Halmágyi Samu (1991 • 2016)

oldal nyomtatása Share

Halmágyi Samu (Alsószentmihály, 1880 1962. dec. 31. Arad) költő, publicista. Dicsőszentmártonban volt tanár s a Kisküküllőmegyei Tanügy c. szaklapot szerkesztette. Az ugyanitt megjelenő Vármegyei Hírlap folytatásokban közölte Ady Endre magyarsága és magyarossága c. tanulmányát, melyet a szerző 1916 elején különlenyomatban elküldött a költőnek, melléje állva a Rákosi Jenővel folyó vitában. Az erdélyi Ady-kultusz e korai megnyilvánulásának egy példányát a költő Csucsáról keltezett válaszával együtt a nagyváradi *Ady Endre Emlékmúzeum őrzi. A költő-tanár békevágyas versesköteteire a levélváltás után Ady hívta fel a figyelmet a Nyugatban: "különösen kedves s erdélyi, hogy Tinódi Sebestyént juttatja eszünkbe Halmágyi Samu. Ez, ilyen a mai Tinódi, ódonságos, de nyugtalan krónikás..."

A 20-as években a székelyudvarhelyi Polgári Leányiskola igazgatója, majd *líceumi tanár; *Tompa László baráti köréhez tartozik, Benedek Elekkel levelez, a *Cimbora munkatársa.

1937 után Aradon telepedik le, és bekapcsolódik a város irodalmi életébe. A II. világháborút követő években rövid ideig az aradi 3. számú *Líceum esti tagozatán természetrajzot tanított. Petőfies hangvételű költészete a líra konzervatív vonulatához kapcsolja. Gazdag könyvtárát, irodalmilag értékes kézirathagyatékát, valamint Bakóczi Károllyal és *Tompa Lászlóval folytatott levelezését tanárnő-rokona őrzi Szegeden.

Verseskötetei: Még egyszer és mindig (Dicsőszentmárton 1914); Hadak útján (Dicsőszentmárton 1916); Utam (Székelyudvarhely 1923).

Ady Endre: Hadak útján: versek. Nyugat, Bp. 1916. máj. 16.; újraközölve Ady Endre az irodalomról. Szerkesztette Varga József és Vezér Erzsébet. Bp. 1961. 388. Ficzay Dénes: Ady Endre levelezőlapja H. S.-hoz. *Igaz Szó 1956/1. BLev. I. 1979. 99100, 108, 115.



Halmágyi Samu (Alsószentmihály, 1880 – 1962. dec. 31., Arad) – költő, publicista. Dicsőszentmártonban volt tanár s a Kisküküllő-Megyei Tanügy c. szaklapot szerkesztette. Az ugyanitt megjelenő Vármegyei Hírlap folytatásokban közölte Ady Endre magyarsága és magyarossága c. tanulmányát, melyet a szerző 1916 elején különlenyomatban elküldött a költőnek, melléje állva a Rákosi Jenővel folyó vitában. Az erdélyi Ady-kultusz e korai megnyilvánulásának egy példányát a költő Csucsáról keltezett válaszával együtt a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum őrzi. A költő-tanár békevágyas versesköteteire a levélváltás után Ady hívta fel a figyelmet a Nyugatban: „különösen kedves s erdélyi, hogy Tinódi Sebestyént juttatja eszünkbe Halmágyi Samu. Ez, ilyen a mai Tinódi, ódonságos, de nyugtalan krónikás…”

A 20-as években a székelyudvarhelyi Polgári Leányiskola igazgatója, majd líceumi tanár; Tompa László baráti köréhez tartozik, Benedek Elekkel levelez, a Cimbora munkatársa.

1937 után Aradon telepedik le, és bekapcsolódik a város irodalmi életébe. A II. világháborút követő években rövid ideig az aradi 3. számú Líceum esti tagozatán természetrajzot tanított. Petőfies hangvételű költészete a líra konzervatív vonulatához kapcsolja. Gazdag könyvtárát, irodalmilag értékes kézirathagyatékát, valamint Bakóczi Károllyal és Tompa Lászlóval folytatott levelezését tanárnő rokona őrzi Szegeden.

 

Munkái

Még egyszer és mindig (Dicsőszentmárton, 1914); Ady Endre magyarsága (Dicsőszentmárton, 1916); Hadak útján (Dicsőszentmárton, 1916); Utam (Székelyudvarhely, 1923).

 

Szerkesztés

Kisküküllő-Megyei Tanügy. Nevelés-, oktatásügyi havi folyóirat (fel. szerk. Dicsőszentmárton, 1909–1914)

 

Irodalom

Ady Endre: Hadak útján: versek. Nyugat, Bp. 1916. máj. 16.; újraközölve Ady Endre az irodalomról. Szerk. Varga József és Vezér Erzsébet. Bp. 1961. 388. – Ficzay Dénes: Ady Endre levelezőlapja H. S.-hoz. Igaz Szó 1956/1. BLev. I. 1979. 99-100, 108, 115.