Görög Ferenc

oldal nyomtatása Share

Görög Ferenc (Szászváros, 1881. jún. 21. 1970. szept. 18. Kolozsvár) történetíró, szerkesztő. Szülővárosában a Kuun Kollégiumban érettségizik (1899), a kolozsvári egyetem bölcsészeti karán A két Rákóczy György fönnhatósági joga a két [román] vajdaság fölött (Bp. 1904) c. dolgozatával történelemoklevéltan tárgykörből doktorátust, majd történelemlatin szakos tanári oklevelet szerez (1906). 1903 őszétől 1925-ig a szászvárosi Kuun Kollégium tanára, közben igazgatója is. A kollégium bezárása után 1925 szeptemberétől 1929 áprilisáig a Temesvári Agrár Takarékpénztár Rt. nagyszebeni fiókjának tisztviselője, majd a kolozsvári Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézetnél cégjegyző igazgató 1944 novemberéig, amikor nyugdíjazzák.

Diákkorában Szádeczky Lajos biztatására másolja le és közli a Farkas utcai templom egyleveles nyomtatványait (Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1901/1); ugyancsak Szádeczky irányítja figyelmét a románmagyar történelmi kapcsolatok kutatására, legtöbb tanulmánya e témakörbe vág. Összeállítja A szászvárosi ref. Kún Kollégium Emlékkönyvét (Kv. 1925), a 30-as években a Minerva Rt. Népkönyvtár- és Jutalomkönyv-akcióit vezeti, s a nagyközönségnek szóló népszerűsítő kiadványokat ír és szerkeszt. A magyar nemzet története (Kv. 1935) c. kétrészes illusztrált munkájának szerepe volt az ifjabb nemzedékek tudatának kialakításában. Az 1930-ban megindított Minerva Népkönyvtár hat füzetét (Petőfi Sándor verseiből; Tatárok torkában; Házi kincstár; Hasznos tudnivalók; Három tenger partjai között; Nevessünk!) írta, ill. szerkesztette. Tüzes lelkek címmel (Kv. 1932) Gramantik Margittal együtt kommentárokkal ellátott magyar történelmi elbeszélésantológiát állított össze többek közt Kovács Dezső, Gyallay Domokos, Török Sándor írásaiból. Életrajzzal, magyarázatokkal kiadta Arany (Válogatott költeményei, Kv. 1936; Elbeszélő költeményei. Kv. 1937) és Petőfi (Költeményei. Kv. 1938; János Vitéz A helység kalapácsa Bolond Istók. Kv. 1938) műveit.

A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat, EKE, *EMKE és Erdélyi Néprajzi Múzeum választmányi tagja volt. Tanulmányait, cikkeit az Erdélyi Múzeum, Egyetemi Lapok, Szászváros, a budapesti Századok, majd a *Pásztortűz, *Brassói Lapok (192627), *Magyar Nép (192939), *Erdélyi Magyar Naptár (193038), valamint a kollégiumi értesítők közölték. Még diákéveitől *barátság fűzte Dr. Petru Grozához, aki értékelte történészi munkásságát.

Más művei: A két [román] vajda Báthory Zsigmondnak *tett hűségesküje (Déva 1905); Báthory Gábor és Bethlen viszonya a két [román] vajdasághoz (Kv. 1905); Básta kora (kézirat); Szászváros város és szék vázlatos története 1690-ig (kézirat).

Sz.: A szászvárosi ref. Kún Kollégium Emlékkönyve. *Pásztortűz 1925/17. [Vásárhelyi János:] Dr. G. F.: A magyar nemzet története. *Református Szemle 1935/21.