Gyárfás Jenő

oldal nyomtatása Share

Gyárfás Jenő (Sepsiszentgyörgy, 1857. ápr. 6. 1925. dec. 17. Sepsiszentgyörgy) képzőművész, író. Középfokú tanulmányait a Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd a budapesti Mintarajztanodába iratkozott; többek közt Izsó Miklós és Székely Bertalan a mestere. Később a müncheni Bajor Királyi Képzőművészeti Akadémián, majd olaszországi tanulmányúton tökéletesítette ismereteit. Tüneményesen induló pályáját korán megtörte az értetlen kritika, s a sebzett lelkű művész visszahúzódott erdélyi magányába. 1880-ban műtermet épített szülővárosában (ma Gyárfás Jenő Emlékház), s innen küldözgette műveit a fővárosi tárlatokra.

A népéletkép utolsó európai rangú művelője (Tréfás fenyegetés, Munka után jó a nyugalom, Tél öröme, Első fog, Disznóölés), fest történelmi kompozíciókat (V. László esküje, Gábor Áron halála, Szent László), kiváló arcképfestő (Gyárfás Ferenc, Hollósy Simon, Karlovszky Bertalan, Császár Bálint, Kossuth Lajos), a legmaradandóbb és legmodernebb művészi megjelenítésekre azonban Arany János balladái ihlették. Főműve, a Tetemrehívás a festői és lélektani ábrázolás XIX. századi remeke. Már főiskolai növendék korában illusztrációi jelennek meg budapesti képeslapokban. Tollrajzokat készített Jakab Ödön Marosszéki történetek c. kötete számára, illusztrálta *Fekete Mihály kolozsvári tanár gyermekverseit.

Arany János költészetének hatása alatt maga is írt ódákat, románcokat, balladákat, sőt egy tündérregét (Varázsfátyol) és egy drámát is. Szépirodalmi próbálkozásainak egy részét, valamint 1905-ös angliai útjáról készített naplójegyzeteit a Sepsiszentgyörgyön megjelent Székely Nemzet c. lap közölte; írásait maga illusztrálta. Emlékét az Emlékkönyv a *Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára (Sepsiszentgyörgy 1929) idézte fel. 1972-ben sepsiszentgyörgyi lakóházát emlékháznak rendezték be. *Gazda József művészeti kismonográfiát, Almási Tibor és *Károlyi S. Mihály művész-életrajzot írt róla.

Gulyás Károly: Gy. J. *Zord Idő 1919/4. Lázár Béla: Gy. J. Az Ernst Múzeum művész-könyvei IV. Bp. 1921. Gödri Ferenc: Gy. J. festményei a *Székely Nemzeti Múzeumban; Lyka Károly: Gy. J. Mindkettő a múzeum emlékkönyvében. Sepsiszentgyörgy 1929. 48588. *Gazda József: Gy. J. Kismonográfia. 1969. Plugor Sándor: Emlékezés Gy. J.-re. *Utunk 1975/51. Nagy Pál: Gy. J. *Új Élet 1977/7. Almási TiborKárolyi S. Mihály: Gy. J. 18571925. Monográfia. 1979. Murádin Jenő: Gy. J.-ről másodszor. *Igazság 1980. nov. 5. *Mezei József: Gy. J. balladája. *Művelődés 1982/4.