Gyulafehérvár magyar irodalmi élete

oldal nyomtatása Share

Gyulafehérvár magyar irodalmi élete A város a fejedelem kori *Erdély politikai és művelődési központja volt. A már a középkorban itt fennálló káptalani iskola helyébe Bethlen Gábor neves külföldi tudósok meghívásával (Opitz, Alstedius, Bisterfeld, Piscator) kálvinista főiskolát létesített, a város falain kívülre kényszerült jezsuita városi iskola azonban szakmai színvonalával versenyre serkentett. XVII. századi növendékei közül kiemelkedik Kájoni János, az *erdélyi zeneművészet úttörője, aki zenei ismereteinek alapjait itt szerezte meg. Az 1700-as évek elején az iskola visszaköltözött a várba; régi épületét a századfordulón lebontották, s a helyén emelt palotában működött 1922-től Majláth Főgimnázium címen mindaddig, amíg az 1948-as tanügyi reform *Erdély más központjaihoz hasonlóan itt is megszabta a magyar nyelvű középiskolai oktatás új feltételeit.

A múlt századvég nyomasztó vidéki légköréről *Karácsony Benő itt lejátszódó Pjotruska c. regénye (Kv. 1927) fest korhű képet. Az 1918. dec. 1-i gyulafehérvári gyűlést követő változások új feladatokra serkentették a város magyar művelődési életét. A két világháború között itt új magyar sajtótermékek keletkeztek. Elsőként a Róm. Kat. Teológia tanári kara alapított 1921 decemberében *Erdély címen társadalmi, irodalmi, tudományos és iskolai lapot, amely az 1919-ig megjelent Közművelődés c. heti közlöny örökébe lépett, de kellő támogatás hiányában már a II. évfolyam kezdetén megszűnt. Egy évtized múltán *Keleti Sándor *Front címmel indított háborúellenes, haladó folyóiratot, ezt azonban a hatóságok betiltották; ő kezdeményezte a kétnyelvű Teatru Színház c. értesítőt is, amelyből csak az 1933. januári kettős szám ismeretes. 1933. nov. 13-án indult az *Informator c. románmagyar kulturális hetilap. A kezdetben szerkesztőbizottság irányításával, majd 1935-től 1937 végéig Biluska István szerkesztésében megjelenő sajtóorgánum humanista beállítottságú volt, és mint a nagy történelmi múltú város "haladó szellemű" polgárainak demokratikus, szókimondó lapja, a népek közötti *testvériség szellemét kívánta ápolni. Féléves megszakítással 1938. jún. 26-án *Informatorul Albei címen indult újra s jelent meg félhavonként két nyelven a 40-es évek elejéig *Stern Ignác igazgató és Nicolae Turdeşan szerkesztő gondozásában. A lapnak sikerült a város magyar értelmiségét maga köré tömörítenie: *Baráth Béla és Faragó Ferenc teológiai tanárok vezércikkeket írtak, a művelődési rovat állandó munkatársa *Bitay Árpád, *Józsa János (románul is) és Nagy András, az *Erdély egykori szerkesztője, Floznik György pedig alkalmi megemlékezésekkel és hangulatos tárcákkal működött közre. Az antifasiszta magatartása miatt meghurcolt *Bányai László felmentő ítéletekor (1933/4), majd *Bitay Árpád halála kapcsán (1937/30) is kifejezésre juttatott románmagyar összefogás szelleme a II. világháború idején sem szorult háttérbe. A Gyulafehérvári Múzeum 1942-ben megjelent évkönyve, a Buletinul Muzeului regional Alba Iulia I (19391942) munkatársai sorában *Baráth Béla, *Józsa János és Kárpiss János gimnáziumi igazgató neve szerepel, s kívülük három román szerző is magyar vonatkozású tanulmányt közöl.

