Gábor Áron emlékezete

oldal nyomtatása Share

Gábor Áron emlékezete A háromszéki, berecki születésű Gábor Áron (1814. nov. 27. 1849. júl. 2.) a cselekvési lehetőségeket kereső és megtaláló, tehetségét gazdagon kamatoztató, leleményes, szavaival szólva "a mesterségek fortélyaiban" járatos ágyúöntőként és a forradalom ügyéért életét áldozó hős tüzértisztként él népe emlékezetében. Hősi halála pillanatától kezdve visszaemlékezések, emlékiratok, tudományos feldolgozások és szépirodalmi művek idézik, ill. örökítik meg életét és példáját.

Az első tudományos igényű méltatások a kortárs történetíróktól: Kővári Lászlótól és Jakab Elektől származnak. Egykori hadsegéde, Nagy Sándor Háromszék önvédelmi harca 184849 c. könyvében (Kv. 1896) foglalta össze az ágyúöntő hősre vonatkozó múlt századi ismereteket. *Szabó Sámuel 1893-ban, Bodola Lajos 1895-ben a Történelmi Lapok hasábjain ismertette a székelyföldi ágyúöntés történetét. Gábor Áron hadtörténeti jelentőségét Alapi Gyula (A székely lőporgyártás és ágyúöntés 1849-ben. Századok, Bp. 1938) és Gyalokay Jenő (Az *erdélyi hadjárat 1849 nyarán. Bp. 1938; Az első orosz megszállás és *Erdély felszabadítása. Bp. 1939) méltatta. Cs. *Bogáts Dénes egész életében gyűjtötte a ~re vonatkozó levéltári adatokat; gyűjtését a Sepsiszentgyörgyi Múzeum őrzi. *Pataki József Adatok Gábor Áron tanulóéveihez c. tanulmánya az *Erdélyi Múzeumban jelent meg (1944). Adatokban és korszerű értékelési szempontok alkalmazásában gazdagok Imreh István és Bözödi György tanulmányai Gábor Áron forradalmi szerepéről és életéről (1957, 1974). *Egyed Ákos Háromszék 18481849 c. könyve (1978) a korábbi ismeretanyag összefoglalásával és kritikai megrostálásával, valamint a forrásbázis további szélesítésével mutatja be Gábor Áront az önvédelmi harc szervezésében és irányításában. ~ ébren tartásához írói hangvételű esszék, regények, színdarabok és versek sokasága járult hozzá. Már Jókai feldolgozta a témát, főként a hős Jusztina nevű élettársának idealizált alakját mutatva be Aranyhajú Lóra c. elbeszélésében, s a hagyomány ápolásához hozzájárult Szabó Dániel 1869-ben Sepsiszentgyörgyön játszott Gábor Áron vagy a szépmezei csata c. színműve is (szövege elveszett, színlapja 1968-ban került elő). 1891-ben Deréki Antal Gábor Áron c., hat képből álló korrajza aratott színpadi sikert, s az eresztevényi emlékmű felállítását vonta maga után. 1914-ben ugyanezen címmel Erőss József színjátékát mutatták be, s hasonló címmel jelent meg 1942-ben Földi István romantikus regénye, majd 1943-ban könyvalakban is kiadott színdarabja. Kovács László esszéje (Gábor Áron. Egy hős arcvonásai. Kv. 1943), *Tamási Áron regénye (Hazai tükör. Bp. 1954), *Sombori Sándor regényes krónikája (Gábor Áron. 1957) és hasonló c. színműve (1970), Bözödi György készülő regénye (Tűzpróba címmel részletet közölt belőle az *Igaz Szó 1969-ben), Beke György esszéje (Gábor Áron legendája. 1972) mellett *Kányádi Sándor A kökösi hídon (1955), *Holló Ernő A kökösi mezőn (1969), *Magyari Lajos Gábor Áron Kökösnél (1973) c. verse is a hősi példát, a történelmi helyzetben feszülő tragikumot idézi, és kortársi közelségbe hozza azt a drámai pillanatot, amikor "dörögnek a hídfőn a székely harangok" (Kányádi). A szabadságharcos képét Czibor János Gábor Áron c. filmregénye (Bp. 1950) és a kézdivásárhelyi származású Dávid Antal Háromszék nem alkuszik c. regénye (Bp. 1973) népszerűsíti.

A zene és festőművészet is hozzájárul ~nek ápolásához. 1941-ben jegyezték le Csíkszentdomokoson a Gábor Áron rézágyúja c. népdalt, 1951-ben elhangzott a budapesti rádióban Kókai Rezső Lészen ágyú c. daljátéka. A Sepsiszentgyörgyi Múzeum őrzi *Gyárfás Jenő Gábor Áron halála c. szokatlanul hatalmas méretű olajfestményét, amelyen a művész *századunk egész első negyedén át dolgozott. Gábor Áron alakja szerepel Ördög Zoltán, Hervai Zoltán, *Andrásy Zoltán kompozícióiban.

1942-ben szoborpályázatot hirdettek, amelyen 40 művész vett részt; a gipszmodelleket a Sepsiszentgyörgyi Múzeum őrzi. Nagyvarjasi Oláh Sándor Gábor Áron-szobrát előbb Nagyváradon, majd 1971-ben Kézdivásárhely főterén állították fel. Sepsiszentgyörgyön 1958-ban a volt megyeház, ma megyei könyvtár falán helyeztek el emléktáblát, majd 1973-ban felavatták *Gergely István művét, Gábor Áron nagyméretű bronz mellszobrát. Emléktáblák láthatók a berecki szülőházon, a bodvaji vashámoron, a kökösi csatatéren és az eresztevényi síremléken is.

(B. S. B. Z.)

Józsa Béla: Levél Gábor Áron életrajzírójához. 1943. júl. 20-án Kovács Lászlónak címzett levél. Közli Jordáky Lajos: Józsa Béla. 1978. 2067. Balogh Edgár: Vasbányászok ivadékai. Megjelent: Hármas kis tükör. Bp. 1945. 298301.; uő: Az ágyúöntő Gábor Áron. Rádióelőadás. Az igazi 1848. Kv. 1948. 2429.