Gazda József (1991 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Gazda József (Kézdivásárhely, 1936. ápr. 8.) művészeti író, szociográfus, tankönyvíró. ~ László öccse, ~ Klára bátyja, G. Olosz Ella férje. A középiskolát Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban végezte (1953), a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar irodalom szakos tanári oklevelet (1958). Előbb Székelykocsárdon, majd a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanított, 1964 óta a kovásznai *líceum tanára.

Első írása az *Utunkban jelent meg (1956), a *Korunk, *Igaz Szó, *A Hét, *Utunk, *Művelődés és több napilap munkatársa. Művészettörténeti és műkritikai írásaiban *Gyárfás Jenő tragédiáját, Szolnay Sándor, Jakobovits Miklós, Mohy Sándor, *Nagy Albert művészi egyéniségét, a *groteszk szerepét *Incze János művészetében, *Nagy Imre életművét mutatja be, expresszív és konstruktivista törekvéseket elemez hazai magyar képzőművészetünkben. Diákokból álló művészegyüttesével 1975 óta évről évre bemutat egy-egy Tamási-színdarabot, főleg falvakat látogató körutakon országszerte az *iskolai színjátszás kibontakozását szolgálva. Megírta az első rendszeres magyar irodalmi tankönyvet a *líceumi ciklus számára, ez az I. osztályos rész több kiadást ért meg (197277).

A régi falu emlékezetét 280 magnószalagra vett vallomással örökítette meg Így tudom, így mondom címen, egyszerű és őszinte kérdésfeleletekkel a mai életforma-változás lélektani összképébe foglalva a szociográfiai értékű közléseket. Dokumentumkönyve a régi népi mesterségekről (népi szövegek alapján) kéziratban.

Önálló kötetei: Gyárfás Jenő (kismonográfia, 1969); Nagy Imre (kismonográfia, 1972); Tegnapi kövek, mai utak (egy nyugati utazás naplója, Kv. 1977); Így tudom, így mondom. A régi falu emlékezete (1980); Nagy Albert (kismonográfia, 1982).

Mohy Sándor: Hajdani festő nyomában. *Igaz Szó 1970/3; uő: Könyv *Nagy Imréről. *Korunk 1973/4. Murádin Jenő: Mű és meghasonlás. *Utunk 1970/12. Szőcs István: Rögök és göröngyök. *Előre 1973. márc. 17. L. Kovács Zoltán: Gazdáéknál, Kovásznán. *A Hét 1978/24. Bazsó Zsigmond: A régi falu emlékezete. *Igazság 1980. okt 29. Cseke Gábor: 280 tanúságtétel. *Előre 1980. dec. 18. Kormos Gyula: Így tudjuk, így mondjuk. *Utunk 1981/11.



Gazda József (Kézdivásárhely, 1936. ápr. 8.) művészeti író, szociográfus, tankönyvíró. ~ László öccse, ~ Klára bátyja, G. Olosz Ella férje. A középiskolát Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban végezte (1953), a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar irodalom szakos tanári oklevelet (1958). Előbb Székelykocsárdon, majd a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanított, 1964-tól a kovásznai líceum tanára 1986-os nyugdíjba vonulásáig.

Első írása az Utunkban jelent meg (1956), a Korunk, Igaz Szó, A Hét, Utunk, Művelődés és több napilap munkatársa. Művészettörténeti és műkritikai írásaiban Gyárfás Jenő tragédiáját, Szolnay Sándor, Jakobovits Miklós, Mohy Sándor, Nagy Albert művészi egyéniségét, a groteszk szerepét Incze János művészetében, Nagy Imre életművét mutatja be, expresszív és konstruktivista törekvéseket elemez hazai magyar képzőművészetünkben. Diákokból álló művészegyüttesével 1975 óta évről évre bemutat egy-egy Tamási-színdarabot, főleg falvakat látogató körutakon országszerte az iskolai színjátszás kibontakozását szolgálva. Megírta az első rendszeres magyar irodalmi tankönyvet a líceumi ciklus számára, ez az I. osztályos rész több kiadást ért meg (1972–77).

