Ferenczy Gyula (1981 • 2018)

oldal nyomtatása Share

Ferenczy Gyula (Kolozsvár, 1891. ápr. 12. 1962. febr. 13., Budapest) zeneszerző, színművész. ~ György és ~ Zsizsi testvére. Középiskoláit szülővárosában végezte, egyetemi tanulmányait ugyanitt, Bécsben és Párizsban folytatta. A zeneirodalomban könnyűzenére szerzett dalaival ért el sikert, Intermezzo c. balettjével a zürichi Duncan Theaterben mutatkozott be. Erdélybe hazatérve 1926-ban megalakította az állandó lakhelyhez nem kötött székelyföldi színtársulatot, játékrendjén Goldoni, Molière és Gorkij is szerepelt. Színháza előfutára volt annak a *kék madár kísérletnek, mely a 30-as évek derekán a székely népköltészet remekeit dramatizálva külön játszóstílust kívánt megteremteni. Népszerűek voltak feleségével, Szász Ilonával közösen rendezett előadóestjei, ilyenkor a színésznő-feleség férje szerzeményeit adta elő. Nyomtatásban maradt ránk egy darabja: Tudjátok-e, *mi az, szeretőnek lenni? (Sepsiszentgyörgy 1927). A 30-as években Tordán próbálta megvalósítani népszerű művelődési programját, melynek során munkás-előadásokat szervezett. 1936-ban színre vitte Pálfi *Miklós helyi szerző Balázs Ferencről írt Útépítők c. társadalmi színművét. Élete hátralévő szakaszában színész, a Jászai Mari Színészotthonban halt meg.



Ferenczy Gyula (Kolozsvár, 1891. ápr. 12. – 1962. febr. 13., Budapest) – zeneszerző, színművész. Ferenczy György és Ferenczy Zsizsi testvére. Középiskoláit szülővárosában végezte, egyetemi tanulmányait ugyanitt, Bécsben és Párizsban folytatta. A zeneirodalomban könnyűzenére szerzett dalaival ért el sikert, Intermezzo c. balettjével a zürichi Duncan Theaterben mutatkozott be.

Erdélybe hazatérve 1926-ban megalakította az állandó lakhelyhez nem kötött székelyföldi színtársulatot, játékrendjén Goldoni, Molière és Gorkij is szerepelt. Színháza előfutára volt annak a kék madár kísérletnek, mely a 30-as évek derekán a székely népköltészet remekeit dramatizálva külön játszóstílust kívánt megteremteni. Népszerűek voltak feleségével, Szász Ilonával közösen rendezett előadóestjei, ilyenkor a színésznő-feleség férje szerzeményeit adta elő.

Nyomtatásban maradt ránk egy darabja: Tudjátok-e, mi az, szeretőnek lenni? (Sepsiszentgyörgy 1927). A ’30-as években Tordán próbálta megvalósítani népszerű művelődési programját, melynek során munkás-előadásokat szervezett. 1936-ban színre vitte Pálfi Miklós helyi szerző Balázs Ferencről írt Útépítők c. társadalmi színművét. Élete hátralévő szakaszában színész, a Jászai Mari Színészotthonban halt meg.

 

Irodalom

Ferenczy Gyula dr. színigazgatósága mellett foglalt állást a városi tanács (2. old.), Székely Közélet 9. évf. 34. sz., epa.oszk.hu, 1926. augusztus 8. – Ferenczy Gyula dr. székelyföldi színtársulata Székelykeresztúron október másodikán megkezdte az előadásait (1. old.), Székely Közélet 9. évf. 43. sz. epa.oszk.hu, 1926. október 10. – Színház (1. old.), Székely Közélet 9. évf. 45. sz., epa.oszk.hu, 1926. október 24. – Színház (2. old.), Székely Közélet 10. évf. 22. sz., epa.oszk.hu, 1927. május 29. – Elmentek a szinészek (3. old.), Székely Közélet 10. évf. 24. sz., epa.oszk.hu, 1927. június 12. – Kötő József: Színjátszó személyek Erdélyben – Közhasznú esmeretek tára (1919-1940). Kolozsvár, Polis, 2009. – Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–.