gyermekszínmű

oldal nyomtatása Share

gyermekszínmű 1. A műkedvelő színjátszás egyik ága, gyermekek számára írt, az óvodai és iskolai színjátszás keretében bemutatott színdarab. Jelentős szerepe van a gyermekek erkölcsi és esztétikai nevelésében, közösségi érzésük, kifejezőkészségük, mozgáskultúrájuk fejlesztésében, a művészi alkotóképesség kibontásában, a népi hagyományok (tánc, ének, népviselet, szokások) megőrzésében, a színház iránti érdeklődés felkeltésében. Értékes örökség, a régi erdélyi magyar nyelvű színjátszás kezdetéig vezethető vissza. Fokozatosan mind nagyobb teret nyert az iskolai oktató és nevelő munka keretében, a XX. században már az óvodai és iskolai ünnepségek állandó, igényelt műsorszámává vált.

Jelentőségének felismerését bizonyítja aránylag nagyszámú, sőt sorozatszerű feltűnése színpadon és nyomtatásban a két világháború közti hazai magyar gyermekirodalomban. *Benedek Elek 1926-ban Gyermekszínház címen gyermekdarabokból egész kötetet állított össze. Ugyanebben az évben indult meg a Kolozsvárt kiadott Erdélyi Magyar Lányok műsorfüzet-sorozata, mely az iskolai színjátszás szolgálatában kisebb gyermekeknek szánt mesejátékokat, darabokat is közölt. Az Új *Cimbora Kis Színháza (193739) már a különböző ünnepségekhez illő, tematikailag csoportosított darabokkal igyekezett kielégíteni a gyermekszínjátszás igényeit.

Több szerző egyéni alkotásával külön kiadványban jelentkezett. Eredeti voltában kiemelkedő *Fodor Béla Lacika elveszett (1928), *Keresztély Mária Mesebeli királyleány (1929), Csűrös Emília Az erdő varázsa (1931), *László Marcella A mindentudó könyv, Az öreg tanító háza (1932), *Péterffi Gyula Karácsony estéjén (1933), Székely Miklós Mosónő gyermekei, Egy karácsonyfa története (1935) és A kis János szenvedései (1937), Bakk József "Ti is ekképpen cselekedjetek!" (1937), Gagyi LászlóNagy Jenő Szegény kicsi bojtár (1937) c. gyermekszínműve. Csűrös Emília két gyűjteményes kötettel (Gyermekszíndarabok és köszöntők, Kv. 1930; Csillagszállás, Nv. 1932), *László Marcella egy kötetbe foglalt három gyermekszíndarabbal (Tiszteld az öregeket!, A tündérek békekonferenciája, Ne bántsd az állatot! Nv. 1932) is gazdagította a ~ irodalmát. Közös kötetben jelent meg *Simon Sándor Karácsonyi örömök és *Kirjákné Kovács Emma A jószívű Mikulás c. darabja (1937). Mindezekben a változatos témájú, nagyrészt alkalmi jellegű, erkölcsi hatásra törekedő darabokban többnyire föllelhetjük az erdélyi folklórhagyományok felújítását.

A 40-es évek második felében csak elvétve találunk eredeti új gyermekdarabokat. Az óvodai és iskolai színjátszás egyre növekvő igényeit gyakran maguk a nevelők igyekeztek népmesék, balladák dramatizálásával kielégíteni, így született meg *Benczédi Sándor A csillagszemű juhász c. kötete (Kv. 1946). Az első jelentősebb gyűjteményes kiadvány A varázstükör címen (1957) mesejátékokat közölt Bede Olga, Gagyi István, Marconi-Máthé Irma, *Marton Lili és Méhes György tollából. Egy újabb gyűjtemény, *Barabássy Erzsébet szerkesztésében, a Kék virág (1961) az óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt mesejátékok mellett *pionír tárgykörű jeleneteket és részletes utasításokat is közöl; szerzői közt a termékeny gyermekdarabszerzők, Bede Olga, *Marton Lili, Méhes György mellett Dáné Tibor, *Kozma Elza nevét is ott találjuk. Kisiskolásoknak szól *Kovács Nemere A nagyotmondó fiú c. mesejáték-kötete (Mv. 1971).

