Giszkalay János (1991 • 2017)

oldal nyomtatása Share

Giszkalay János *Kézirat; *Új Kelet



Giszkalay János, Giszkalai, eredeti nevén Widder Dávid, névváltozat: Jochánán Gus-Cháláv (1886. április 3. – 1951. április 4., Haifa, Izrael) – író, költő, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, könyvkiadó, közéleti személyiség, politikus, a cionizmus egyik legjelentősebb irodalmi képviselője.

Giszkalay János előbb Erda néven közölt cikkeket és elbeszéléseket a budapesti felekezeti lapokban. A Kezet fel az égre, ki férfi, ki bátor kezdetű, népszerű cionista eskü-dal szerzője. Egy vezércikkben kifejtett állásfoglalása miatt az ügyészség elfogatási parancsot adott ki ellene, amely elől Romániába menekült. Az írói név megválasztása nem véletlen: a galileai, történelmi Giszkalai (Gus Halav-i) János (יוחנן מגוש חלב), az időszámításunk utáni első században végbement első zsidó háború egyik nemzeti hőse. Giszkalay János, az író, 1939-et követően a kilenc évvel később létrejövő Izraelben telepedett le. „Giszkalai János, néhány évvel ezelőtt kiköltözött Palesztinába. Azt mondják, pásztor lett és most Hebron valamelyik völgyében legelteti a juhnyájat” – írja róla Ligeti Ernő a Súly alatt a pálma. Egy nemzedék szellemi élete. 22 esztendő kisebbségi sorsban című, 1941-ben Kolozsváron megjelent kötetének Hőskor 1919–1925. fejezetében.

Az 1918-ban Kolozsváron megalapított Új Kelet című folyóirat (Székely Béla, Kaczér Illés, Újvári Péter, Szabó Imre, Benamy Sándor, Salamon László, Danzig Hillél stb.) vezetőségi tagjaként tevékenykedett. 1926-ban az Új Kelet főszerkesztője lett. 1934 és 1936 között a Lugoson megjelenő Kézirat című irodalmi és társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője volt.

Alapító tagként Giszkalay János jelentős szerepet töltött be az 1918-ban megalakult Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség és az erdélyi Zsidó Párt létrehozásában. 1920-ban Knöpfler Bernát orvossal és Weisburg Chaim ügyvéddel együtt megalakítják a kolozsvári Hagibbor Sportegyesületet.

 

Munkái

Regények

Akiba csudálatos élete. I-II. kötet (Lugos, 1934.); Bat-Séba engesztelése (regény. I-II. kötet. Lugos, 1934-1935.); Dávid éneke. I-II. kötet (Lugos, 1936.); Támár (Kolozsvár, 1924); Támár. Jönni fog még egy Kippur napja én Istenem (két regény. Lugos, 1935.); Vitéz-Benája három Útja (Kolozsvár, 1928.)

Elbeszélések

Jönni fog még egy Kippur-napja én Istenem (elbeszélések. Kolozsvár, 1925.); Rókák a romok között. Egy jelenet a nagy regényből, melyet 1800 évvel ezelőtt kezdettek meg (Kolozsvár, 1925.)

Versek

Az Új prófécziák könyvéből (Kv., 1923.); Gus Chalav látomása (Kv., 1925.); A Hiób dalaiból (é. n., h. n.)

Drámák

Amikor Dr. Wohlsanger gavottot táncolt. Az igényelt móka három rövid felvonásban (Kv., 1929.); A Chasmoneus fiuk (gyermekszínjáték egy felvonásban. Kv., 1929.); A titok (kisdráma. Kv., 1922.)

Műfordításai

Heinrich Heine: Confessio judaica (I. kötet). Atta Troll. Egy nyáréji álom (Lugos, 1935); Goldschmidt Méir Áron: Egy zsidósors (regény 3 kötetben. Kolozsvár, 1924); Goldschmidt Méir Áron: Jákob Bendixen elhibázott élete (En Jöde) (regény két kötetben. Lugos, 1935); Hess Moses: Róma és Jeruzsálem. A végső nemzetiségi kérdés (Lugos, 1937); I. Sokolow Nahum: Új zsidó (Kv., 1922.; Doktor Kohn: /Egy életküzdelem/ Bevezetésül: Theodor Herzl: Nordau „Doktor Kohn”-ja (Lugos, 1939.); An-Ski [Rappaport, Sölómó Seinwill]: A dibuk. Drámai legenda a chaszid életből négy felvonásban (Lugos, 1936.); Gazdag Salamon Úr (ford. Gál Klárival. Lugos, 1936.); Micha Jószéf Bin Gorion: József és testvérei. Ó-zsidó regény (Bp., 1920.)

 

Irodalom

Walter Gyula: Giszkalay János: A titok. Pásztortűz, 1922., 26 sz., 712-713. – Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., 1929. 314. – Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. Egy nemzedék szellemi élete. 22 esztendő kisebbségi sorsban. Kv., 1941. – Kolosváry-Borcsa Mihály: Zsidó írók jegyzéke. In: Uő: A zsidókérdés magyarországi irodalma. Bp., 1999. – Gidó Attila: Az erdélyi zsidó intézmények identitásformáló szerepe a két világháború között. Korunk, 2004/9.