Görbe István (1991 • 2018)

oldal nyomtatása Share

Görbe István (Halmi, 1935. ápr. 19.) közíró, folklorista, műfordító. Szatmáron tanítói, a Bolyai Tudományegyetemen 1958-ban tanári oklevelet szerzett. Előbb Nagybányán, majd 1960-tól Szatmáron általános iskolában tanít.

Irodalmi, közművelődési, népköltészeti, népművészeti, képzőművészeti, színházi tárgyú írásai és mai román költőket megszólaltató műfordításai 1958-tól jelennek meg az *Utunk, Művelődés, A Hét, Korunk, valamint napilapok és hetilapok hasábjain, az Évek énekei c. antológiában (Kv. 1971) s a Cikkek és tanulmányok c. kiadványban (Szatmár 1972). Kriza János költészetéről írt államvizsga-dolgozatában mintegy 80 közöletlen Kriza-verset tárt fel; értékes a nagybányai Veresvíz negyedben összegyűjtött népmondaanyaga, ebből Pintye Gligor-mondákat *tett közzé (Korunk 1969/11). Kaffka Margit írói indulásáról közölt új anyagot egy tanári ülésen, tanulmánya kéziratban.

Írói álneve Halmi György.

Faragó József: Folklorista tanáraink. *Utunk 1969/10.



Görbe István (Halmi, 1935. ápr. 19. – 2010. aug. 20., Szatmárnémeti) – közíró, folklorista, műfordító. Szatmáron tanítói, a Bolyai Tudományegyetemen 1958-ban tanári oklevelet szerzett. Előbb Nagybányán, majd 1960-tól 2003-ig különböző szatmárnémeti iskolákban is Lázáriban tanít.

Irodalmi, közművelődési, népköltészeti, népművészeti, képzőművészeti, színházi tárgyú írásai és mai román költőket megszólaltató műfordításai 1958-tól jelennek meg az Utunk, Művelődés, A Hét, Korunk, a Tanügyi Újság, a Dolgozó Nő, a Bányavidéki Fáklya, a Szatmári Dolgozó Nép, a Szatmári Hírlap és melléklete, a Forrás, a Temesvári Szabad Szó hasábjain, az Évek énekei c. antológiában (Kv., 1971), a Cikkek és tanulmányok c. kiadványban (Szatmár, 1972), a Bolcsőringató, az Igaz Szó 1974-es számában, az ugyancsak 1974-es Hargita kalendáriumban, a Szamoshát, a Romániai Magyar Szó, a Bányavidékli Új Szó, a Honismeret és a budapesti Versmondó című lapok hasábjain.

Kriza János költészetéről írt államvizsga-dolgozatában mintegy 80 közöletlen Kriza-verset tárt fel; értékes a nagybányai Veresvíz negyedben összegyűjtött népmondaanyaga, ebből Pintye Gligor-mondákat tett közzé (Korunk 1969/11). Kaffka Margit írói indulásáról közölt új anyagot egy tanári ülésen, tanulmánya kéziratban maradt.

2001. szeptember 16-án Dabolcon felavatták a Gellért Sándor költő emlékművét, a költő munkásságát Görbe István méltatta.

 

Díjak: A Magyar Néprajzi Társaság mondagyűjtő pályázatának II. díja (Budapest, 1995); a Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület és a nagybányai EMKE Füzetek szerkesztősége néprajzi pályázatának első díja (1999); Pro Europa Liga Szatmárnémeti Fiókszervezete díszoklevele (2003)

Tagság: Magyar Néprajzi Társaság; Péceli Csökmei Kör, Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, Szatmárnémeti Szent István Kör

 

Írói álneve Halmi György.

 

Munkái

 

Beszéli a világ, hogy mi magyarok… (Nagybánya környéki mondák. Bp., 1998.)

Emlékezés egy elfelejtett szatmári íróra, Gaál Józsefre. In: Forradalom és szabadságharc a Felső-Tisza vidékén (szerk. Takács Péter. Nyíregyháza, 1998. 59–70.);

 

Irodalom

Faragó József: Folklorista tanáraink. Utunk 1969/10. – Sike Lajos: Gellért Sándor végleg Dabolcra költözött. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2001. szeptember 21. – Kiosztották a Misztótfalusi Egyesület néprajzi pályázatának díjait. Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 1999. augusztus 13. 642. sz. –