fizikai szakirodalom

oldal nyomtatása Share

fizikai szakirodalom a mozgó anyag általános sajátságaival és törvényeivel foglalkozik. Mechanikai és akusztikai, hőtani, elektromosságtani, fénytani és atomisztikai szakirodalomra vagy a tanulmányozott tárgy mérete szerint makrofizikai, molekuláris fizikai, atom- és atommagfizikai szakirodalomra tagolódik. A fizika fejlődése során szükségszerű munkamegosztás alakult ki a fizikusok közt, egyesek inkább kísérleti, mások elméleti, ismét mások pedig a fizika gyakorlati alkalmazására vonatkozó kutatásokat folytatnak. A fizika szoros kapcsolata a természettudományok többi ágával sok határtudományi szaktanulmányt szült: asztrofizikai, geofizikai, biofizikai, fizikai-kémiai műveket. Az asztrofizikát a *matematikai szakirodalom, a fizikai-kémiát a *kémiai szakirodalom keretében tárgyaljuk.

A kolozsvári *Ferenc József Tudományegyetem természettudományi karának keretében (1940-44); a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem természettudományi karán (1945-52), majd a matematika-fizika kar (1952-59) és a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola keretében (1961-79) folyt magyar nyelvű felsőfokú fizikai oktatás. A kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem fizika karán napjainkig egyes tantárgyakat magyar nyelven is előadnak. Magyar nyelvű fizikai szakközleményeket a *Ferenc József Tudományegyetem kiadványai, a Bolyai Tudományegyetem Acta Bolyaiana c. folyóirata, valamint a *Matematikai és Fizikai Lapok közöltek. 1959-től a fizikai szakcikkek elsősorban román nyelven vagy más, idegen nyelveken jelennek meg különféle szakkiadványokban. A hazai magyar szerzők fizikai szak- és tudománynépszerűsítő könyveikkel jelentkeznek anyanyelvükön.

A kísérleti fizika nagymestere a kolozsvári egyetemen 1940 és 1944 közt a Kis-Küküllő vármegyei születésű *Gyulai Zoltán volt, a szilárdtest-fizika nemzetközi hírnevű kutatója, aki a kristályhibák kutatásával, a kristálynövekedéssel, a tűkristályok előállításával, az alkálihalogenid kristályok optikai, elektromos és fényelektromos tulajdonságaival kapcsolatos eredményeit közölte. Kiváló oktató volt, a "Gyulai-iskolá"-t a fizikai szakirodalom számon tartja. Az elkezdett munkát doktoránsa, *László Tihamér folytatta a Bolyai Tudományegyetemen, új hírnevet szerezve a kolozsvári kísérleti fizikának. Tanulmányai a következő szakterületekre vonatkoznak: a kristálynövekedés vizsgálata, elektro-, radio- és elektronfizika és méréstechnika, akusztika, elektrogeológia, a fizikai mérések pontossága, az ionoszféra fizikai megvilágításai. A Babeş-Bolyai Egyetemen folytatódó munkássága tanítványainak irányultságát is meghatározta. Közülük *Bódi Sándor ugyancsak nemzetközi elismerést váltott ki, *Szőcs Huba az elektromos térerősség-változás automatikus-statikus méréstechnikájával kapcsolatos szakmunkákat közölt, *Ludmann Tamás a nagyidőállandójú folyamatok korrelációs analízisével, *Lapohos János és *Jánosi Béla a félvezetők és az ionoszféra tanulmányozásával foglalkozott.

Mellettük *Müller Ádám alkalmazott fizikai és Tóth Sándor akusztikai kutatási területen publikált, *Kelemen Frigyes a hővezetés elméletéről, diffúzióról, abszorbcióról, *Puskás Ferenc pedig a félvezetők fizikája és a spektroszkópia kérdéseiről írt értékes szakdolgozatokat. *Néda Árpád termikus diffúzióval, ultrahang-kutatással és a hővezetés elméletével, *Heinrich László az alkalmazott fizikával, Kovács Zoltán a mechanikával, Kovács Kálmán az optikával, Nagy László a technikai fizikával, fizikai állandók meghatározásával, infravörös sugárzások és ultrahangok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos szaktanulmányok szerzője.