A régi falu emlékezetét 280 magnószalagra vett vallomással örökítette meg Így tudom, így mondom címen, egyszerű és őszinte kérdésfeleletekkel a mai életforma-változás lélektani összképébe foglalva a szociográfiai értékű közléseket. Dokumentumkönyve a régi népi mesterségekről (népi szövegek alapján) kéziratban.

Tagság: Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület (alapító tag); Barabás Miklós Céh; Magyarok Világszövetsége; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Romániai Képzőművészek Országos Sz9vetsége (kritikai tagozat)

 

Önálló kötetei: Gyárfás Jenő (kismonográfia,  Buk., 1969); Nagy Imre (kismonográfia,  Buk., 1972); Tegnapi kövek, mai utak (egy nyugati utazás naplója, Kv. 1977); Így tudom, így mon­dom. A régi falu emlékezete ( Buk., 1980); Nagy Albert (kismonográfia, Buk.,  1982);   Nagy Albert (kis­mo­nográfia, Buk., 1982); Kelet kapui : száz nap ősi kultúrák földjén : [útinapló] Kv., 1984.;  Megváltó karácsony : Erdélyi magyar túlélők emlékeznek.  Bp., 1990.;   Kövek egy siratófalhoz ( Tófalvi Zoltánnal)  Stockholm, 1994.;  Jaj, mik történtek, jaj, mik is történ­tek : a szétszabdalt magyarság XX. századi sorstörténete. Bp., 1997.; Mindennek mes­te­re : a falusi tudás könyve.  Bp.− Sepsiszentgyörgy,  1993. Hát én hogyne siratnám : csángók a sod­ró időben.  Bp.,  1993; Gazdáné Olosz Ella. Bp.−Buk., 1994.;    Emlékek Ázsiá­ja   (névma­gya­rá­zatok Sántha István, utószó Szabó Péter, függ. Mezey István)  Bp.−  Szeged, 2003.;  Az Istennel még magyarul beszélgetünk : magyar szórványok a Kárpát-me­dencében. Bp., 2002.;  A tűz októbere : 1956 magyar sorsokban. Bp., 2006;  A megpe­csé­telt vég : kilencven év Er­dély földjén. Bp., 2010.

Gyűjteményes kötetekben: Gondolatok Ignácz Rózsáról és írásművészetéről. In: Ignácz Ró­zsa : 1909-1979 : emlékkönyv az író és a színművész születésének 100., halálának 30. évfor­dulójára. 2009.

Szerkesztés: Kiss István: Vizek sodrásában : egy mezőségi falu és népe krónikája. (a kéziratot gond. és szerk. G. J. Csíkszereda, 1998).

1992-től szerkesztője/társszerkesztője a  kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egysület évkönyveinekés mindegyikben szerzőként is szerepel az alábbi tanulmányokkal:

A Kőrösi Csoma Sándor emlékérem kitüntetettjei.− 2001;  Körösi Csoma Sándor árnyékában – 2008;

         

Irodalom

Mohy Sándor: Hajdani festő nyomában. Igaz Szó 1970/3; uő: Könyv Nagy Imréről. Korunk 1973/4. – Murádin Jenő: Mű és meghasonlás. Utunk 1970/12. – Szőcs István: Rögök és göröngyök. Előre 1973. márc. 17. – L. Kovács Zoltán: Gazdáéknál, Kovásznán. A Hét 1978/24. – Bazsó Zsigmond: A régi falu emlékezete. Igazság 1980. okt. 29. – Cseke Gábor: 280 tanúságtétel. Előre 1980. dec. 18. – Kormos Gyula: Így tudjuk, így mondjuk. Utunk 1981/11.