Az Ifjúsági Könyvbölcső c. sorozat 8. számaként megjelent újabb ~-gyűjtemény, a Színjátszás és szereplés az iskolában (1979) az újra jelentkező *Marton Lili és Méhes György mellett új gyermekdarabszerzőket is felvonultat: Kocsis Istvánt, Lászlóffy Aladárt, R. Molnár Erzsébetet és *Szekernyés Lászlót. Az elmélyült elméleti alapvetést és gyakorlati utasításokat tartalmazó kötet egészére a régebbi túlzott didakticizmus háttérbe szorítása és a művészi színvonal emelése jellemző.

Jelentős segítséget kapott a gyermekszínjátszás a *Napsugár darabokat ajánló Műsormellékletéből és a *Művelődés *Játékszín rovatának a gyermekszínpadra szánt közleményeiből: ezek változatos, időszerű, ünnepi alkalomra való anyagot tettek közzé. A *Napsugár műsorai koreográfiai leírásaikkal és dallamközléseikkel sokban hozzájárultak a népi tánc és zenei anyanyelv hagyományainak népszerűsítéséhez. Az itt közölt mesejátékok közül kiemelkedik *Csire Gabriella A varázsló kosara c. műve (1970), melyhez *Csire József szerzett zenét. A Műsormellékletnek, bár csak néhány évig jelent meg, nagy szerepe volt abban, hogy késői indulása után a romániai magyar ~ felzárkózhatott gyermekirodalmunk többi műfaja mellé, s színpadra kerülve, lendületes fejlődésnek indíthatta a gyermekszínjátszást.

Péchy Osváth Hajnal: A gyermekszínpad koreográfus szemmel. *Művelődés 1974/11. Gergely Róza: A gyermekszínjátszás. A Hét 1978/41.

2. A műkedvelő gyermekszínjátszás mellett kialakult a színházban, hivatásos színészek előadásában gyermekközönséghez szóló ~ is. A hazai magyar színházak műsorpolitikájuk régi hagyományait folytatva feladatuknak tekintik a gyermekek esztétikai nevelését igényes szórakoztatás keretében. A hivatásos színházakban bemutatott gyermekszíndarabok szerzőinek sorát *Benedek Elek nyitja meg 1924-ben Kolozsvárt Többsincs királyfi c. színművével, amely mindmáig a legnépszerűbb, legtöbbet játszott mesejáték. Kolozsvárt a két világháború között többek közt színre került még *Szentimrei Jenő Betlehemes játék (1926), *Ihász Aladár Árva kislány karácsonya (1929), Komor Gyula Piroska és a farkas (1938) c. gyermekdarabja.

1944 után sorra jelentek meg a színpadon gyermekek számára írt darabok. A kolozsvári bemutatók közül kiemelkedik *Marton Lili Rongyoska királykisasszony (1947), Taligás király (1957) és Vidám varázsló (1967) c. műve, *Kiss Jenő mesejátéka, a Három nap egy esztendő (1955), Méhes Györgytől a Rigócsőr királyfi és a többiek (1963) s a rendkívül népszerű Szikra Ferkó (1964-ben rendezte Kolozsvárt Bereczky Péter); *Dehel Gábor Collodi nyomán szerezte Pinokkió c. színdarabját (1979). Sepsiszentgyörgyön *Seprődi Anna Varázsgyűrű (1970), Marosvásárhelyen *Szekernyés László Trón alatt a király (1976), Nagyváradon Lázár Ervin A hétfejű tündér (1980), Temesvárt *Anavi Ádám Fénypásztorok (1980-ban rendezte Balogh András) c. mesejátékával aratott sikert.

A klasszikus meseirodalom számos darabja is színpadra került átdolgozásban, s e tekintetben a sepsiszentgyörgyi *Állami Magyar Színház vállalt elismerésre méltó szerepet. Itt vitték színpadra a Grimm testvérek és Andersen világhírű meséit, s a társulat egyik tagja, László Károly színművész kimondottan gyermekszínművek rendezésével tűnt ki.

(Sz. E.)