film és irodalom

oldal nyomtatása Share

film és irodalom a *művészet e két ága tárgykörben is, stílusban is hat egymásra. A filmművészet, függetlenítve magát a színpadi *művészettől, sajátos kifejezési formákat keresett, de az irodalomból maga is átvette a témákat és saját nyelvezetéhez idomította a forgatókönyvek nyomán vászonra kerülő regények, elbeszélések vagy színdarabok anyagát.

Kolozsvárt már 1913-ban elkészült az első erdélyi némafilm, A sárga csikó, Csepreghy Ferenc népszínműve nyomán, *Janovics Jenő színigazgató kezdeményezésére; 1914-ben megalakult a PROJA (Projectograph Janovics) stúdió, (A szócikkből a következő szövegrész törölve:) 1914-ben megalakult a PROJA (Projectograph Janovics) stúdió ezzel a jelszóval: "A szűz *művészet talaján kell az erdélyi kinematográfiát megteremteni." A kolozsvári stúdió olyan kiváló rendezőkkel indult, mint Korda Sándor, Kertész Mihály, Garas Márton és Fekete Mihály. Irodalmi témákat filmesítettek meg. s az öt év alatt (1914-18) elkészült 48 film közt a nagy sikert aratott Bánk bán, az Arany-ballada nyomán készült Tetemrehívás, valamint Bródy Sándor A tanítónő, Csíky Gergely Nagymama, Gvadányi József A peleskei nótárius, Szigligeti Ede Liliomfi c. színműveinek filmváltozata szerepel. A Havasi Magdolna c. filmben (1915) románok és magyarok együtt jelennek meg színes népviseletükben.

*Janovics Jenő 1920-ban is rendezett még Kolozsvárt filmet C. Levaditi román professzor és Gyulai Jenő A világ rémségei c. forgatókönyve alapján. A cselekményes formába öntött egészségügyi oktatófilm főszerepeit Fekete Mihály, Poór Lili, Izsáky Margit, Baróthy Erzsi, Lengyel Vilmos, Nagy Gyula és *Bretán Miklós játszotta. A hangosfilm első korszakában Romániában nem született magyar nyelvű és témájú film, annál szorosabb együttműködés jött létre a román és a magyar filmesek között. Az Első szerelem c. film a budapesti Hunnia Studió és az aradi Standard Film közös alkotása, magyar változatát Fejős Pál rendezte, a román változat forgatókönyvét N. D. Cocea készítette; közreműködött benne a bukaresti és a budapesti opera, külső felvételekre a kalotaszegi Szucságon került sor román és magyar lakosok bevonásával (1934). Budapesten filmesítették meg az erdélyi származású *Indig Ottó Torockói menyasszony c. erdélyi tárgyú színdarabját (1937), *Nyírő József Uz Bence c. regényét (1938), *Hunyady Sándor Erdélyi kastély c. színművét (1939).

A két világháború közt jelentősen hozzájárult filmkultúránk elméleti megalapozásához a *Korunk, főleg első öt évfolyamával (1926-30); hasábjain sok a filmkritika olyan játékfilmekről, amelyeket a filmtörténet máig is számon tart, és számos tanulmány foglalkozik a film műszaki és *művészeti kérdéseivel. Több más filmcikk között az 1926-os évfolyamban Gró Lajos A beszélő film, Hevesy Iván Chaplin, Kállai Ernő Piktúra és film, Kassák Lajos Az orosz film címen értekezik, 1927-ben jelenik meg *Gaál Gábor kétrészes nagy tanulmánya, A film és kritikája, 1928-ban Diószeghy Tibor Tragikus hős a filmen, 1930-ban Balázs Béla A kispolgár és a film, *Dienes László (d. 1. szignóval) Szociális riportázsfilm és Moholy Nagy László Az új film problémái c. nagy lélegzetű írásait közli a lap. A gazdag anyag szerepet játszott abban, hogy korszerűsödő művelődésünkbe a film megújulásával egyidejűleg épült be az igényes filmkultúra.

A 40-es évek egyik legjelentősebb magyar filmje *Nyírő József Emberek a havason c. regényéből készült; Szőts István rendezte, aki *Fekete Ferenc operatőrrel s a főszerepekben Görbe Jánossal és Szellay Alice-szal "olyan gyönyörű filmkölteményt varázsolt filmszalagra, amely meghökkentette a filmszakmát és a közönséget egyaránt" amint az egyik színházi lap megállapította. A film elnyerte a velencei biennálé nagydíját. Filmsiker volt Séfeddin Sevket Tibor kolozsvári író Kalotaszegi madonna c. regényének (Kv. 1943) vászonravitele is. A felszabadulás után *Tamási Áron nyomán magyar filmgyárban készült Mezei próféta (1948) nem aratott sikert. 1957-ben ugyancsak Budapesten megfilmesítették *Hunyady Sándor egy régi kolozsvári elbeszélését (Bakaruhában), a kolozsvári Bara Margittal a női főszerepben.

Az utóbbi években a román filmgyártás készített *Sütő András írásaiból két román nyelvű filmet. Az egyik rövidfilm (Félrejáró Salamon), a másik a Tékozló szerelem c. rendes játékfilm, amely Castelanii címen került forgalomba, *Domokos Géza Utak c. filmriportja Kovászna megyéről folytatja a sort; ez kétnyelvű; egy újabb filmje (De bună voie şi nesilit de nimeni, magyar címe Minden kényszer nélkül) 1974-ben került bemutatásra Széles Annával és Fábián Ferenccel a főbb szerepekben, Maria Callas-Dinescu rendezésében. A magyarországi filmgyártás jelentős alkotása a kolozsvári *Bodor Ádám Plusz-mínusz egy nap c. elbeszéléséből készült film Fábri Zoltán rendezésében; a szerző Utasemberek c. novelláját ugyanott Bacsó Péter filmesítette meg. A *Sütő András hasonló c. drámájából készült magyar film, a Csillag a máglyán, 1979-ben került a budapesti közönség elé, Ádám Ottó rendezésében.

A romániai magyar filmgyártás csírái mutatkoznak a Román *Televízió magyar adásai számára készült művészi tévéfilm műfajában ( *televízió és irodalom ). Külön figyelmet érdemel *Szilágyi V. Zoltán Gordiuszi csomó c. rajzfilmje, amely a bukaresti Animafilm műhelyében készült s 1980-ban a rajzfilmek zágrábi világfesztiválján első díjat kapott.

Török László: Janovics Jenő filmjei az emlékezet vásznán. *Korunk 1968/6. Gheorghe I. Bodea: A román-magyar filmkapcsolatok múltjából. *Korunk 1969/8. Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története. 1903-1930. (1980). Fodor László: Kolozsvár mozitörténete. Román nyelvű *kézirat a romániai Nemzeti Filmarchívum tulajdonában, Bukarestben.