Gréda József (1991 • 2018)

oldal nyomtatása Share

Gréda József (Nagyvárad, 1911. jún. 18.) költő, műfordító. Középiskolát szülővárosában végzett, Frankfurt am Main városában közgazdasági tanulmányokat folytatott (193133). Nagyváradon kereskedelmi tisztviselő. 1944-ben Auschwitzba deportálták, hazatérve újra tisztviselő, majd 1950-től a nagyváradi Állami Színház irodalmi titkára, 1961 óta Izraelben él, a Tel Aviv-i *Új Kelet munkatársa.

Első verseit és fordításait a *Cimbora közölte; 1927-ben tolmácsolásában adták ki Merre c. alatt Erich Kästner verseinek első magyar gyűjteményét. A régi Korunk, *Brassói Lapok és *Új Kelet, majd a II. világháború után az Igaz Szó, Utunk, *Előre s a budapesti Irodalmi Újság közli írásait; jelenleg az *Új Kelet Tel Aviv-ban megjelenő új folyamának belső munkatársa, s figyelemmel kíséri a romániai irodalmi élet eseményeit.

Mintegy 40 színdarabot fordított magyarra, köztük Horia Lovinescu A lerombolt fellegvár c. darabját (könyvalakban 1956) és spanyolból Calderon de la Barca Szoknyás kobold c. verses vígjátékát. Fordításában jelentek meg magyarul Cezar Bolliac (1953), Alexandru Toma (1950), Cicerone Theodorescu (1957) válogatott versei, magyarra ültette át B. P. Haşdeu Răzvan és Vidra c. eposzát (1969), Eminescu több versét. Fordított oroszból is. Bábszínházak számára több eredeti darabot írt. Mai héber költők címen összegyűjtött műfordításainak gyűjteményét már Tel Avivban (1971), A hajdani kert című jiddis költő-antológiáját Budapesten adták ki (1971). Néhány verse Avigdor Hámeiri fordításában héberül is megjelent.

Önálló verseskötetei: Fogózz a semmibe (Nv. 1945); Hegedűszó (1955).

Scheiber Sándor: Mai héber izraeli költők. Nagyvilág, Bp. 1971/10.



Gréda József (Nagyvárad, 1911. jún. 18. – 2000. jan. 23., Tel-Aviv) – költő, műfordító. Középiskolát szülővárosában végzett, Frankfurt am Main városában közgazdasági tanulmányokat folytatott (1931–33). Közben 1929 és 1944 között Nagyváradon kereskedelmi tisztviselő. 1944-ben Auschwitzba deportálták, 1945-től, hazatérése után a Zankl Festékgyár, az Alimentara állami kereskedelmi vállalt aligazgatója, majd 1950-től a nagyváradi Állami Színház aligazgatója és dramaturgja. 1961 óta Izraelben él, a tel-aviv-i Új Kelet munkatársa 1990-es nyugdíjba vonulásáig.

Első verseit és fordításait a Cimbora közölte; 1927-ben tolmácsolásában adták ki Merre cím alatt Erich Kästner verseinek első magyar gyűjteményét. A régi Korunk, Brassói Lapok és Új Kelet, majd a II. világháború után az Igaz Szó, Utunk, Előre s a budapesti Irodalmi Újság közli írásait; jelenleg az Új Kelet Tel-Avivban megjelenő új folyamának belső munkatársa, s figyelemmel kíséri a romániai irodalmi élet eseményeit.

Mintegy 40 színdarabot fordított magyarra, köztük Horia Lovinescu A lerombolt fellegvár c. darabját (könyvalakban 1956) és spanyolból Calderon de la Barca Szoknyás kobold c. verses vígjátékát. Fordításában jelentek meg magyarul Cezar Bolliac (1953), Alexandru Toma (1950), Cicerone Theodorescu (1957) válogatott versei, magyarra ültette át B. P. Haşdeu Răzvan és Vidra című eposzát (1969), Eminescu több versét. Fordított oroszból is. Bábszínházak számára több eredeti darabot írt. Mai héber költők címen összegyűjtött műfordításainak gyűjteményét már Tel-Avivban (1971), A hajdani kert című jiddis költő-antológiáját Budapesten adták ki (1971). Néhány verse Avigdor Hámeiri fordításában héberül is megjelent.

 

Munkái

Önálló verseskötetei

Fogózz a semmibe (lágerversek. Nv., 1945.; Tel-Aviv, 1980.); Hegedűszó (versek. Kv., 1955.)

 

Gyűjteményes kötetben

Fegyvert s bátor szívet. Válogatás hat évszázad magyar katonaverseiből (vál., szerk., sajtó alá rend., jegyzetekkel és szómagyarázatokkal ell. Tabák András)

 

Fordítás

Erich Kästner: Merre? (versek. Kv., 1927, 1960.); Költők idegenben. Emigráns költők antológiája (ford., vál. Kv., 1940.); Könyvelni gyerekjáték! Kettőskönyvviteli gyorstankönyv (szerzői, Nv., 1944.); Horia Lovinescu: A lerombolt fellegvár (színmű., Buk., 1955.); Al. Toma: Csivitt-bátya kis családja (Buk., 1956.); Cicerone Theodorescu: Válogatott versek (Buk., 1957.); I. Sz. Turgenyev: Mumu (ford. Makfalvi Ellával. Buk., 1963.); Mai héber izráeli költők. Antológia (ford., szerk. Tel-Aviv, 1971.); Hans Habe: Mint hajdan Dávid. Izráeli élmény-beszámoló (Tel-Aviv, 1972.); A hajdani kert. Jiddis költők (vál., ford., jegyz., utószó. Bp., 1986.); Peszáchi Hágádá. Az őrködés éjszakája. Új magyar fordítás útmutatóval és kommentárokkal (főszerk. Oberlander Baruch; ford. Bp., 1999.)

 

Szerkesztés

Kútfő. Irodalmi, művészeti, társadalmi folyóirat (főszerk. Rappaport Ottó. Tel-Aviv, 1988– [1990]);

 

Irodalom

A nagyváradi Állami Magyar Színház plakátja megalakulása 50 jubileumán (Nv., 1950.) – Scheiber Sándor: Mai héber izraeli költők. Nagyvilág, Bp. 1971/10.