Gyergyószentmiklós magyar irodalmi élete

oldal nyomtatása Share

Gyergyószentmiklós magyar irodalmi élete Bár Gyergyószentmiklós csupán 1907-ben nyert városjogot, középkori jelentőségét egy 1499-ből való adománylevél tanúsítja. Az első nagyobb magyar nyelvű alkotás Ferenczi György naplója 1629ből, mely nemcsak a vidék gazdasági, társadalmi, politikai és *művelődési életét tükrözi, hanem egyben irodalmi értékű nyelvezetében és stílusában is. A község szellemi arculatának kialakulásához sajátos polgári vonásokkal járult hozzá az 1654-től kezdődően betelepülő örmények *művelődési hagyománya.

Szervezett irodalmi életről 1898-tól vannak értesüléseink. Ekkor Gyergyószentmiklóson két társulat alakult az irodalom terjesztésére és népszerűsítésére. Az ettől az évtől kezdve működő ún. Úri Kör tagságát a helyi polgárság s a módosabb értelmiségi réteg alkotta, első vezetője Görög Joákim örm. kat. lelkész-tanár; az ún. Iparos Kör ugyan már 1872-ben dalárdát alakított, irodalomnépszerűsítő tevékenységét azonban 1904-től kezdte. Ezek a körök a két világháború között érték el fénykorukat, amikor is helyi viszonylatban jelentős szerepet vállaltak a kultúra magyar nyelvű ápolásában.

Gyergyószentmiklós irodalmi életében kiemelkedő fontossága volt a helyi sajtónak. 1898-tól itt jelent meg a Gyergyói Hírlap Kalmár Ignác szerkesztésében, 1901-től az Imets János, Jósa Sándor, Kálmán István, Cseh Dezső, majd Sándory Mihály szerkesztette Gyergyó c. hetilap, 1905-től pedig a Csíkvármegye c. hetilap *Vákár P. Artúr szerkesztésében.

1919 után a sajtó és a műkedvelés biztosította az irodalmi élet folytonosságát. Megjelent a *Székely Szó (192031), melyet Színi Lajos, T. Imets Béla, Gaál Lajos jegyzett, majd T. Imets Bélával az élen *vasárnap reggelenként jelentkezett a Gyergyói Újság (192632) is mint az *OMP politikai hírlapja. Megszűnésük után *Csiby Andor hozta létre a Gyergyói Lapok c. hetilapot (193436). A II. világháború évei alatt a város értelmisége *tett erőfeszítést az időnként elakadt helyi sajtó feltámasztására; ekkor jut előtérbe Lovas Béla lapja, a Gyergyó és Vidéke. Már az 1944-es fordulat demokratikus szellemét képviseli az év végén és 1945 elején a Székely *Vasárnap Csíki István szerkesztésében.

A két világháború között a helybeli szellemi élet ösztönzésére Gyergyószentmiklóson szervezték meg 1939-ben az EME XVI. vándorgyűlését, melynek előadásai 1940-ben Kolozsvárt emlékkönyvben is megjelentek.

1945-től kezdve a város szellemi életének irányítása közvetlenül a városi *Művelődési Ház vezetése alá került, amelynek keretében sokoldalúvá vált a kulturális tevékenység. A szépirodalmi élet egy ideig önképzőköri tevékenységre korlátozódott, de itt képződött alap a későbbi irodalmi kör számára. 1968 őszétől folyamatos és szervezett köri munka kezdődött Váli József, majd 1969-től Nyisztor Miklós, 197273-ban Csata Ambrus vezetésével. Átmeneti hanyatlás után az irodalmi kört 1976-ban Bajna György szervezi újjá; ez alkalommal veszi fel a város jeles költő-szülöttje után a *Salamon Ernő Irodalmi Kör nevet. Az új szervezeti forma színvonalbeli emelkedést is jelez, a kör tevékenységét felélénkíti Györffi Kálmán és *Szávai Géza jelenléte. Új alkotók kapcsolódnak be a közösségbe: köztük Burján G. Emil, *Gál Éva Emese és *Kercsó Attila. 1980-ban megjelent a II. világháború utáni Gyergyószentmiklós első irodalmi jellegű kiadványa is *Líceum címmel. A kör élén ma *Kercsó Attila áll; rendszeressé vált az újonnan megjelenő könyvek szerzőinek előadói meghívása, beillesztve a kör működését az országos szellemi vérkeringésbe. A város *művelődésében jelentős szerepet vállalt az 1952 óta működő Gyergyói Múzeum, melynek első két vezetője, *Csiby Andor és *Bálint Ákos anyaggyűjtéssel, majd *Tarisznyás Márton múzeumigazgató másfél évtizedes munkája során (195680) tudományos feldolgozásokkal és közlésekkel is hozzájárult a lakosság társadalmi és történelmi önismeretéhez. A helytörténeti kutatást diákjai közreműködésével *Garda Dezső tanár folytatja.

(G. D.)

Regestrum Ecclesiae S. Nicolai in Girgio, factum per Georgium Ferenczi sacerdotem coelibem 1629. (Ferenczi György 1629-ből való magyar nyelvű naplója. Közli Erdélyi Egyháztörténelmi Adatok. Szerk. Veszely Károly. Kv. 1860. 11557. Kölönte Béla: Gyergyó története. Gyergyószentmiklós 1910. *Kercsó AttilaFarkas Árpád: Irodalmi kör és közművelődés Gyergyószentmiklóson. *Művelődés 1980/10. *Kercsó Attila: A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör. *Művelődés 1982/2. *Garda Dezső: Képek Gyergyószentmiklós történetéből. *Korunk 1982/9; uő: Gyergyószentmiklós hat és fél évszázada. *Művelődés 1983/4. *Tarisznyás Márton: Gyergyó történeti néprajza. Tíz tanulmány. 1982.