Arató András

oldal nyomtatása Share

Arató András, családi nevén Ackersmann (Kommandó, 1913. júl. 18. – 1945. máj. 14., Nagyvárad) – költő, újságíró. Nagyváradi napilapoknál dolgozott, a Független Újság, Brassói Lapok, Korunk munkatársa. Verseiben pusztulástól félti a világot, a faji gyűlölködéssel szemben erkölcsi vallomást tesz zsidó „ősei” és magyar „hősei” mellett, a transzilvanizmus híve, és cselekvően részt vesz a Vásárhelyi Találkozón. Hegedűs Nándor titkáraként kapcsolódik be a közéletbe, 1940 után mint a budapesti Magyar Nemzet belső munkatársa támogatja az antifasiszta ellenállást. Budapest ostroma alatt szerzett betegségében halt meg. Munkái: Vállvetve (családi nevén, Antal Hjalmárral, novellák, Nv. 1932); Töredelmes vallomás (versek, Szigligeti Társaság kiadása, Nv. 1938).

Horváth Imre: Szitálatlan homok között megcsillanó aranyszemek. Igaz Szó 1971/10.