Gergely Tamás (1991 • 2017)

oldal nyomtatása Share

Gergely Tamás (Brassó, 1952. aug. 19.) novellista. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a BabeşBolyai Egyetemen szerzett magyarfrancia szakos tanári diplomát (1975). Mint egyetemi hallgató részt vett a *Stúdió 51 színi mozgalmában; tanári pályára lépve, előbb Tamásváralján, majd Halmiban tanított, 1979-től az *Ifjúmunkás művelődési rovatának és irodalmi mellékletének szerkesztője. Első írása az *Utunkban jelent meg (1978), itt s a Korunk, *Igaz Szó, *Ifjúmunkás hasábjain szerepelt, közben az *Igazság és *Szatmári Hírlap azóta megszűnt ifjúsági oldalain (Fellegvár, Jelen) közölt. Mívesen szerkesztett és logikailag megfejthető *groteszk novelláiban a beat-nemzedék elidegenedettségét és csalódottságát fejezi ki, ötletessége mögött mély emberséggel s a dolgok művészi érzékelésével.

Forrás-kötete: Módosítás (novellák, történetek, 1981).

Keszthelyi András: The show must go on. *Utunk 1982/19. Németi Rudolf: A kudarc lélektana. *A Hét 1982/21. Kis Géza: Társasjátéknak álcázott különharc. *Igaz Szó 1982/6.



Gergely Tamás (Brassó, 1952. aug. 19.) – novellista. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát (1975). Mint egyetemi hallgató részt vett a Stúdió 51 színi mozgalmában; tanári pályára lépve, előbb Tamásváralján, majd Halmiban tanított, 1979-től az Ifjúmunkás művelődési rovatának és irodalmi mellékletének szerkesztője volt. 1987-ben elhagyta Romániát és Svédországban telepedett le. A Ceaușescu-diktatúra bukása után felvette a kapcsolatot szülőföldjével, újra bekapcsolódott az erdélyi irodalmi és művészeti életbe. A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület (EMKES) munkáját is figyelemmel kíséri, ezen egyesület elsősorban az erdélyi és az Erdélyből elszármazott képzőművészek kiállításait támogatja. Részt vállalt az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm című kötetet megírásában Tar Károllyal (Lund), Takács Gáborral (Kolozsvár), s a másik Takács Gáborral (Szentendre).

Első írása az Utunkban jelent meg (1978), itt s a Korunk, Igaz Szó, Ifjúmunkás, Brassói Lapok, Látó, Szabadság, Romániai Magyar Szó stb. hasábjain szerepelt, közben az Igazság és Szatmári Hírlap azóta megszűnt ifjúsági oldalain (Fellegvár, Jelen) közölt. Mívesen szerkesztett és logikailag megfejthető groteszk novelláiban a beat-nemzedék elidegenedettségét és csalódottságát fejezi ki, ötletessége mögött mély emberséggel s a dolgok művészi érzékelésével.

 

Munkái

Módosítás (novellák, történetek, 1981.); Latorcza kontinens. A döbbenet egypercesei (Mvh.,1998.); Torokcsavar (Csíksz., 2010.); Szépvölgyi mesék (meseregény Damó István rajzaival. Százhalombatta, 2014.); Vadmalac és a kitartott magas Cé (félpercesek. Százhalombatta, 2015.); Ki eteti a sirályokat? (anekdoták. Százhalombatta, 2016.)

Gyűjteményes kötetben, folyóiratban

Magyar festmények Stockholmban. Interjú Tamás György műgyűjtővel, az EMKES elnökével. Szabadság, 2001. április 13.

 

Irodalom

Keszthelyi András: The show must go on. Utunk 1982/19. – Németi Rudolf: A kudarc lélektana. A Hét 1982/21. – Kis Géza: Társasjátéknak álcázott különharc. Igaz Szó 1982/6. – Brassói Lapok, 1997. január 10. – Tatár Zoltán: Magyar képzőművészeti tavasz Stockholmban. Erdélyi Napló, 2005. május 17. – Interjú Gergely Tamással Torokcsavar című regénye kapcsán