Gaál Sándor

oldal nyomtatása Share

Gaál Sándor (Gógánváralja, 1885. okt. 4. 1972. júl. 28. Sepsiszentgyörgy) fizikai szakíró. A bécsi hadmérnöki akadémia elvégzése (1908) után hivatásos katonatisztként kezdte pályáját. A két világháború között Déván a ~ és Breckner Műszaki Vállalat társtulajdonosa. Bejárta Angliát, Franciaországot és Németországot. A II. világháború után Alsócsernátonban telepedett le, innen került 1949-ben Sepsiszentgyörgyre, ahol a nyugdíjkorhatáron túl a Június 11. Helyiipari Vállalatnál mérnökként dolgozott és szakiskolában tanított.

1927-ben a Die Naturwissenschaften c. folyóiratban közzétett tanulmánya abból a feltételezésből indult ki, hogy a Lorentz-transzformáció független a relativitáselvtől s három, az oksági elvet képviselő formális axiómából egyszerűen levezethető. Témáját továbbfejlesztette, de A Lorentz-csoport alaprendszerei c. főműve mindmáig kiadatlan. Elméleti érdeklődése több más nyomtatásban nem közölt dolgozatában is megnyilvánult. 1929-ben a kaszkádgyorsítók elvével foglalkozott, ami közlés esetén abban az időben világszínvonalat jelenthetett volna. Az Alutának szánt A lineáris áthelyeződés invariáns fizikai jellemzői c. dolgozata is kéziratban rekedt. 1960-ban Bauer Gusztávval közösen szabadalmaztatta egy univerzális forgódugattyús készülékét.

Kéziratos hagyatéka részben a sepsiszentgyörgyi Megyei Múzeumban és a csernátoni falumúzeumban, részben *Szőcs Huba nagybányai főiskolai tanár gondozásában található.

T. T. Vescan: Fizica teoretică. 1957. I. 270. Sombori Sándor: A két Gál Sándor, az ezredes és a mérnök. *Új Élet 1970/1. Gaál Sándor: Egy elméleti fizikai értekezés kalandos története. Megyei Tükör 1971. nov. 28. B. B. [Bodó Barna]: Ki fedezte fel a ciklotron elvét? E. O. Lawrence vagy G. S.? *TETT 1981/1. Bodó Barna: Ki volt G. S.? *A Hét 1982/45.