Halász Gyula (Csetény, 1871) (1991 • 2016)

oldal nyomtatása Share

Halász Gyula (Csetény, 1871. szept. 17. 1969. márc. 16. Brassó) szerkesztő, közíró. Ifj. ~ Gyula és Kálmán apja. Székesfehérvárt és Budapesten tanult, magyarfrancia szakos tanári oklevelet szerzett (1896). Diákkorában gyalog bejárta Erdélyt Brassóig, ahol bevallása szerint "a Cenk mágnesként örökre idevonzotta". Többször járt Párizsban. 1896-tól negyven éven át Brassóban középiskolai tanár. A Brassói *Szemle (később Brassói Hírlap) megalapítója, a lap megszűnése után 1919-től a *Brassói Lapok munkatársa 1933-ig, amikor is *Brassói Napló címmel új lapot alapít és szerkeszt 1936-ig. Vezércikkeiben a munkásság érdekeit szólaltatja meg. Turista lapok munkatársa, a Nagykőhavas turistaszálló újjáépítéséért kifejtett buzgalma elismeréseként a természetjárók e hegység főútvonalát "Halász Gyula útjá"-nak nevezték el.

Budapesten már 1894-ben verseskötete jelent meg (A Szajna partján); gondolatokat fűzött Az ember tragédiájához (könyvalakban Bp. 1922). Romániában megjelent munkái: Petőfi és Béranger (Brassó 1922); Petőfi Sándor élete és halála (Brassó 1922); Petőfi Sándor élete (Hasznos Könyvtár, Brassó 1935); Zajzoni Rab István válogatott versei (szerkesztésében és előszavával, *Haladó Hagyományaink 1959); A századik év küszöbén (Emlékek, 1967).

Szabó Sámuel: Emlékezés H. Gy.-ra. *Korunk 1969/10.



Halász Gyula (Csetény, 1871. szept. 17. – 1969. márc. 16., Brassó) – szerkesztő, közíró. Ifj. Halász Gyula és Halász Kálmán apja. Székesfehérvárt és Budapesten tanult, magyar–francia szakos tanári oklevelet szerzett (1896). Diákkorában gyalog bejárta Erdélyt Brassóig, ahol bevallása szerint „a Cenk mágnesként örökre idevonzotta”. Többször járt Párizsban. 1896-tól negyven éven át Brassóban középiskolai tanár. A Brassói Szemle (később Brassói Hírlap) megalapítója, a lap megszűnése után 1919-től a Brassói Lapok munkatársa 1933-ig, amikor is Brassói Napló címmel új lapot alapít és szerkeszt 1936-ig. Vezércikkeiben a munkásság érdekeit szólaltatja meg. Turista lapok munkatársa, a Nagykőhavas turistaszálló újjáépítéséért kifejtett buzgalma elismeréseként a természetjárók e hegység főútvonalát Halász Gyula útjának nevezték el.

 

Művei

A Szajna partján (Bp., 1894); Az ember tragédiájához (Bp. 1922); Petőfi és Béranger (Brassó, 1922); Petőfi Sándor élete és halála (Brassó, 1922); Petőfi Sándor élete (Hasznos Könyvtár. Brassó, 1935); A századik év küszöbén (Emlékek. Buk., 1967).

 

Szerkesztés

Zajzoni Rab István válogatott versei (szerk. és előszó. Haladó Hagyományaink, 1959)

 

Irodalom

Szabó Sámuel: Emlékezés H. Gy.-ra. Korunk 1969/10.