Haják Károly (1991 • 2016)

oldal nyomtatása Share

Haják Károly (Budapest, 1886. aug. 24. 1970. szept. 6. Kolozsvár) hegedűművész, zeneszerző. Tanulmányait Budapesten Hubay Jenőnél, ill. Koessler Jánosnál végezte (190110). Tanári tevékenységét Debrecenben kezdte, Marosvásárhelyen folytatta (191347). A 30-as években a Romániai Magyar *Dalosszövetség karnagya. Nyugalomba vonulása után a kolozsvári *Állami Magyar Opera (194857), valamint az Állami Filharmónia (195761) tagjaként tevékenykedett. Hangszerre írt művek mellett Arany János, Gárdonyi Géza, Ignotus és mások verseit zenésítette meg, feldolgozott csángó, kalotaszegi és székely népdalokat. Csángó rapszódia c. művének egy részletét és Hej, iharfa... c. Arany-megzenésítését férfikarra a *Művelődés (1970/1) közli.

Benkő András: H. K. *Művelődés 1970/1. Viorel Cosma: Muzicieni români. 1970. 231.



Haják Károly (Budapest, 1886. aug. 24. – 1970. szept. 6., Kolozsvár) – hegedűművész, zeneszerző. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte, Bloch Józsefnél, Kemény Rezsőnél és Hubay Jenőnél hegedülni, Herzfeld Viktornál, majd Koessler Jánosnál komponálni tanult (1901–10). Tanári tevékenységét Debrecenben kezdte, Marosvásárhelyen folytatta (1913–47), ahol a Metz vonósnégyes primáriusaként játszott. Szólistaként és a Marosvásárhelyi Filharmónikusok vezetőjeként sokat hangversenyezett, emellett vezette a Regnum Marianum templom énekkarát is. A 30-as években a Romániai Magyar Dalosszövetség karnagya. Nyugalomba vonulása után a kolozsvári Állami Magyar Opera (1948–57), valamint az Állami Filharmónia (1957–61) tagjaként tevékenykedett.

 

Hangszerre írt művek mellett Arany János, Gárdonyi Géza, Ignotus és mások verseit zenésítette meg, feldolgozott csángó, kalotaszegi és székely népdalokat. Csángó rapszódia c. művének egy részletét és Hej, iharfa... c. Arany-megzenésítését férfikarra a Művelődés (1970/1) közli.

 

 

Munkái

 

Judit (férfikar, Kv, 1928); Szerenád (férfikar, Kv, 1930); Fiatfalvi halastóban (vegyeskar, Kv, 1930); 42. zsoltár (Szenczi Molnár Albert; vegyeskar a capella v. orgonakísérettel. Kéziratos szólam, 1930); Volt nekem egy... (vegyeskar, Kv, 1931); Három eredeti népdal (Volt nekem egy..., Már minálunk babám..., Badacsonyi boros üveg... Vegyeskarok, Kv. 1931); Székely rapszódia (vegyeskar. Kéziratos partitúra, 1934); M. I. szimfónia; Két szimfónia; Csángó rapszódia férfikarra (Bp., 1940); Téma 9 változattal (Bp., 1949); Divertissement (Bp., 1954); h-moll gordonkaverseny (Bp., 1955); Fúvósötös, Fúvósszerenád (Bp., 1957)

 

Irodalom

 

Benkő András: H. K. Művelődés 1970/1. – Viorel Cosma: Muzicieni români. 1970. 231.