Gárdos Sándor

oldal nyomtatása Share

Gárdos Sándor (Sátoraljaújhely, 1892. szept. 8. 1947. máj. 11. Szeged) esszéista, újságíró. Szülővárosában érettségizett (1912), két jogi alapvizsgát Budapesten tett. Már Sátoraljaújhelyen Tentamen címen diáklapot szerkesztett. 1913-tól hírlapíró. A budapesti Magyar Hírlap munkatársa; tartalékos tisztként részt vett az I. világháború olaszországi ütközeteiben, majd a Vörös Hadseregben viselt szerepe miatt emigrációba kényszerült. Előbb Ungvárott szerkesztett lapot; 1923-ban települt le Romániában. Szatmári, máramarosszigeti újságok szerkesztője, az Aradi Közlöny riportere, közírója, novellistája, a *Temesvári Hírlap szerkesztője. A 30-as évek közepétől a *Brassói Lapok szerkesztőségében dolgozik, ironikus vasárnapi "színes" kisesszéi a demokratikus közvéleményt fejlesztették. A *Brassói Lapok beszüntetése (1940) után Budapesten vett részt az ellenállási mozgalomban, 1945-től haláláig a Délmagyarország c kommunista pártlap főszerkesztője Szegeden.

Önálló kötete: Makulatúra (szatírák, humoreszkek, poémák, Máramarossziget 1925).

Meghalt G. S. *Világosság 1947. máj. 18. Balogh Edgár: Fagyöngy meg egy puskagolyó. *Új Élet 1978/12. Újraközölve Acéltükör mélye. 1982.