Árvay Árpád

oldal nyomtatása Share

Árvay Árpád (Szatmár, 1902. ápr. 21. – 1985. szeptember 9., Bukarest) – szerkesztő, író. ~ Zsolt apja. A nagyváradi jogakadémia hallgatója, majd újságíró, a nagyváradi Magyar Szó (1930), ennek betiltása után a lap folytatásaként megjelenő Magyar Kurír, Erdélyi Magyar Szó, Magyar Hírlap, Új Magyar Szó szerkesztője (1930–37), ugyanott a Néplap főszerkesztője. Írásai jelentek meg a Magyar Kisebbségben és a Tíz tűz c. antológiában. Az OMP helyi elnöke. 1941 és 1944 között a nagyváradi Estilap főszerkesztője és publicistája. Lapját ugyan a német megszállók beszüntették, de a II. világháború alatt tanúsított magatartásáért felelnie kellett, s hosszabb szünet után csak 1967 óta jelennek meg újra írásai. Napilapokban és folyóiratokban közös román-magyar művészeti hagyományokat elevenít fel.

Főbb munkái: Regösök útján (versek, Nv. 1931); Jumbó nem felejt (ifjúsági regény, 1970); Elődök példája. Múlt századi művészek a magyar-román kapcsolatok elmélyítéséért (1973. Románul Gelu Păteanu fordításában, Ion Bănuţa előszavával, 1975); Szélsodorta falevél (életrajzi regény Szathmári Pap Károlyról, 1973. Románul Pictorul peregrin címmel, Constantin Olariu fordításában, 1977).