háborúellenes irodalom

oldal nyomtatása Share

háborúellenes irodalom az I. világháború óta gazdagon bontakozott ki, sajátos tárgykörrel bővítve az *erdélyi magyar irodalmat; riportban, élménybeszámolóban, regényben és versben határozott társadalmi magatartást szólaltat meg a háború embertelensége ellen.

Az első kötetek friss élményeket tükröző harctéri riportok, tudósítások. Ilyen *Dénes Sándor Egy komitácsi újságíró feljegyzései (Szatmár 1915) vagy *Franyó Zoltán A kárpáti harcokról (Bp. 1915) c. beszámolója. Kimondottan az I. világháború a témája *Nagy Dániel Cirkusz c. regényének (Arad 1926): a mű gerincét alkotó cirkuszi előadás tulajdonképpen a lezajlott háború allegóriája. Az expresszionista hangvételű alkotás hatalmas látomás a háború borzalmairól; felépítésében egyrészt a *groteszk és az abszurd, másrészt a realista mozzanatok gyakori együttes alkalmazása fokozza a háború elembertelenítő mivoltának ábrázolását. Részben az I. világháború alatt játszódik Szántó György Az ötszínű ember c. regénye is (Arad 1927), amelyben éles vonalakban rajzolódik ki az imperialista nagyhatalmak új területekért folyó versengése.

*Markovits Rodion "kollektív riportregény"-nek nevezi Szibériai garnizon c. művét (Kv. 1927), s hadifogságbeli élményeit úgy meséli el, hogy felhasználja fogolytársainak feljegyzéseit, leveleit, élménybeszámolóit. A hangsúly a közös emlékezésen van. A műnek nagy volt a sikere, számos világnyelvre lefordították. Ugyancsak hadifogolyélményből táplálkozik Aranyvonat c. munkája (Kv. 1929), s egy Avas-alji falu háborús szenvedéseit megelevenítő regénye, a Sánta farsang (Bp. 1933).

Szibériai fogolytáborok mindennapjairól, határtalan honvágyról szólnak kevésbé ismert honi magyar írók munkái is. Ilyen Elekes György Szibériában pergő homokszemek zenéje c. verseskötete (Kézdivásárhely 1921), Tibor Dénes Miért? Vádirat a háború borzalmairól c. írásgyűjteménye (Kv. 1927), *Székely Gyula Képek a szibériai hadifoglyok életéből (Nv. 1929), *Hubert Péter Hómezők, hisztériák közelében (Kv. 1930), *Szigyártó Sándor Hét év Szibériában (Vajdahunyad 1934) és Rónay Ernő Krasznojarszk (Nv. 1939) c. kötete; ide sorolható *Bartha István kéziratban maradt Hadrakeltem *Erdélyből c. önéletrajzi regénye is. A szibériai hadifogolyélményből ihletődő művek sorát késői visszaemlékezésként *Lám Béla A körön kívül... c. önéletrajzi regénye zárja (1967).

A romániai magyar irodalom egyik legidőtállóbb alkotása, *Kuncz Aladár Fekete kolostor c. műve (Kv. 1931), lényege szerint alapvetően háborúellenes mű. A témát nem a frontszolgálat, nem a hadifogolytáborok élményvilága szolgáltatta, hanem a megpróbáltatások öt esztendeje, melyeket a szerző különböző nemzetiségű, foglalkozású és műveltségű polgári internáltakkal töltött együtt a franciaországi Noirmoutier várkolostorában, majd Île d'Yeu kazamatáiban.

Az I. világháború kirobbantását még a félrevezetett tömegek lelkesedése fogadta, s a kiábrándulás, az imperialista háború igazi arcának meglátása csak később, fokozatosan következett be. Az újabb háború kitörésének veszélyére a haladó erők már a 30-as évek elején figyelmeztettek, s a fasizmus európai térhódítása előtt kibontakozóban volt a ~ egy újabb hulláma. A látásmódra kevésbé jellemzőek az avantgárd törekvések, inkább a hagyományos kifejezésmód felvilágosító közérthetősége általános. Jellemző, hogy míg az I. világháborúból ihletődő alkotások jelentős részének tematikája a hadifogság, addig a II. világháborút festő művekből nagyrészt az elhurcoltak szenvedése, az internálótáborok kegyetlen világa komorlik fel.

Már 1932-ben megjelenik a *Front c. folyóirat. Egyetlen száma a feltörő antifasiszta háborúellenes magatartásforma születését jelzi. Alcíme: "Le az imperialista háborúval." *Keleti Sándor állította össze, programcikke összefogásra szólít fel az imperialista háborús készülődések ellen. A hitlerizmust visszautasító művek sorát Ferenczy György pamfletgyűjteménye nyitja meg (Ave Hitler, morituri te salutant, 1933), nyíltan háborúellenes 50 *erdélyi író és újságíró Fegyverek közt múzsák c. antológiája (Nv. 1940). A korai lírai tiltakozások közül *Bartalis János Ima mindenkiért 1940-ben c. verse emelkedik ki; *Dánér Lajos Az állatok dalolnak c. verseskötete (Kv. 1943) már a tomboló II. világháború allegorikus bemutatása. A kötetet az ügyészség elkobozta. Hasonló sorsra jutott *Salamon László Ember, hol vagy? c verseskötete is: 1944 elején jelent meg Cserépfalvinál, de csak pár példány kerülhetett forgalomba. A szerző kilencvenedik születésnapjára a Kriterion újra megjelentette (1981). A kötet szenvedélyes tiltakozás a *gyilkos háború, az embertelenség, a barbárság ellen.

