Gábos Zoltán (1991 • 2017)

oldal nyomtatása Share

Gábos Zoltán (Bánffyhunyad, 1924. okt. 24.) fizikai szakíró. Középiskolai tanulmányait a Kolozsvári Református Kollégiumban végezte (1943), a Bolyai Tudományegyetemen matematikafizika szakos tanári képesítést nyert (1947). Egyetemi pályafutását itt kezdte meg, 1949-ben *Fényes Imre tanítványaként A mechanika formális elveiről c. tézisével doktorált. 1962-től egyetemi tanár a BabeşBolyai Egyetemen, tíz éven át (196676) a matematikafizika kar dékánja. Tudományos dolgozatai román, magyar, német, angol és orosz nyelven jelentek meg a hazai és külföldi folyóiratokban (Revue Roumaine de Physique, Revue d'Optique, Il Nuovo Cimento, Acta Physica Polonica, Optikai Spektroszkópia), ezekben az elméleti fizika, általános relativitáselmélet, kvantumelmélet kérdéseivel foglalkozik. 1967-től a Studia Universitatis "BabeşBolyai" Physica sorozatának szerkesztőbizottsági tagja. Magyar nyelven a *Matematikai és Fizikai Lapok és a *Korunk hasábjain jelentek meg tanulmányai; a Fizikai kislexikon társszerkesztője (1976).

Jelentősebb kötetei: A kémiai termodinamika alapjai (Kv. 1957); Termodinamica fenomenologică (1959); Fundamentele mecanicii (társszerzők D. Mangeron, I. Stan, 1962); Termodinamica şi fizica statistică (társszerző Oliviu Gherman, 1964); Curs de termodinamică şi fizica statistică (Kv. 1981); Az elméleti fizika alapjai (Kv. 1982).

I. M. ŞtefanEdmund Nicolau: Scurta istorie a creaţiei ştiinţifice şi tehnice româneşti. 1981. 100.

ASZT: G. Z. a Bolyai-díj másodszori kiosztásakor. LM 3354.



Gábos Zoltán (Bánffyhunyad, 1924. okt. 24.) – fizikai szakíró. Középiskolai tanulmányait a Kolozsvári Református Kollégiumban végezte (1943). 1943-1944 között a budapesti József Nándor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki karának hallgatója volt, majd a Bolyai Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári képesítést nyert (1947). Egyetemi pályafutását itt kezdte meg, 1945–48 között egyike volt a kolozsvári Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület vezetőinek. 1949-ben Fényes Imre tanítványaként A mechanika formális elveiről c. tézisével doktorált.

1948-tól tanársegéd, ’50-től adjunktus, 1962-től egyetemi tanár a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, 1990 óta professor emeritus. Tíz éven át (1966–76) a matematika–fizika kar dékánja. Tudományos dolgozatai román, magyar, német, angol és orosz nyelven jelentek meg a hazai és külföldi folyóiratokban (Revue Roumaine de Physique, Revue d’Optique, Il Nuovo Cimento, Acta Physica Polonica, Optikai Spektroszkópia), ezekben az elméleti fizika, általános relativitáselmélet, kvantumelmélet kérdéseivel foglalkozik. 1967-től a Studia Universitatis „Babeş–Bolyai” Physica sorozatának szerkesztőbizottsági tagja. Magyar nyelven a Matematikai és Fizikai Lapok és a Korunk hasábjain jelentek meg tanulmányai; a Fizikai kislexikon társszerkesztője (1976).

Munkásságát a disszipatív rendszerek mechanikája, forgó testek gravitációs kölcsönhatása, magasabb spinű részecskék kvantumelmélete, elemi részek polarizációja területén fejtette ki. Saját eljárást dolgozott ki a forgási hatások vizsgálatára. Úttörő munkát végzett a magasabb spinű részecskék kvantumelméletével, a részecskék polarizációjával és a polarizációs tenzorok parametrizálásával kapcsolatban, alkalmazva az eredményeket a bomlási és szórási részecskefolyamatokra. Kibővítette a Hamilton-Jacobi egyenlet alkalmazási területét. Foglalkozott a természettudományok erdélyi történetének feltárásával is.

Tagság: EME (1990); Eötvös Loránd Fizikai Társulat (1991); MTA külső tag (1995)

Díjak, elismerések: Bolyai-díj (1982); Arany János-díj (2005); Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010); Simonyi Károly-díj (2011)

 

Munkái

A kémiai termodinamika alapjai (Kv., 1957.); Az elméleti fizika alapjai (Kv., 1982.); Termodinamika (Kv., 1996.); Statisztikus fizika (Kv., 2000.)

Idegen nyelven

Termodinamica fenomenologică (1959.); Fundamentele mecanicii (társszerzők D. Mangeron, I. Stan, 1962.); Termodinamica şi fizica statistică (társszerző Oliviu Gherman, 1964.); Curs de termodinamică şi fizica statistică (Kv., 1981.).

Fontosabb tudománynépszerűsítő cikkei

Az erdélyi fizikusok hozzájárulása a magyar tudományhoz. Fizikai Szemle, 2000/4; A Ferenc József Tudományegyetem természettudósai. Természet Világa, 1998/3.; A klasszikus gravitációelméletről. Fizikai Szemle, 2004/12.; A harmadik erdélyi egyetem fizikusai. Természet Világa, 2006/1.)

 

Irodalom

I. M. Ştefan – Edmund Nicolau: Scurta istorie a creaţiei ştiinţifice şi tehnice româneşti. 1981. 100. – Bélteky Ákos: IKE-konferenciák Erdélyben a II. világháború után. Confessio, 1995/2. – „A jövőt illetően nem lehetünk teljesen nyugodtak”. Dr. Nagy László beszélgetése Gábos Zoltán elméleti fizikus professzorral. Székelyföld, 2000/12. 40–62. – Karácsony János – Néda Árpád: Gábos Zoltán professzor 80 éves. Fizikai Szemle, 2004/12. – Gábos Zoltán akadémikus 90 éves. Szabadság, 2014. október 22. – Az erdélyi tudományosság messze fénylik. Tisztelgő kötet Prof. Gábos Zoltán 90. éves születésnapjára (szerk. Vincze János. Bp., 2017) –

ASZT: G. Z. a Bolyai-díj másodszori kiosztásakor. LM 3354.