Hadai Jenő (1991 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Hadai Jenő (Temesvár, 1930. febr. 19.) szerkesztő, újságíró, műfordító. ~ G. Klára férje. Szülővárosában ipari gimnáziumot végzett (1947), a bukaresti Zsdanov Pártfőiskolán államvizsgázott (1955). Az IMSZ Temes megyei, később központi instruktora, majd 1958-tól 1965-ig a KISZ Központi Bizottságának sajtóosztályán dolgozott. A *Pionír főszerkesztője (196567), megalakulásától a *Jóbarát felelős szerkesztője (196774), ma is e lap belső munkatársa.

Műfordítóként magyarországi és romániai klasszikus és modern magyar szerzők műveit tolmácsolja a román közönségnek. Szabó Magda Mondják meg Zsófikának (társfordító Horia Aramă, 1974), Karinthy Frigyes Delejes halál (társfordító Costache Anton, 1975), Kiss János Díszelőadás (1981) c. munkáinak lefordítása után előkészületben Karinthy Frigyes Utazás Faremidóba és Capillária, valamint Kovács György A hadnagy és a tünemény c. köteteinek átültetése.



Hadai Jenő (Temesvár, 1930. febr. 19. –) szerkesztő, újságíró, műfordító. ~ G. Klára férje. Szülővárosában ipari gimnáziumot végzett (1947), a bukaresti Zsdanov Pártfőiskolán állam­vizsgázott (1955). Az IMSZ Temes megyei, később központi instruktora, majd 1958-tól 1965-ig a KISZ Központi Bizottságának sajtóosztályán dolgozott. A Pionír fő­szer­kesz­tője (1965−67), megalakulásától a Jóbarát felelős szerkesztője (1967−74), nyuga­lomba vonu­lásáig a lap belső munkatársa volt..

Műfordítóként magyarországi és romániai klasszikus és modern magyar szerzők műveit tolmácsolja a román közönségnek. Szabó Magda Mondják meg Zsófikának (társfordító Horia Aramă, 1974), Karinthy Frigyes Delejes halál (társfordító Costache Anton, 1975), Kiss János Díszelőadás (1981) c. munkáinak lefordítása után előkészületben Karinthy Frigyes Utazás Faremidóba és Capillária, valamint Kovács György A hadnagy és a tünemény c. köteteinek átültetése.

 

Műfordításai: Kulin György–Fábián Zoltán: Mesajul celei de-a opta planete. In: Povestiri ştiinţifico-fantastice ([Buk.]  1965-1966.) – Fáy László: Sfîrşitul călătoriei. 1–3. Karinthy Frigyes: Legenda despre omul cu o mie de chipuri (Buk.  1973.) – Szabó Magda: Spunei-i Zsófiei (Buk.1974.) – Karinthy Frigyes: Moartea hipnotică (Costache Antonnal, Nv., 1975.) – Kovács György: Locotenentul şi năluca (Buk. 1985) – Kiss János: Spectacol de gală (Buk. 1981.) – Lyman Frank Baum: Nemai­po­menitul vrăjitor din Oz. (Buk., 1999 és 2002) Fraţii Grimm: Albă ca Zăpada şi alte poveşti. (Buk., 1999.) – Karinthy Frigyes: Călătorie în Fare­mido, Capillaria. (Buk., 2005.)