Feszt György, ifj. (1981 • 2018)

oldal nyomtatása Share

Feszt György, ifj. (Kolozsvár, 1925. szept. 15.) orvosi szakíró. Id. ~ György fia. Az orvostudományok doktora (1963), a gyógyszertan egyetemi tanára a marosvásárhelyi OGYI-ban. Hazai és külföldi szakfolyóiratokban és gyűjteményes kötetekben (többek közt az EME Értesítő, *Orvosi Szemle Revista Medicală, Farmacia, Medicina Internă, Revue Roumaine de fiziologie, a budapesti Acta Phisiologica Hungarica hasábjain) megjelent mintegy 80 dolgozata a gyógyszerhatástan és a kísérletes kórtan körébe vág; főleg az idegrendszerre ható gyógyszerek és egyes hazai gyógynövények hatását taglalja. Szakmája közérdekű kérdéseiről a Korunkban és más folyóiratokban közölt több tanulmányt. Több kőnyomatos magyar nyelvű jegyzet társszerzője (Gyógyszertani jegyzet I-III. Mv. 1954-55) vagy szerzője (Gyógyszertan. Mv. 1961; újabb kiadás 1979). Társszerzője a Bukarestben 1964-ben kiadott Farmacologie c. tankönyvnek, s ugyanezen címmel saját román nyelvű kőnyomatos jegyzete is megjelent (Mv. 1965; új kiadás 1979).



Feszt György, ifj. (Kolozsvár, 1925. szept. 15.) – orvosi szakíró. Id. Feszt György fia. Az orvostudományok doktora (1963), a gyógyszertan egyetemi tanára a marosvásárhelyi OGYI-ban. 1949–50-ben a Farmakológiai Tanszéken gyakornok, majd 1953-ig tanársegéd, a következő tíz évben adjunktus, 1963–72 között docens, 1972–95-ben professzor, tanszékvezető, 2008-ig konzultáns professzor, doktorátusvezető.

Hazai és külföldi szakfolyóiratokban és gyűjteményes kötetekben (többek közt az EME Értesítő, Orvosi Szemle Revista Medicală, Farmacia, Medicina Internă, Revue Roumaine de fiziologie, a budapesti Acta Phisiologica Hungarica hasábjain) megjelent mintegy 200 dolgozata a gyógyszerhatástan és a kísérletes kórtan körébe vág; főleg az idegrendszerre ható gyógyszerek és egyes hazai gyógynövények hatását taglalja.

Szakmája közérdekű kérdéseiről a Korunkban és más folyóiratokban közölt több tanulmányt. Több kőnyomatos magyar nyelvű jegyzet társszerzője (Gyógyszertani jegyzet I-III. Mv. 1954-55) vagy szerzője (Gyógyszertan. Mv. 1961; újabb kiadás 1979). Társszerzője a Bukarestben 1964-ben kiadott Farmacologie c. tankönyvnek, s ugyanezen címmel saját román nyelvű kőnyomatos jegyzete is megjelent (Mv. 1965; új kiadás 1979).

Nyugdíjazását követően éveken át tevékeny szerepet töltött be az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának az élén. Az EME vezetősége 2005-ben Mikó Imre emléklappal ismerte el Feszt György kiemelkedő teljesítményét.

 

Díjak: Pápai Páriz Ferenc-díj (2002); Lencsés György-díj (2007); gr. Mikó Imre-emléklap és -plakett (2005)

Tagság: Romániai Farmakológiai és Terápiai Tanács; Erdélyi Múzeum-Egyesület; MTA köztestületi tag; New York Academy of Sciences; Magyar Nemzetközi Orvostudományi Akadémia; Román Orvosi Társaság; Magyar Egészségügyi Társaság; Magyar Bioetikai Társaság; Román Sejtbiológiai Társaság

 

Munkái

Farmacologie (társsz., Buk., 1964.); Gyógyszertan I.II. (magyr. és rom. Buk., 1979, 1983.)

 

Gyűjteményes kötetekben – válogatás

Szöveti enzimaktivitás vizsgálata égési sokkban, hipotermia és hibernáció alatt (1960.); Győgyszertani vizsgálatok a testhőmérséklet és a gázanyagcsere idegi szabályozásáról (1964–68.); Vörös-fonya. és körtelevél-kivonatok gondatrop hormont inaktiváló hatása (1967.); Neuroleptikumok hatása a szexuális ciklusra (1977.); Kalviumcsatorna-blokkolás és fájdalomcsillapítás (1996.)

 

Irodalom

Bodolai Gyöngyi: Életre szóló vonzerő. Beszélgetés dr. Feszt György egyetemi tanárral. Népújság (Marosvásárhely), 2005. november 8. – Ördög I. Béla: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. Szabadság (Kolozsvár), 2005. november 19.