Fülöp Lídia (1981 • 2019)

oldal nyomtatása Share

Fülöp Lídia (Újbálinc, 1925. máj. 22. – 2017. júl. 28., Szatmárnémeti? Temesvár?) – író, költő műfordító. A szülőfalujában végzett elemi iskolai tanulmányai után 1969-ben érettségizett. 1961 és ’82 között eleinte a lugosi textilüzem dolgozója, majd könyvelőként dolgozott tovább nyugdíjazásáig.

Tagság: Román Írószövetség

Díjak, elismerések: Julianus-díj

 

Munkái

Önálló kötetei

Az én ibolyáim (Buk., 1977.); Hosszú úton (Buk., 1979.); Az én utcám (Lugos, 1997.); Tenyérnyi napfény, marokkói élmények (Lugos, 1998.); Bega-parti kavicsok, gyermekkorom emlékei (Lugos, 1999.); Végnélküli inasévek (önéletrajzi regény. Lugos, 1999.); Segítőkész falevél (gyermekmesék. Lugos, 2000.); Ipics-apacs (gyermekversek. Lugos, 2001.); Versek (Lugos, 2002.); Titkok, próza (Kv., 2002.); Harangszó (versek. 2002.); Szemben a sodrással (életregény. Lugos, 2008.); 33 év az irodalmi körben (Lugos, 2006.); Népszínművek (Lugos, 2007.); Úti élmények Ceutától Lugosig (1978., újrakiad. Lugos, 2008.); Ipics-apacs II. (gyemekversek. 2008.); Szerelmes versek (Lugos, 2008.); Ócskarádió (emlékezések. Lugos, 2008.); Ibolyák a hosszú úton (Lugos, 2008.); Bega-parti kavicsok II. (2009.); Harangszó II. (2009.); Az utolsó csárdás (2009.); Nyugtalan kamaszok (2010.); Segítőkész falevél II. (2010.); Lidike (2010.); A kard (2010.); Elemér bácsi (2011.); Őrségváltás (2012.).

 

Irodalom

Gaur János: Fülöp Lídia emlékére. Heti Új Szó Temesvár, 2017. aug. 3.