Gábor Dénes (1991 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Gábor Dénes (Brassó, 1936. márc. 17.) bibliográfus, kisgrafikai szakíró. Középiskolát a Magyar Vegyes Líceumban végzett Székelyudvarhelyen (1953), biológiakémia szakon tanári diplomát szerzett a Bolyai Tudományegyetemen (1958), azóta a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár munkatársa. A Korunk, Dolgozó Nő, *Tanügyi Újság közli írásait, bibliográfiai szakmunkásságát a Revista Bibliotecilor és Könyvtári Szemle, ill. a *Művelődés Könyvtár-melléklete hasábjain fejti ki. Összefoglaló tanulmánya: Kurrens nemzeti bibliográfiák Romániában (Magyar Könyvszemle, Bp. 1966/4). Számos romániai magyar írói életmű könyvészetét állította össze, a *Művelődés Könyvtár-mellékletében "Periszkóp" felcímmel állandó rovata volt "bibliofil újrafelfedezések" számára (197781), a Móricz Zsigmond közöttünk c. gyűjteményes kötet (1979) könyvészeti adalékainak összeállítója.

Az *ex libris kisgrafikai művészetének szakértője és népszerűsítője; mint a könyvjegyek gyűjtője is élen jár. Az *ex libris múltja, jelene és jövője c. írásával (Korunk 1968/6) a két világháború közt kibontakozott, majd hosszú ideig elhanyagolt erdélyi magyar könyvjegyművészetnek új lendületet adott, s a Könyvtári Szemlében bemutatta Gy. Szabó Béla, Debreczeni László, *Reschner Gyula könyvjegygrafikáját. Bevezetésével és szerkesztésében jelentek meg Herman Ottó válogatott írásai (Téka 1982).

Ónodi Sándor [Veress Zoltán]: Egy gyűjtő és az "ötödik lényeg". *A Hét 1971/34. Lendvay Éva: G. D. *Brassói Lapok 1972/10. Kiss András: A képzőművészetek epigrammája. *Szabad Szó 1972. aug. 27. Jankó István: Az ex libris hatalma. Interjú G. D.-sel. *Hargita 1973. jún. 2. Balogh József: A mágus mosolyog. *Művelődés 1976/6. Veress Zoltán: A kötetről lemaradtakhoz. A Herman-kötetről. Igazság, 1983. márc. 23. Szőcs István: Az Adriától a Jeges-tengerig. *Előre 1983. márc. 2.

ASZT: G. D. az *ex librisekről és mini-könyvekről. LM 2552.



Gábor Dénes (Brassó, 1936. márc. 17.) – tanár, könyvtáros, bibliográfus, szerkesztő, kisgrafikai szakíró. Középiskolát a Magyar Vegyes Líceumban végzett Székelyudvarhelyen (1953), biológia–kémia szakon tanári diplomát szerzett a Bolyai Tudományegyetemen (1958). 1958–86 között betegnyugdíjazásáig a kolozsvári Egyetemi Könyvtár biológia kari könyvtárában szakbibliográfus. 1990-től dolgozik újra, ekkor lesz a Könyvesház és a Művelődés szerkesztője 2008-ig.

A Korunk, Dolgozó Nő, Tanügyi Újság közli írásait, bibliográfiai szakmunkásságát a Revista Bibliotecilor és Könyvtári Szemle, ill. a Művelődés Könyvtár-melléklete hasábjain fejti ki. Összefoglaló tanulmánya: Kurrens nemzeti bibliográfiák Romániában (Magyar Könyvszemle, Bp. 1966/4.). Számos romániai magyar írói életmű könyvészetét állította össze, a Művelődés Könyvtár-mellékletében Periszkóp felcímmel állandó rovata volt „bibliofil újrafelfedezések” számára (1977–81), a Móricz Zsigmond közöttünk c. gyűjteményes kötet (1979) könyvészeti adalékainak összeállítója.

Az ex libris kisgrafikai művészetének szakértője és népszerűsítője; mint a könyvjegyek gyűjtője is élen jár. Az ex libris múltja, jelene és jövője c. írásával (Korunk 1968/6) a két világháború közt kibontakozott, majd hosszú ideig elhanyagolt erdélyi magyar könyvjegyművészetnek új lendületet adott, s a Könyvtári Szemlében bemutatta Gy. Szabó Béla, Debreczeni László, Reschner Gyula könyvjegygrafikáját. 1972-től ex libris-kiállításokat rendez kb. 30.000 darabot számláló gyűjteményéből többek között Kolozsváron, Csíkszeredában, Hatvanban, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben, Székesfehérváron, Székelyudvar-helyen, melyek legtöbbjéről katalógus is állított össze.

Bevezetésével és szerkesztésében jelentek meg Herman Ottó válogatott írásai. Előszót írt a Makoldy József rajzait közreadó kötethez, illetve a Színjátszók könyvének egyik szerkesztője, továbbá válogatta, fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel látta el Ernst Haeckel válogatott írásait.

 

Tagság: EMKE, MÚRE, EME Természettudományi Szakosztálya

 

Díjak: EMEK Monoki István-díj (1993)

 

Önálló kötetei

Mítosz és valóság: gondolatok a Székely Himnuszról (Szudvh. 1998, újrakiad. Kv. 2000, Pápa 2004), Erdélyi közművelődési kaleidoszkóp (Kv. 2004)

 

Szerkesztései

Herman Ottó: Az Adriától a Jeges-tengerig (összeáll., bev. tan., jegyz. Buk., 1982); Ernst Haeckel: Biológia és természetfilozófia (vál., ford., bev. tan., jegyz. Buk., 1989); Romániai magyar könyvkiadás 1944–1949 = Kolozsvári Magyar Bibliográfiák 1. (bibliográfia. Tóth Kálmánnal. Kv. 1992); Színjátszók könyve (vál. Kötő Józseffel és Molnos Lajossal. Kv. 1994); Erdélyi képek. Makoldy József rajzai (előszó. Kv. 2000)

 

Irodalom

Ónodi Sándor [Veress Zoltán]: Egy gyűjtő és az „ötödik lényeg”. A Hét 1971/34. – Lendvay Éva: G. D. Brassói Lapok 1972/10. – Kiss András: A képzőművészetek epigrammája. Szabad Szó 1972. aug. 27. – Jankó István: Az ex libris hatalma. Interjú G. D.-sel. Hargita 1973. jún. 2. – Balogh József: A mágus mosolyog. Művelődés 1976/6. – Veress Zoltán: A kötetről lemaradtakhoz. A Herman-kötetről. Igazság, 1983. márc. 23. – Szőcs István: Az Adriától a Jeges-tengerig. Előre 1983. márc. 2.

 

ASZT: G. D. az ex librisekről és mini-könyvekről. LM 2552.