Galbács Mihály (1991 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Galbács Mihály (Arad, 1924. jún. 10.) tanulmányíró. Szülővárosában kezdte a középiskolát, Nagyváradon a Szent László Főgimnáziumban érettségizett (1942), a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen oroszmagyar szakos tanári képesítést szerzett (1950). Itt kezdte egyetemi pályáját az orosz nyelvi és irodalmi tanszéken, ma a BabeşBolyai Egyetem Szláv Filológiai Intézetének lektora. A Korunk, Utunk, Igaz Szó, *Igazság közli cikkeit a szovjet irodalomról, Szerb Antal szellemi hagyatékával foglalkozik (Korunk 1958/1), utószavával jelent meg Móricz Zsigmond három regénye (Kisregények, 1959), előszavával az A. Sz. Puskin legszebb versei c. kötet (Franyó Zoltán fordításai, 1965). A sportvilág tömegjelenségeit elemző tanulmányai a Korunkban (Sport és humánum, 1968/8; Varázslat és aszkétizmus, 1969/2; El mundial a labdarúgás mítosza, 1970/5) a sport válságára hívták fel a figyelmet.



Galbács Mihály (Arad, 1924. jún. 10. – ? ) – tanulmányíró. Szülővárosában kezdte a középiskolát, Nagyváradon a Szent László Főgimnáziumban érettségizett (1942), a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen orosz–magyar szakos tanári képesítést szerzett (1950). Itt kezdte egyetemi pályáját az orosz nyelvi és irodalmi tanszéken, majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Szláv Filológiai Intézetének lektora volt.

A Korunk, Utunk, Igaz Szó, Igazság közli cikkeit a szovjet irodalomról, Szerb Antal szellemi hagyatékával foglalkozik (Korunk 1958/1.; 1970/8.), utószavával jelent meg Móricz Zsigmond három regénye (Kisregények, 1959), előszavával az A. Sz. Puskin legszebb versei c. kötet (Franyó Zoltán fordításai, 1965). A sportvilág tömegjelenségeit elemző tanulmányai a Korunkban (Sport és humánum, 1968/8.; Varázslat és aszkétizmus, 1969/2.; El mundial a labdarúgás mítosza, 1970/5.) a sport válságára hívták fel a figyelmet.