gyermekirodalom

oldal nyomtatása Share

gyermekirodalom tematikában és művészi eszközökben a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe vevő vagy eredetileg a felnőtt-irodalomhoz tartozó, de a gyermekeknek is élményt nyújtó irodalmi művek összessége. A nemzeti irodalom szerves része, jellegzetességeinek, hagyományainak hordozója, az anyanyelvi műveltség legjelentősebb forrása, az esztétikai nevelés egyik megalapozója. Sajtófóruma a *gyermeklap, gazdag önálló ága a *gyermekszínmű.

A romániai magyar ~ a sajátosan gazdag erdélyi népköltés és a helybeli irodalmi hagyományok talaján indult fejlődésnek. Ez jellemzi a hazai úttörők, Gáspár János nagyenyedi pedagógus (18161892) és a kalotaszegi Gyarmathy Zsigmondné Hóry Etelka (18451910) működését, s ezen az úton indult el *Benedek Elek is, a modern magyar gyermekirodalom egyik megteremtője, aki azt vallotta, hogy "...a gyermekkönyv, az *ifjúsági könyv legnehezebb műfaja az irodalmi műveknek", s közéleti harcot vívott a ~ színvonalának emelése s a művészietlenül oktatgató művek kiküszöbölése végett. Gazdag művészi tevékenysége, megnyerő egyénisége, lelkes szervezőmunkája döntő hatással volt az 1919 utáni hazai ~ kibontakozására; a korszak több kiváló íróját nyerte meg a gyermekek irodalmi nevelésének. Elveit szerkesztői tevékenységében ültette át a gyakorlatba. A *Cimbora, a *Cimbora Könyvtára, valamint a *Magyar *Ifjúság Könyvtára számára dolgozó neves írók alkotásaikkal igazolták a ~ kötelező művészi rangját, nemkülönben szerves kapcsolatát a kortárs hazai irodalommal. A 20-as évek gyermekirodalma lényegében a *Cimbora lapjain látott napvilágot, s csak később jelent meg önálló kötetekben. Több író, köztük Csűrös Emília, Dsida Jenő, *Marton Lili a *Cimborának és *Benedek Elek ösztönzésének köszönhette indulását.

A *Cimbora megszűnése után a 30-as években a hazai magyar ~ a hanyatlás jegyeit mutatja mind minőségi, mind mennyiségi szempontból. A neves írók jórészt nem folytatják gyermekirodalmi tevékenységüket, s a kiadói gyakorlat sem kedvez a fejlődésnek: a kiadók elsősorban kelendő, olcsó, időszerű iskolai műsorokat, szavalókönyveket, színdarabokat adnak ki a gyermekek számára, s a szebb kiállítású, igényesebb gyermekkönyveket külföldről hozzák be. Volt olyan év is (1936), amelyben egyetlen magyar gyermekkönyv sem került ki a romániai nyomdákból. A folytonosság mégsem szűnt meg, bár mindinkább előtérbe kerültek az olyan munkák, amelyeket a művészietlen eszközökkel gyártott didakticizmus vagy esetleg az olcsó szórakoztatásra való törekvés jellemzett.

A két világháború közti korszak gyermekversköltői a *Cimbora köréhez tartozó szerzők mellett: Benkő Anna, Bölöni Jolán, Földes Zoltán, Gara Ákos, Halmágyi Mária, *Horváth Janka (Versek kisebb-nagyobb gyermekeknek, Arad, 1924), *Kiss Péter (Három árva gyermek, Mv. 1934), *Kovács Nándor (Dalok és versek az *ifjúság számára, Dicsőszentmárton 1935), Krüzselyi Erzsébet, Kubán Endre, *Mael Ferenc ( (összeállításában: Gyermekek szavalókönyve, Kv. 1933), *Szentimrei Jenő.

A prózaírók közül ebben az időben önálló kötettel jelentkezett Balázs Ferenc, Berde Mária, Blaskó Mária (Pityu, Kv. 1926; Nagy hegyek kis vándora, Kv. 1927; Tövisek között; Kis királyok), Bodó Sanyi (Aranka és Rézike, a két ikertestvérke gyönyörű szép regénye, 1926), Borsai Mária, Diénes Jenő, Fábiánné Beer Ilona, *Gál Lajosné (A jóság jutalma, Kv. 1929), Gara Ákos, Gulyás Károly, Hollstein Mária, *Kaczér Illés (Jancsi, Brassó 1922), *Kertész Mihály (Senki Tamás története, Szatmár 1923), László Marcella, *Monoky Sándor (Tündérmese, Szatmár 1922), *Nagy Márton (Patikás Gyurka mókái, Nv. 1929), Nemes Ferenc (Elemista voltam, Brassó 1934), *Perédi Ádi (Tavasz kisasszonya, *A róka meg a nyúl és más mesék, Kv. 1934), Szondy György, Wellmann Rezsőné H. Perlaki Etelka (Álmok világában, Szatmár 1922). A prózai műfajok közt a tündérmeséé a vezető szerep, valamint a "tanulságos történetek"-é. A névsorból a legnépszerűbb és művészileg is legtöbbet nyújtó szerzők a *Cimbora köréhez tartozó Balázs Ferenc, Berde Mária, Dsida Jenő, *Szentimrei Jenő és *Tamási Áron mellett: Csűrös Emília, *Kertész Mihály, László Marcella, *Monoky Sándor, Szondy György.

