Hajdu Győző (1991 • 2016)

oldal nyomtatása Share

Hajdu Győző (Székelykocsárd, 1929. aug. 3.) író, szerkesztő, ~ Zoltán öccse. A Marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett (1948), a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakot végzett (1952). Már mint egyetemi hallgató *Gaál Gábor mellett dolgozott az *Utunk szerkesztőségében, majd az 1953-ban induló *Igaz Szó főszerkesztője lett s maradt három évtizeden át, meghatározva a lap profilját, szellemi anyagát, alkalmi kampányait és emlékszámait.

Első munkája Természettudomány c. alatt kollégiumi kiadásban jelent meg (Mv. 1952). Cikkeit, tanulmányait, jegyzeteit az Igaz Szón kívül az *Utunk, *Művelődés és a napilapok közlik.

Életcélja, életműve az 1967-ben megjelent Műhely cikkgyűjtemény bevezetője szerint a szerkesztés. A közölt írói arcképsorozat Tompa Lászlóról, Kovács Györgyről, Gagyi Lászlóról, Bajor Andorról, valamint a példaként felmutatott Bajza József, Thury Zoltán, Eminescu, Caragiale, Ady, Móricz Zsigmond, *Gaál Gábor, Arghezi névsora tudatosan kifejlesztett irodalompolitikai jelzőrendszerre utal, mely a nemzeti hagyományok korszerű vállalásához s a Forrás-nemzedékek befogadásához vezet. Összeállította és előszóval látta el Thury Zoltán válogatott novelláinak kötetét (Haladó Hagyományaink 1954), utószót írt Móricz Zsigmond Úri muri c. színdarabjának romániai kiadásához (1965), előszavával és függelékkel látta el Kovács György Erdélyi tél c. regényét (III. Tanulók Könyvtára, Kv. 1976).

Felesége, Ádám Erzsébet színművésznő számára irodalmi összeállításokat szervezett, saját mondandóját is beleszőve a Harangtisztán (1974), a József Attilát idéző Rejtelmek ha zengenek (1976), a Kriza-emlékestre szánt Vadrózsák (1978) és a Bethlen Gábor fejedelmet Móricz Zsigmond nyomán megjelenítő A nap árnyéka (1980) c. előadások műsorába. A munkásosztály harcát vitte színpadra *Taub János rendezésében Ne szólj közbe, hallgass végig c. darabja a temesvári *Állami Magyar Színház bemutatásában (1971). A marosvásárhelyi munkásmozgalom dokumentumai és József Attila-versek alapján készült Van ilyen szerelem c. publicisztikai montázsdrámáját a *marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata mutatta be (1981).

(Ma. I.)

Balogh Edgár: Vallomás a szerkesztő szerepéről. *Előre 1967. jún. 8. Láng Gusztáv: Műhely "titok" nélkül. *Korunk 1967/11. Huszár Sándor: Józan vallomás arról, hogy két boros katona még mindig eredményesebben támaszkodik egymásra, mint az erényes pecsenyesütők felekezetére. Tréfás köszöntő. *A Hét 1979/32.



Hajdu Győző (Székelykocsárd, 1929. aug. 3.) – író, szerkesztő, Hajdu Zoltán öccse. A Marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett (1948), a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakot végzett (1952). Már mint egyetemi hallgató Gaál Gábor mellett dolgozott az Utunk szerkesztőségében, majd az 1953-ban induló Igaz Szó főszerkesztője lett s maradt három évtizeden át, meghatározva a lap profilját, szellemi anyagát, alkalmi kampányait és emlékszámait.

Első munkája Természettudomány c. alatt kollégiumi kiadásban jelent meg (Mv. 1952). Cikkeit, tanulmányait, jegyzeteit az Igaz Szón kívül az Utunk, Művelődés és a napilapok közlik.

Életcélja, életműve az 1967-ben megjelent Műhely cikkgyűjtemény bevezetője szerint a szerkesztés. A közölt írói arcképsorozat Tompa Lászlóról, Kovács Györgyről, Gagyi Lászlóról, Bajor Andorról, valamint a példaként felmutatott Bajza József, Thury Zoltán, Eminescu, Caragiale, Ady, Móricz Zsigmond, Gaál Gábor, Arghezi névsora tudatosan kifejlesztett irodalompolitikai jelzőrendszerre utal, mely a nemzeti hagyományok korszerű vállalásához s a Forrás-nemzedékek befogadásához vezet. Összeállította és előszóval látta el Thury Zoltán válogatott novelláinak kötetét (Haladó Hagyományaink, 1954), utószót írt Móricz Zsigmond Úri muri c. színdarabjának romániai kiadásához (1965), előszavával és függelékkel látta el Kovács György Erdélyi tél c. regényét (III. Tanulók Könyvtára, Kv. 1976).

Felesége, Ádám Erzsébet színművésznő számára irodalmi összeállításokat szervezett, saját mondandóját is beleszőve a Harangtisztán (1974), a József Attilát idéző Rejtelmek, ha zengenek (1976), a Kriza-emlékestre szánt Vadrózsák (1978) és a Bethlen Gábor fejedelmet Móricz Zsigmond nyomán megjelenítő A nap árnyéka (1980) c. előadások műsorába. A munkásosztály harcát vitte színpadra Taub János rendezésében Ne szólj közbe, hallgass végig c. darabja a temesvári Állami Magyar Színház bemutatásában (1971). A marosvásárhelyi munkásmozgalom dokumentumai és József Attila-versek alapján készült Van ilyen szerelem c. publicisztikai montázsdrámáját a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata mutatta be (1981).

1990-ben Bukarestbe költözött, román nacionalista lapok munkatársa lett, egy ideig megpróbálták kijátszani az RMDSZ ellen, Împreună – Együtt címmel kétnyelvű lapot szerkesztett.

 

Tagság: Román Írószövetség

 

(Ma. I.)

 

Önálló munkái

Műhely. Egy szerkesztő feljegyzései (Buk., 1967); Sungates (New York, 1980)

 

Gyűjteményes kötetekben

Együtt. Ötvenöt év szerkesztőségi asztalok mellett (kétnyelvű antológia. Buk., 2004); Felelősség azonos eszmények szolgálatában. In Haza, a magasban – a „kettős kötődés” vita, 1968-1969 (s. a. r. Pomogáts Béla. Mvh., 2011. 128–132.);

 

Szerkesztés

Thury Zoltán: Válogatott novellák (összeáll., bev. Buk., 1955); Kovács György: Falusi kaland (utószó. Buk., 1962); Móricz Zsigmond: Úri muri (utószó. Buk., 1965); Kovács György: Erdélyi tél (bev. Kv., 1976);

 

Irodalom

Balogh Edgár: Vallomás a szerkesztő szerepéről. Előre 1967. jún. 8. – Láng Gusztáv: Műhely „titok” nélkül. Korunk 1967/11. – Huszár Sándor: Józan vallomás arról, hogy két boros katona még mindig eredményesebben támaszkodik egymásra, mint az erényes pecsenyesütők felekezetére. Tréfás köszöntő. A Hét 1979/32. – Szőcs István: Együtt!-? Levélféle Hajdú Győzőnek. Helikon, 1991/37.