Haáz Ferenc Rezső (1991 • 2016)

oldal nyomtatása Share

Haáz Ferenc Rezső (Szepesbéla, 1883. aug. 12. 1958. júl. 29. Székelyudvarhely) etnográfus, pedagógus. ~ Sándor és Ferenc apja. Középiskoláit Késmárkon és Iglón végezte, a budapesti képzőművészeti főiskolán szerzett rajztanári képesítést (1906). Székelyudvarhelyen a Református Kollégiumban (190627), majd a Református Tanítóképző Intézetben (192745) tanár, a kollégium fiúgimnáziumának igazgatója (194648).

Tanulmányokat közölt az Udvarhely vidéki Lövéte székely népviseletéről (Emlékkönyv a *Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Sepsiszentgyörgy 1929), a székely ványolókról, az udvarhelyi szekérről, a "lakodalmas prémes"-ről (Siklódi Pállal) a Néprajzi Értesítőben (193132). Diákjai segítségével évtizedek alatt egybehordta és iskolai múzeumi gyűjteménnyé rendezte Udvarhely vidéke tárgyi néprajzi anyagát; gyűjteménye lett az alapja Székelyudvarhely Municípiumi Múzeumának, amelynek 1948-ban megszervezője és első igazgatója (194851). Gyűjtőmunkájával párhuzamosan a népi mesterségek művészi értékű kincseire, a hagyományos mintákra támaszkodva népi iparművészeti mozgalmat indított, fellendítve a telekfalvi fafaragást, a korondi fazekasságot, a népi szövést-varrást is. Születésének centenáriumán, 1983-ban városában emlékünnepséget, s festményeiből, grafikáiból kiállítást rendeztek.

Méhes György: Udvarhelyi kincskereső. *Utunk 1958/38. Ferenczy Géza: H. F. R. Ethnographia, Bp. 1958/4.



Haáz Ferenc Rezső (Szepesbéla, 1883. aug. 12. – 1958. júl. 29., Székelyudvarhely) – etnográfus, pedagógus. Haáz Sándor és Ferenc apja. Középiskoláit Késmárkon és Iglón végezte, a budapesti képzőművészeti főiskolán szerzett rajztanári képesítést (1906). Székelyudvarhelyen a Református Kollégiumban (1906–27), majd a Református Tanítóképző Intézetben (1927–45) tanár, a kollégium fiúgimnáziumának igazgatója (1946–48).

Tanulmányokat közölt az Udvarhely vidéki Lövéte székely népviseletéről (Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Sepsiszentgyörgy 1929), a székely ványolókról, az udvarhelyi szekérről, a „lakodalmas prémes”-ről (Siklódi Pállal) a Néprajzi Értesítőben (1931–32). Diákjai segítségével évtizedek alatt egybehordta és iskolai múzeumi gyűjteménnyé rendezte Udvarhely vidéke tárgyi néprajzi anyagát; gyűjteménye lett az alapja Székelyudvarhely múzeumának (ma Haáz Ferenc Rezső Múzeum), amelynek 1948-ban megszervezője és első igazgatója (1948–51). Gyűjtőmunkájával párhuzamosan a népi mesterségek művészi értékű kincseire, a hagyományos mintákra támaszkodva népi iparművészeti mozgalmat indított, fellendítve a telekfalvi fafaragást, a korondi fazekasságot, a népi szövést-varrást is. Születésének centenáriumán, 1983-ban városában emlékünnepséget, s festményeiből, grafikáiból kiállítást rendeztek.

 

Munkái

Gyűjteményes kötetekben

Egy székely falu öltözete. In Udvarhelyi tanulmányok. Szerk. Zepeczaner Jenő. Szudvh., 1994. 438–451.

 

Irodalom

Méhes György: Udvarhelyi kincskereső. Utunk 1958/38. – Ferenczy Géza: H. F. R. Ethnographia, Bp. 1958/4. – Írások Haáz Rezsőről. In Udvarhelyi tanulmányok (szerk. Zepeczaner Jenő), függelék. Szudvh., 1994.