Független Újság

oldal nyomtatása Share

Független Újság szabadelvű politikai, társadalmi, gazdasági és kritikai hetilap Kolozsvárt. 1934. dec. 31-től 1940. aug. 30-ig jelent meg. Szerkesztője és kiadója *Ligeti Ernő. Széles demokratikus összefogás alapján a radikális és liberális közírók és szellemi emberek mellett helyt adott a szocialista és kommunista publicistáknak és íróknak is. 1. számának programadó cikkét *Spectator (Krenner Miklós) írta Csüggedni vagy feszülni címen, szükségesnek tartva a magyar kisebbségi mozgalom megszervezését a "népi mozgalom" alapján. Szerinte a mozgalom alapelve az együttműködés a többségi nemzettel, államhűség és a jogok követelése, minden magyar erő összefogása s a munka és kenyér biztosítása mindenkinek.

A lap 1935 áprilisában közli *Reményik Sándor Ahogy lehet c. versét, s elindítja a "hídverés" cikksorozatát. E tárgykörből Hegedűs Nándor, Kacsó Sándor, *Tabéry Géza,Tavaszy Sándor és mások írásai jelennek meg. Az "ifjúsági és kisebbségi politika" ankétján megszólaltatja a radikális és szocialista *fiatalok képviselőit. *Ligeti Ernő cikksorozata felvázolja a magyar nemzetiség történeti útját a kisebbségi élet "bölcsőjétől", 1919-től a 30-as évekig, *Spectator pedig elindítja a kisebbségi arcvonal vagy demokrata pártszövetség megteremtésének vitáját. *Bányai László a vitához kapcsolódva felveti a kérdést: "Hol a demokrata arcvonal?" *Balogh Edgár A magyar kultúra történelmi becsülete c. cikkében (1935) üdvözli a baloldal találkozását a humanistákkal és a székely írók csoportjával. Az erdélyi irodalom vitájában a ~ az ESZC irodalompolitikájával szemben *Berde Mária és *Tabéry Géza, majd *Szentimrei Jenő álláspontját támogatja; részletesen beszámol *Németh László romániai útijegyzeteiről s a nagyváradi hídverési vitáról, amelyben többek között részt vett Victor Eftimiu, Octavian Goga, *Tabéry Géza és Zilahy Lajos.

1936-ban és 1937-ben két rendkívüli vitaanyagnak adott helyet a lap. Az elsőnek központi kérdése a demokratikus szellemi arcvonal megteremtése. A kérdéshez hozzászól Erdélyi Ágnes, Heves Renée, *Jancsó Elemér, Kovács Katona Jenő, Körösi Sándor, *Méliusz József, *Mikó Imre és *Szenczei László. Ezt követte 1937 tavaszán a "fiatal magyarok találkozója" kérdésében indított ankét, amelyben részt vett Asztalos Sándor, *Balogh Edgár, *Bányai László, Demény Dezső, *Jancsó Elemér, Jordáky Lajos, Kéki Béla, Kovács Katona Jenő, Nagy István, Szemlér Ferenc, Szabédi László, *Szenczei László, Venczel József, *Vita Sándor és Wass Albert. *Méliusz József a szlovenszkói Tavaszi Parlament példamutatásáról közölt cikket, *Józsa Béla felvetette a kérdést: "Mi lesz a romániai magyar munkással?" Az ankétot *Tamási Áron foglalta össze Mind magyarok vagyunk c. cikkében.

A lap teljes egészében közölte a *Vásárhelyi Találkozó előkészítő jelentését *Tamási Áron, Asztalos Sándor, Jordáky Lajos, Nagy István, *Petrovay Tibor és *Vita Sándor aláírásaival; állást foglalt világpolitikai kérdésekben is: támogatta a Páneurópa-mozgalmat, határozottan állást foglalt a fasizmus ellen, hosszas cikkekben *tett hitvallást a spanyol köztársaság mellett, s elítélte a hitlerista Németország háborús politikáját.

Az irodalomtörténet szempontjából jelentős a haladó magyar irodalomnak nyújtott támogatás. A ~ közölte Antalffy Endre, *Berde Mária, Hunyady Sándor, Járosi Andor, Karácsony Benő, Kós Károly, Lakatos Imre, *Ligeti Ernő, Molter Károly, Raffy Ádám, Szántó György, *Szentimrei Jenő, Székely Mózes, *Tamási Áron cikkeit, Arató András, Hegyi Endre, *Tompa László verseit, Cseresnyés Sándor, Gábor István, *Kalotai Gábor és Mikes Imre riportjait, *Jancsó Elemér irodalomtörténeti esszéit. A lap a transzilvanizmus romantikájával szembehelyezkedő fiatal új realisták mellé állott: itt jelent meg Kovács György, Kovács Katona Jenő, Szemlér Ferenc, *Szenczei László írásainak jelentős része. Helyet kapott a szocialista irodalom is: a lap közölte Keleti Sándor, *Salamon László és *Szilágyi András verseit, *Méliusz József írásait; Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Weöres Sándor és Forgács Antal versei, Barta Lajos, Bálint György, *Veres Péter és Kassák Lajos cikkei, Móricz Zsigmond és Márai Sándor prózája gazdagították a lap irodalmi rovatát. A román kultúrából Alecsandri, Eminescu, Minulescu, Rădulescu-Motru és mások írásainak fordításai jelentek meg. A világirodalomból Ehrenburg, Katajev, Max Brod, Ernst Toller, Kurt Tucholsky, Egon Erwin Kisch, Rimbaud, Aragon, Pirandello, Silone, Maugham, Mansfield, Benedetto Croce írásait közölte.

A lap kiadója és szerkesztője, *Ligeti Ernő maga írja visszaemlékezéseiben: "A Független Újság a körülmények összejátszása folytán akaratlanul is jelentős, közvéleményt alakító szerephez jutott."

(J. L.)