fotó és irodalom

oldal nyomtatása Share

fotó és irodalom a két művészeti ág írók és irodalmi vonatkozású események megörökítésében s a képanyag alkalmazásában, gyűjtésében, értékelésében találkozik. Romániai magyar vonatkozásban sokáig legfeljebb csak alkalmi felvételekről és családi albumok véletlenszerű anyagáról beszélhettünk. A helikonisták egyik marosvécsi találkozójáról *Kemény János készített amatőrfilmet. A zilahi Kovács Károly a két világháború között fellépő fiatalabb írónemzedéket örökítette meg művészi fényképeivel (Bözödi György, Kéki Béla, Koós Kovács István, Kovács Katona Jenő, Nagy István képei, Pásztortűz-felvételek). Sok felvételt közöltek az egykorú sajtótermékek is, ezek ma jelentős kordokumentum-értéket képviselnek, nyomdatechnikailag viszont többnyire reprodukálhatatlanok. Felhasználhatóság szempontjából jelentősebbek a magángyűjtemények, amelyek közül Jancsó Eleméré, *Kemény Jánosnéé, Molter Károlyé és Olosz Lajosé értékes. Gazdag és jelentős a kolozsvári Egyetemi Könyvtár fotógyűjteménye: ide került az a fénykép- és negatív-anyag is, amelyet Szabó Dénes, a több évtizedes múltra visszatekintő kolozsvári Fotofilm cég fényképésze és anyagának örököse gyűjtött össze és adott át, benne saját, százakra menő kolozsvári színielőadásokról készült felvételeivel. Hasonló művészettörténeti s irodalmi vonatkozásokban is gazdag gyűjteménye van a kolozsvári *Állami Magyar Színház könyvtárának is. Mindez az anyag még feldolgozatlan és kiadatlan.

A fényképezést *Józsa Béla állította a munkásmozgalmi törekvések szolgálatába, s *szociofotó -felvételeiből 1929-30-ban Kolozsvárt dokumentumkiállítást szervezett a Munkássegély javára. Temesvárt Roth Lászlóval az élen működött egy szociofotó-csoport, s 1939-ben *Méliusz József szociofotó-felvételeivel jelent meg Nagy István Külváros c. munkája Kolozsvár munkásnegyedeiről. E szociális gyakorlat elméletét Moholy Nagy László adta meg A fotográfia napjaink objektív látási formája c. tanulmányával a *Korunkban (1933/12).

Magával a fényképészettel mint művészettel esztétikai szempontból foglalkozott a *Korunk; több fotószaklap közül kiemelkedett a két világháború között a Romániai Fényképészek Országos Szövetségének magyar nyelvű lapja, a Fotografia.

1944 után másfél évtizeden át az irodalmi élet fotókrónikásai továbbra is az amatőrök, esetenként a napilapok fotóriporterei. Az irodalmi élet rendszeres fényképezéséről csak a marosvásárhelyi *Új Élet megjelenése (1958) óta beszélhetünk. Itt születik meg *Erdélyi Lajos és *Marx József gazdag fotótékája, amelyhez később csatlakozik a napi- és hetisajtó hasonló fényképgyűjteménye, Kolozsvárt pedig a *Korunk és az *Utunk szerkesztői igényével párhuzamosan alakul ki Asztalos Sándor írói arcképcsarnoka. Ugyancsak Kolozsvárt szerzett művészi nevet Csomafáy Ferenc, itt folytatta művészi tevékenységét Szabó Dénes, nemcsak az író-személyiségek és irodalmi események, hanem a színházi élet megörökítésével is. Ez az öt név jegyzi az 1971-es Kántor-Láng-féle Romániai magyar irodalom 1945-1970 áttekintően összeállított fényképanyagát.

Írókat mutatunk be c. alatt *Erdélyi Lajos 20 író (Kós Károly, Franyó Zoltán, Molter Károly, Olosz Lajos, Salamon László, Bartalis János, Endre Károly, Kacsó Sándor, *Kemény János, Szilágyi András, Nagy István, Szemlér Ferenc, Balogh Edgár, Horváth Imre, Horváth István, *Méliusz József, Kovács György, Kiss Jenő, Bözödi György és Mikó Imre) otthoni mindennapját örökítette meg a Közelképek c. kötetben (1974), Marosi Ildikó interjúit téve szemléletessé. Fotóművészet és irodalom közvetlen együttműködését jelzi *Kabán József közös kötete *Palocsay Zsigmond költővel (Felnőttek mesekönyve, 1977).

Megyei méretekben a marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi múzeum gyűjti irodalmi vonatkozású fényképeinket, külön fotómúzeum azonban az irodalmi és művészeti képanyag rendszeres összegyűjtésére még hiányzik. Példaadó *Fóris Pál működése, aki 1974-ben kétnyelvű katalógust szerkesztett, bemutatva a Sepsiszentgyörgyi Múzeum fényképtárának tárgy- és személynévmutatóval ellátott 1-1000. számú tételeit. Író-arcképeivel Székelyudvarhelyen Dávid Sándor, Sepsiszentgyörgyön Bartha Árpád tűnt fel. Nagyváradon Weiss István Ady-anyaga, színházi fotó-gyűjteménye és plakátjai, a *Fáklya fotósának, Vilidár Istvánnak író-portréi jelentősek. Az irodalmi élet jelenségeinek rögzítése a Román *Televízió magyar osztályának megalakulása, 1969 novembere óta a *televízió és irodalom újszerű formáiban vált rendszeressé.

Udvarhelyi Orbán Lajos: A színes fényképezés kolozsvári úttörője. *Korunk 1959/7-8. *Erdélyi Lajos: Művészi fényképezés és amatőrmozgalom. *Korunk 1961/6; uő: Orbán Balázs székelyföldi fényképei. *Korunk 1969/4. *Fóris Pál: Adatok az erdélyi fényképezés történetéhez. *Aluta 1972. 137-53.