Arany János Emlékmúzeum

oldal nyomtatása Share

Arany János Emlékmúzeum – Románia legrégibb magyar irodalmi múzeuma, az Arany Jánosra vonatkozó emlékek legjelentősebb gyűjtő- és megőrző helye. Arany János veje, Széll Kálmán kezdeményezi 1882-ben, néhány nappal a költő halála után, s az e célra alakult Arany Emlékbizottság széles társadalmi erőket mozgósít. Megalapítását Arany László teszi lehetővé, amikor 1885-ben a szülővárosnak ajándékozza apja bútorait, ruháinak és könyvtárának jelentős részét. 1899-ben a gyűjteményt áthelyezik a múzeummá alakított Csonkatoronyba, amelynek bejáratát 1907-től Kolozsvári Szeszák Ferenc Arany-szobra díszíti. Az Emlékbizottságból a múzeum gondozására alakult Arany Emlékegyesület nemcsak az Arany-ereklyéket gyűjti össze, hanem a helyi értelmiség segítségével élénk irodalomtörténeti, népköltészeti, néprajzi és helytörténeti munkába is kezd; gondozásában jelenik meg Nagyváradon 1919-ben Visky Károly Arany népe c. tanulmánya, majd 1930-ban Radó Pál Arany-monográfiája. 1944 őszén háborús károk érik a múzeumot. 1957-ben a költő születésének 140. évfordulója alkalmából kerül sor újjárendezésére és kibővítésére.

A múzeum dokumentációs anyagában található 661 eredeti Arany-kézirat, 133 a költőhöz írott levél, az Arany-család levelezésének 101 darabja, a költővel és családjával kapcsolatos 36 egyéb irat, 45 fénykép Aranyról, családtagjairól, barátairól és 595 kéziratmásolat (fotókópia, mikrofilm). Ezekhez járul a költő könyvtárának 1754, leánya, Arany Juliska könyvtárának 122 darabja, a költő munkáinak számos hazai és külföldi kiadása, idegen nyelvű fordítása, a róla szóló monográfiák és az 1945 óta megjelent tanulmányok, közlemények gyűjteménye. Népművelő szerepe mellett az ~ a tudományos Arany-kutatások műhelye is. A költő szalontai vonatkozásainak feltárásával s a múzeum értékeinek ismertetésével Debreczeni István szolgálta fél évszázadon át az Arany-kultuszt; az irodalomtörténeti és ereklyeanyag gyűjtésében és a kutatómunkában szerepet játszanak az ~ igazgatói: Dánielisz Endre (1955–66), Wagner István (1966–69), Fábián Imre (1969–71), Rednik Klára (1972–75), ma Zuh Imre.

(D. E.)

Az Arany Múzeum története és katalógusa. Szerk. Debreczeni István. Az Arany Emlékegyesület könyvei IV. Szatmár é. n. – Abafáy Gusztáv: Arany János széljegyzetei a szalontai Arany-könyvtárban. NyIrK 1965/2. – Dánielisz Endre: Az A. J. E. kézirattárának kincsei. Könyvtár 1978/3.