A művelődési élet egyéb gócai a különböző egyesületek öntevékeny művészegyüttesei voltak. Irányításukban a 20-as évektől kezdve Fellner József törvényszéki bíró szerzett érdemeket; szervező munkájának köszönhető, hogy a helybeli Harmonia zeneegyesület a város filharmonikus zenekarává nőtte ki magát, s hangversenyeinek így az 1935-ös Bach-emlékestnek, amelynek egyik ünnepi szónoka *Bitay Árpád volt megyeszerte visszhangja támadt. A magyar nyelvű műkedvelő színjátszás szakmai irányítását Faragó Vilmos végezte. Időnként hivatásos színészek is ellátogattak Gyulafehérvárra: 1933 telén Ferenczy Gyula, 1936 telén Jády Károly társulata vendégszerepelt a Városi Színházban. A szépirodalmi rendezvényeket a Róm. Kat. Teológiai Akadémia évente rendszerint a Városi Színházban megtartott nyilvános díszülése (1935 márciusában Mécs László is fellépett), továbbá az időnként szervezett irodalmi törvényszékek (1935. márc. 21-én az Európa Szálló nagytermében Lion Feuchtwanger A zsidó háború c. regényét vitatták meg, röviddel a magyar fordítás megjelenése után), valamint a Majláth Főgimnázium önképzőköri ünnepélyei jelentették. A tanulóifjúság zöme a Zsilvölgyéből és Dél-Erdély távolabbi vidékeiről származott, ami Bulyáki Domokos, Rass Károly, Szentmiklóssy Ferenc és tanártársaik magyar és világirodalom-népszerűsítő tevékenységének kisugárzási kört biztosított. A Róm. Kat. Teológia román nyelv és irodalom, ill. latin és német szakos tanáraként fejtette ki kapcsolattörténeti tudományos munkásságát 1929 és 1937 között *Bitay Árpád, akit a város alpolgármesterének is megválasztottak.

A II. világháborút követő években a város magyar művelődési életét a volt illegalista Megyeri Lajos, az MNSZ megyei elnöke lendítette fel. A Közművelődési Szakosztály Fehérvári (Hertlein) László ifjúsági elnök és Fellner József bevonásával igényes műsort állított össze a műkedvelő színjátszók számára, bemutatóik közül kiemelkedik Az ember tragédiája egyiptomi színének (1946) és Camil Petrescu Bălcescu c. drámájának (1948) színrevitele. 1950 óta a különböző tömegszervezetek keretében folyó művelődési tevékenységet a Municípiumi Művelődési Ház irányítja. Magyar irodalmi oktatás folyik a Róm. Kat. Teológia és a Kántoriskola keretében.

Az 1792-ben alapított *Batthyaneum Dokumentációs Könyvtár az egykori trinitárius kolostor újabban restaurált épületében 1230 kéziratával, 530 ősnyomtatványával és a különböző könyvhagyatékokban rejtőző ritkaságokkal híres *könyvmúzeum; az itt folyó kutatásoknak a város művelődési életében hagyományos szerepük van, s szerves tartozékai a magyar művelődéstörténeti munkásságnak is.

(K. K.)

Ávéd Jákó: Karcolatok Gyulafehérvár város jelenéből. Gyulafehérvár 1880. *Bitay Árpád: Gyulafehérvár *Erdély művelődéstörténetében. ETF 3. Kv. 1926; uő: Az *Erdélyi Róm. Kath. Status gyulafehérvári "Majláth" Főgimnáziumának megalakulása. Arad 1930. Const. H. Economu: Viaţa culturală a oraşului Alba Iulia pînă la 1700. Buletinul Muzeului Regional Alba Iulia I. (193942). Gyulafehérvár 1942. 22847. Biblioteca *Batthyaneum din Alba Iulia. 1957. Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház. Bp. 1958. *Bányai László: Kitárul a világ. Önéletrajzi jegyzetek. 1978; uő: Alma mater a népművelés és egyetemesség szolgálatában. *Előre 1980. nov. 23. Szabó T. Attila: A román nyelv tanítása a gyulafehérvári kollégiumban a XVII. század közepén. Közli Nép és nyelv. 1980. 1920.