Gál Kelemen (1991 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Gál Kelemen (Szentgerice, 1869. dec. 27. 1945. febr. 10. Tatabánya) pedagógiai, filozófiai és történeti szakíró. Iskoláit Székelykeresztúron és Kolozsvárt végezte, 1892-ben a kolozsvári egyetemen német nyelvészeti és filozófiai oklevelet, 1895-ben doktorátust szerzett. A Kolozsvári Unitárius Főgimnázium tanára (18931931), közben egy negyedszázadon át igazgatója is.

Filozófiai műveltségét a német idealizmus bölcseletéből merítette, pedagógiai téren hagyományos tekintélyelvekhez ragaszkodott, történetírói munkásságát a nemzeti irány jellemezte. Vallási és világnézeti téren liberális volt, az *ifjúság nevelésében magas erkölcsi követelményeket állított fel. Széles körű pedagógusi és szakirodalmi munkássága során a *Keresztény Magvető szerkesztője (191018), majd munkatársa, a *Magyar Kisebbség tanügyi rovatának vezetője. Tanulmányok egész sorát jelentette meg Brassai Sámuelről mint filozófusról (1899), megírta életrajzát (1926), s nyelvművelő törekvéseiről Brassai küzdelmei a magyartalanságok ellen (Kv. 1927) címen értekezett.

Nyugalomba vonulása után írta három legjelentősebb munkáját: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (15681900) III. (Kv. 1935); Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora (Kv. 1936); Jakab Elek élet- és jellemrajza (Kv. 1938).

(M. I.)

Markos Albert: G. K. *Pásztortűz 1931/23. Járosi Andor: Egy erdélyi életmű. A Kolozsvári Unitárius Kollégium története. *Pásztortűz 1935/14. Benczédi Pál: G. K. életrajza. Kézirat.



Gál Kelemen (Szentgerice, 1869. dec. 27. – 1945. febr. 10., Tatabánya) – pedagógiai, filozófiai és történeti szakíró. Iskoláit Székelykeresztúron és Kolozsvárt végezte, 1892-ben a kolozsvári egyetemen német nyelvészeti és filozófiai oklevelet, 1895-ben doktorátust szerzett. A Kolozsvári Unitárius Főgimnázium tanára (1893–1931), közben egy negyed századon át igazgatója is.

Filozófiai műveltségét a német idealizmus bölcseletéből merítette, pedagógiai téren hagyományos tekintélyelvekhez ragaszkodott, történetírói munkásságát a nemzeti irány jellemezte. Vallási és világnézeti téren liberális volt, az ifjúság nevelésében magas erkölcsi követelményeket állított fel. Széles körű pedagógusi és szakirodalmi munkássága során a Keresztény Magvető szerkesztője (1910–18), majd munkatársa, a Magyar Kisebbség tanügyi rovatának vezetője. Tanulmányok egész sorát jelentette meg Brassai Sámuelről mint filozófusról (1899), megírta életrajzát (1926), s nyelvművelő törekvéseiről Brassai küzdelmei a magyartalanságok ellen (Kv. 1927) címen értekezett.

Nyugalomba vonulása után írta három legjelentősebb munkáját: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568–1900) III. (Kv. 1935); Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora (Kv. 1936); Jakab Elek élet- és jellemrajza (Kv. 1938).

 

(M. I.)

 

Önálló kötetei

Trendelenburg bölcseleti rendszere, tekintettel Kantra (Kv., 1895); Brassai mint philosophus (Kv., 1899); Újabb irányok a pedagógiában (Kv. 1912., Sárospatak, 1912); Péterfi Dénes (Kv., 1925); Brassai küzdelmei a magyartalanságok ellen (Kv. 1927);  A társadalomi közszellem hatása az iskolai nevelésre (Kv., 1928); A nemzeti nevelés román fogalmazásban (Kv., 1930); A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568–1900) III. (Kv. 1935); Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora (Kv. 1936); Jakab Elek élet- és jellemrajza (Kv. 1938); Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza (Kv. 2003)

 

Irodalom

Márkos Albert: G. K. Pásztortűz 1931/23 – Járosi Andor: Egy erdélyi életmű. A Kolozsvári Unitárius Kollégium története. Pásztortűz 1935/14 – Benczédi Pál: G. K. életrajza. Kézirat. – Gaal György: A két világháború közti erdélyi magyar iskolák identitás-védelme Gál Kelemen munkásságának tükrében. In Isten és ember szolgálatában – Erdő János emlékezete (szerk. Szabó Árpád. Kv., 2007)