Forró László (1981 • 2019)

oldal nyomtatása Share

Forró László (Sepsiszentgyörgy, 1932. febr. 18.) elbeszélő, műfordító. Szülővárosában végezte a középiskolát, majd a Bolyai Tudományegyetem magyar szakos hallgatója. 1955-től 1962-ig a *Pionír szerkesztőségében irodalmi rovatvezető. Bukarestben él. Első írásai az *Utunkban jelentek meg 1953-ban, azóta az irodalmi folyóiratokban cikkekkel, interjúkkal, kritikákkal, képzőművészeti beszámolókkal szerepel.

Ifjúsági regénye, A nadrágtartó király veresége (1963; 2. kiadás 1967) pedagógiai célzatú történet, mai gyermekhősökkel. Guruzsma c. novelláskötete (1968) lírai-expresszív kifejezésmóddal gyermekkori háborús élményeit és a XX. századi nagyvárosi ember nosztalgikus elvágyódását villantja fel tömören megkomponált elbeszéléseiben. Románból fordította többek között Nicolae Velea Napkereső c. novelláskötetét (1965), Titus Popovici Ipu két halála c. kisregényét (Deák Ferenc rajzaival, 1972) és Simion Pop Hófehér menet c. riportkötetét (Vajda Bélával, 1974). Újabban érdeklődése a *televízió felé fordult, figyelmet keltve Az elhagyott szemüveg c. ifjúsági filmjével (1979), Benedek Elek-műsorával (1979) és Porka havak esedeznek... c. folklorisztikus téli játékával (1980).

Írói álneve Györgyjakab János.

Méliusz József: Villáminterjú F. L.-val. *Előre 1968. aug. 17.; újraközölve Az illúziók kávéháza, 1971, 93-97. Bálint Tibor: Kételkedő szépség. *Utunk 1968/40. Szőcs István: Valami furcsa, valami különös... *Igaz Szó 1968/10. K. Z. (Krizsán Zoltán): Jobb híján. *Igazság 1979. jún. 22. Sebestyén Mihály: Az elhagyott szemüveg. *Utunk 1979/28.



Forró László (Sepsiszentgyörgy, 1932. febr. 18. – 2001., aug. 11., Sepsiszentgyörgy) – elbeszélő, műfordító, újságíró. Szülővárosában végezte a középiskolát, majd a Bolyai Tudományegyetem magyar szakos hallgatója. 1955-től 1962-ig a Pionír szerkesztőségében irodalmi rovatvezető. Évekig Bukarestben élt. Első írásai az Utunkban jelentek meg 1953-ban, majd az irodalmi folyóiratokban cikkekkel, interjúkkal, kritikákkal, képzőművészeti beszámolókkal szerepel.

Ifjúsági regénye, A nadrágtartó király veresége (1963; 2. kiadás 1967) pedagógiai célzatú történet, mai gyermekhősökkel. Guruzsma c. novelláskötete (1968) lírai-expresszív kifejezésmóddal gyermekkori háborús élményeit és a XX. századi nagyvárosi ember nosztalgikus elvágyódását villantja fel tömören megkomponált elbeszéléseiben. Románból fordította többek között Nicolae Velea Napkereső c. novelláskötetét (1965), Titus Popovici Ipu két halála c. kisregényét (Deák Ferenc rajzaival, 1972) és Simion Pop Hófehér menet c. riportkötetét (Vajda Bélával, 1974).

Érdeklődése később a televízió felé fordult, figyelmet keltve Az elhagyott szemüveg c. ifjúsági filmjével (1979), Benedek Elek-műsorával (1979), Porka havak esedeznek… c. folklorisztikus téli játékával (1980), és Kőrösi Csoma Sándor c. irodalmi forgatókönyvével (1992).

Írói álneve Györgyjakab János.

 

 

Munkái

Önálló kötetek

A nadrágtartó-király veresége (Buk., 1963. újrakiad. 1967.); Guruzsma (novellák; Buk., 1968.)

 

Társszerzőkkel

Karvezetők könyve (Szalman Loránddal, Zoltán Aladárral. Mvh. 1968.);

 

Fordítások, feldolgozások

Ion Slavici: Két csillagos homlokú királyfi (Buk., 1964.); A síró alma és a nevető alma (török népmesék. Buk., 1965.); Nicolae Velea: Napkereső (Buk., 1965.); Ion Slavici: Sárkányijesztő (ford. Nagy Gézával. Buk., 1965.); A varázsgyűrű (görög népmesék. Buk., 1965.); A hős Domingo (latin-amerikai népmesék. Buk., 1965.); Az igazi gazdagság (kubai népmesék, Buk., 1966.); Leonida Neamu: A remete lebukik (Buk., 1966.); Petre Luscalov: Kaland a lápon (Buk., 1966.); Szőke Kenneth (ír népmesék. Buk., 1967.); Hétpár (francia népmesék. Buk., 1967.); Marin Preda: Találkozás a földeken (ford. másokkal. Buk., 1968.);  Hársvitéz (román népmesék; Gy. J. néven. Buk., 1968.); A katáng regéje (román népregék. Buk., 1968.); Grimm: Piroska és a farkas (Gy. J. név alatt. Buk., 1970.); A furfangos távíró (spanyol népi adomák; Gy. J. néven. Buk., 1970.); S. Fl. Marian: Madárregék (Buk., 1971.); Titus Popovici: Ipu két halála (Buk., 1972.); Anton Costache: Vica (Buk., 1972.); Simion Pop: Hófehér menet (riportok. Buk., 1974.);

 

 

Irodalom

Méliusz József: Villáminterjú F. L.-val. Előre 1968. aug. 17.; újraközölve Az illúziók kávéháza, 1971, 93–97. – Bálint Tibor: Kételkedő szépség. Utunk 1968/40.  – Szőcs István: Valami furcsa, valami különös… Igaz Szó 1968/10. – K. Z. (Krizsán Zoltán): Jobb híján. Igazság 1979. jún. 22. – Sebestyén Mihály: Az elhagyott szemüveg. Utunk 1979/28.