A II. világháború befejezése után *Kornis Ottó A füst c. kötete (Nv. 1945) vezérli el az olvasót a minden képzeletet felülmúló szenvedések és megaláztatások világába, s indítja el a ~ olyan munkáinak sorozatát, melyek a romániai magyar irodalom vonulatába tartozva, egyben a nemzetközi antifasiszta irodalom sajátos fejezetét is alkotják. Egy évre rá követi *Katona Béla Várad a viharban c. kötete (Nv. 1946), melyben a szerző a gettóba hurcolás helyi körülményeit, a pusztulásba indulók szenvedéseit beszéli el az elindulás szomorú pillanatáig.

Háborús élményeiről, a Budapest ostroma alatti nehéz hetekről, rövid ideig tartó fogságba eséséről, írói kapcsolatairól, szabadulásáról számol be *Asztalos István Író a hadak útján c. krónikájában (Kv. 1946). "A vallomás őszintesége, becsületes, néhol kedvesen gyermeki párbeszéde önmagával és a kíméletlenül rátörő történelemmel avatja ezt a könyvet a második világháborúról szóló egyik legérdekesebb, legizgalmasabb irodalmi tudósítássá" írja *Izsák József *Asztalos István-életrajzában (1967).

A II. világháborút követő esztendőkben helyet kapott a ~ a színpadon is. Az *Állami Magyar Színház Kolozsvárt 1946 októberében sikerrel mutatta be *Bánffy Miklós Az ostoba Li c. kínai mesébe öltöztetett, de Arany János A nagyidai cigányokjára emlékeztető háborúellenes darabját, Poór Lili rendezésében; 1947 májusában *Gredinár Aurél újságíró Senkit sem terhel felelősség c. darabja került színre vádbeszédként a háború ellen.

A 44-es fordulat nyit utat *Endre Károly sokáig rejtőző háborúellenes lírájának. Két évtized után látogatott el a költő legborzalmasabb háborús élményeinek színhelyére s idézte fel véres emlékeit, de újabb harmadfél évtizednek kellett eltelnie, hogy a Görzi elégiák disztichonokban írott életregénye előbb az Igaz Szóban, majd az Elégiák és rapszódiák c. kötetben (1962) megjelenhessék, s az eredeti I. világháborús benyomásokat közlő Harctéri versek ciklus is nyilvánosságra kerüljön a Versek c. gyűjtőkötetben (1965). Mindkét klasszikus szépségű irodalmi mű egy már az olasz fronton megszületett antimilitarista erkölcsiségben gyökerezik, s őszinte vallomásként az egyetemes humánumra nyílik.

A ~ sajátos ágazata a II. világháború folyamán faji üldözés áldozatává vált *erdélyi zsidóság elhurcolását leleplező *lágerirodalom. Ebből emelkedett világhírre *Nyiszli Miklós Dr. Mengele boncoló orvosa voltam az Auschwitz-i krematóriumban c. munkája (I. kiadás Nv. 1946, későbbi címe Orvos voltam Auschwitzban). A 6070-es években egész sora jelentkezett az emlékezéseknek mind drámai műfajban (Földes Mária: Hölgy a barakkban. 1960), mind irodalmi dokumentáció (Harsányi Zimra: A téboly hétköznapjai. 1966; Simon Magda: A nagy futószalagon. 1967) vagy hiteles lágernapló formájában (Rózsa Ágnes: A jövőlesők. 1971). A deportálás 30. évfordulójára Keserű órán címmel antológiát jelentetett meg a Kriterion (1974) többek között Balla Károly, Sőni Pál, *Szilágyi András személyes élményeket felelevenítő írásaival. *Szilágyi András külön kötetben is megírta elhurcolásának és szabadulásának történetét (A halhatatlan fűkaszás. 1977).

A háború kérdéseibe ütközik e korban majdnem minden *emlékirat, s a kimondottan háborúellenes művek sorát a 70-es években több regény is gazdagítja. *Bányai József Csillaghegy alatt c. munkája (1975) gyermeki emlékezés egy *erdélyi magyar család sorsára a II. világháború sodrában; *Pusztai János A sereg c. regénye (1978) egy közkatona látószögéből érzékelteti az otthoniak és a táborozók gondjait; *Székely János A nyugati hadtest c. munkájában (1979) hadiélményei alapján keres választ arra az erkölcsi kérdésre, helyrehozható-e a pusztítás, melyet a háború vitt végbe az emberekben. A világháborúk egy-egy elrettentő epizódja Bodor Ádám, Daday Loránd, Kocsis István, Papp Ferenc, *Sütő András írásaiban is szerepel. *Erdély háborús megpróbáltatásai közé vezet Méhes György önéletrajzi regénye, a Bizalmas jelentés egy fiatalemberről (1982).

A ~mat mindenkor kiegészítette a *békeharc-irodalom.

(F. M.)