Az elméleti fizika jeles képviselője volt a kolozsvári egyetemen 1940 és 1948 között Gombás Pál, aki fizikai statisztikával és az atommodellek egyes elméleti kérdéseivel foglalkozott. Tanítványa, *Fényes Imre a Schrödinger-egyenlet, az atomszerkezet csoportelméleti tanulmányozása során ért el nemzetközileg számon tartott szakirodalmi eredményeket, termodinamikai-statisztikai kutatásait a Bolyai Tudományegyetemen is folytatva. Neveltje és utóda, *Gábos Zoltán ma a Babeş-Bolyai Egyetem ugyancsak nemzetközileg ismert szakembere, dolgozataiban és könyveiben a mechanika alapjaival, a termodinamikai folyamatokkal, a gravitációs tér relativisztikus modelljeivel, a gravitációs tér metrikájával, a Hamilton-Jakobi-elmélet továbbfejlesztésével, a merev testek elméletével foglalkozik.

A kolozsvári fizikusok munkáiból kiemelkednek *Koch Ferenc atomfizikai közleményei az RMN- és RES-vizsgálatok területén, valamint *Farkas Anna dolgozatai a proton mágneses rezonanciájával kapcsolatos témakörből. Temesvárt *Toró Tibor a kozmológia és neutrinofizika alkotó művelője, szakcikkei és könyvei e téren elismert szaktekintéllyé avatták. Ugyanitt Hegedüs Imre az elméleti fizikában közölt értékes tanulmányokat. Iaşi-ban Gottlieb János, Craiovában *Magyari Jenő professzorok értek el eredményeket az elméleti fizikában. Bukarestben *Niederkorn János energetikai kutatásokkal foglalkozik, kiemelkedők Kemény Péter magfizikai közleményei. A Központi Fizikai és Anyagtechnológiai Kutatóintézet tudományos főkutatójának, ifjabb Bányai Lászlónak fő vizsgálódási területe a szilárdtest-fizika, a szállítási folyamat a kvantumfizikában, a statisztikus mechanika s mindezen tárgykörökben az elméleti modellezés.

A légkör fizikai és meteorológiai jelenségeivel Kolozsvárt *Papp Géza és Orbán László mezőgazdasági főiskolai tanárok számos dolgozatban foglalkoznak. Vincze János a biofizika területén közölt számos szaktanulmányt az élő szervezetekben zajló szállítási jelenségek, a sejthártyák modelljei, a vér hidrodinamikus tulajdonságainak tanulmányozása s a komputeres diagnózis alkalmazásának lehetőségei köréből, hozzájárulva a hazai biofizikai kutatások fellendítéséhez. Fontos munkákat közölt Nagy József, a temesvári Orvosi Intézet tanára az ultrahang biológiai alkalmazásáról; *Haba Mihály iasi-i biológus professzor a spektroszkópiai vizsgálatokról; Filep Győző, a marosvásárhelyi *OGYI tudományos főkutatója az elektronmikroszkóp orvosi alkalmazásairól; *Vincze Mária kolozsvári egyetemi tanár a transzportfolyamatok modellezéséről és Katona Éva, a bukaresti *OGYI kutatója az elméleti biofizika egyes kérdéseiről. Az ultrahang és az alacsony hőmérsékletek biológiai hatásával foglalkozik Veress Éva.

Magyar nyelvű fizikai szak- és tudományterjesztő munkákat Bukarestben a Technikai Könyvkiadó, a Tankönyvkiadó, a Kriterion s a Tudományos Könyvkiadó, Kolozsvárt a *Dacia ad ki szórványosan. Kiemelendő *Heinrich László-Koch Ferenc Elemi részek (1958) és Hogyan oldjunk meg fizikai feladatokat? (1972), *Koch Ferenc Atommagsugárzások (1963), Vincze János A biológia nagy fejezetei (Kv. 1975) és Az élet fizikája (1977), valamint *Niederkorn János A változó energia (1977) c. kötetei. A ~ hazai magyar művelőinek közös munkájaként jelent meg a Fizikai kislexikon (Kriterion Kézikönyvek 1976) *Heinrich László szerkesztésében, szerzők: *Bódi Sándor, *Gábos Zoltán, *Koch Ferenc, *Néda Árpád és *Puskás Ferenc.

(Vi. J.)

C. C. Bedreag: Bibliografia fizici române, biografii. 1957. Activităţi ştiinţifice a Universităţii din Cluj 1919-1973. Kv. 1974.