A ~ fejlődését, művészi rangjának elismerését a felszabadulás után nagyban elősegítette a könyvkiadás újjászervezése, melynek célja a ~ haladó hagyományainak ápolása mellett egy új, eredeti hazai gyermekirodalom kibontakoztatása volt. 1948-ban megalakult az *Ifjúsági Könyvkiadó, munkáját 1969-től a *Creangă Könyvkiadó folytatja; az előbbi gyermek- és *ifjúságivek, az utóbbi csak gyermekkönyvek kiadására szakosított intézmény. A Creangă Könyvkiadó különböző sorozatai mellett a Kriterion Könyvkiadó is művészi kiadványokkal többek közt *Benedek Elek mesekönyveivel járul hozzá a gyermekek irodalmi műveltségének megalapozásához. Ez a kiadói keret kedvező lehetőséget teremtett magas etikai és esztétikai értékű művek létrehozására.

Mai gyermekirodalmunk leggyorsabban fejlődő ága a gyermekköltészet, amely különösen a *Napsugár *gyermeklap megjelenése óta mutat jelentős gazdagodást, ugrásszerű emelkedést. *Benedek Elek hagyománya: neves írók bevonása a gyermekirodalomba s ezáltal az irodalom szerves egységének, egyenletes művészi színvonalának kialakítása a gyermekköltészetben maradéktalanul megvalósult. *Szentimrei Jenőtől, Horváth Imrétől, *Horváth Istvántól kezdve a legfiatalabb nemzedékig a költők hosszú sora mind a *Napsugár hasábjain, mind önálló kötetekben is rangos lírai alkotásokkal járult hozzá a ~ felvirágoztatásához. Hajdu Zoltán, Jancsik Pál, Jánky Béla, Kádár János, *Kányádi Sándor, Kemény János, Kenéz Ferenc, Kiss Jenő, Lászlóffy Aladár, Majtényi Erik, Molnos Lajos, *Palocsay Zsigmond (Borzaskata, 1983), Páskándi Géza, *Szilágyi Domokos, Tamás Mária, *Veress Zoltán olyan mondandóban gazdag, stílusában változatos, modern gyermekköltészetet hozott létre, amelynek olvasói zökkenő nélkül válhatnak a felnőtteknek szóló költészet érzékeny és értő élvezőivé. Különösen *Szilágyi Domokos gyermekverseit (Új kenyér, 1962) kell kiemelnünk művészi képeik világa és a gyermeki látásmód, gyermeki képzelet egybeötvözése miatt. Ugyancsak kiemelendők *Veress Zoltán humoros, derűs, a gyermek ritmusérzékét fejlesztő verses meséi (Tóbiás és Kelemen, 1957; Irgum-burgum Benedek, 1959) és *Kányádi Sándornak a természet világát felragyogtató, népi hangvételű költeményei.

Ugyanez az eszmei-művészi igényesség és a tematikai változatosság mind nagyobb térhódítása jellemzi a prózai műfajok fejlődését is. A két legtermékenyebb gyermek- és *ifjúsági író, *Marton Lili és Méhes György, a Szikra Ferkó szerzője mellett kezdettől fogva részt vállaltak prózai gyermekirodalmunk fejlesztésében a már ismert írók. A prózai műfajok térhódítását és magas színvonalát meggyőzően igazolják Nagy István pionírtárgyú írásai, *Horváth István meséi, gyermekregénye, *Asztalos István elbeszélései, akárcsak *Nagy Olga meséi és meseregényei, Péterfy Emíliának és Tóth Kálmánnak a természet világát bemutató és megszerettető írásai, *Bede Olga regényei és elbeszélései, *Méliusz József és *Méliusz Anna gyermekkönyvei, *Bajor Andor humoros meseregénye (Egy bátor egér viszontagságai, 1960), elbeszélései és meséi, *Fodor Sándor elbeszélései és sok nyelvre lefordított Csipike-meseregénye (ez különben a hazai ~ méltán legnépszerűbb könyve), Bálint Tibornak a régi gyermekkort idéző elbeszélései, regényei, Páskándi Gézának a meseregénye, *Kányádi Sándor meséi, *Bartis Ferenc gyermektörténetei, *Hervay Gizella csodálatosan egyszerű, a gyermeki környezetet élővé varázsoló Kobak-történetei. A felsorolt szerzők egyben a felnőtteknek szóló irodalom alkotói. Kevés nemzeti irodalomban alakult ki a ~ és a tulajdonképpeni irodalom szerves egysége olyan szembeszökő módon, hogy az irodalom e két területén ugyanazok a szerzők ugyanazzal a magas fokú igényességgel, műgonddal és sikerrel működjenek, mint ahogy az a romániai magyar irodalmi életben megvalósult. A ~ iránt érzett felelősséget és megnőtt érdeklődést árulja el a Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadónál megjelent Az új gyermek- és *ifjúsági irodalom c. tankönyv (1973, 1983), melynek szerzői Jarosevitz Erzsébet, Józsa Miklós, Király László, *Vita Zsigmond az óvónő- és tanítóképző pedagógiai líceumok növendékeinek kívántak e kézikönyvvel hasznos munkaeszközt adni, hogy megismerve a ~ értékeit, alaposabban készülhessenek fel a gyermekek esztétikai nevelésére.

(Sz. E.)

Vita Zsigmond: Gyermekirodalom az iskolában. *Utunk 1981/34. M. Reinhart Erzsébet: Gyermekirodalom és mass media. *Korunk 1982/11. Petre Judit: Új embert formáló, értékes gyermekirodalom. *Előre 1983. máj. 26. Murvai László: Egy hasznos kézikönyv kapcsán. *Előre 1983. nov. 23.