Haszmann Pál (Kommandó, 1902) (1991 • 2016)

oldal nyomtatása Share

Haszmann Pál (Kommandó, 1902. máj. 20. 1977. szept. 13. Csernáton) helytörténész. Ifj. ~ Pál, József és Lajos apja. Négy gimnáziumi osztályt Kézdivásárhelyen, tanítóképzőt Sepsiszentgyörgyön, Székelykeresztúron és Csíksomlyón végzett (1921). Kézdikőváron és Zabolán, majd 1934-től Csernátonban tanító, iskolaigazgató, később körzeti tanfelügyelő nyugdíjazásáig (1966). Összegyűjtötte a faluja múltjára vonatkozó adatokat, régészeti ásatásokon vett részt; gazdag történeti és néprajzi gyűjteményéből megalapította a csernátoni tájmúzeumot 1973-ban, melynek a felsőcsernátoni Bod Péter emlékszobája, valamint Cseh Gusztávnak *Erdély hatvan jeleséről készített rézkarca *irodalmi múzeum jelleget ad. A múzeum részlegeként irányítása alatt működő fafaragó iskola tanítványai készítették el Bod Péter magyarigeni, Pápai Páriz Ferenc nagyenyedi és Jakabos Ödön kézdivásárhelyi kopjafáját.

Néprajzi és falutörténeti írásait a Megyei Tükör, Aluta, Ifjúmunkás, Falvak Dolgozó Népe, *Művelődés, *A Hét, *Tanügyi Újság és *Előre közölte. Csernáton község helyneveiről és neves családjairól készült munkái, a községről írt monográfiája kéziratban. Szénrajzportréját Cseh Gusztáv készítette el (1977); emlékére írta *Magyari Lajos Csernátoni merengés c. költeményét (1980).

Kovács Nemere: A csernátoni példa. *Utunk 1973/28. Czegő Zoltán: Milyen hát a csernátoni ember? *Utunk 1975/36. Szépréti Lilla: A Haszmann-gyűjtemény. *Új Élet 1976/19. Sylvester Lajos: A Kincstárnok. *A Hét 1977/38. Horváth Arany: Népi faragók tábora Csernátonban. *Művelődés 1981/12. Kántor Lajos: Az udvarház élete. *Korunk 1983/10.



Haszmann Pál (Kommandó, 1902. máj. 20. – 1977. szept. 13., Csernáton) – helytörténész. Ifj. Haszmann Pál, József és Lajos apja. Négy gimnáziumi osztályt Kézdivásárhelyen, tanítóképzőt Sepsiszentgyörgyön, Székelykeresztúron és Csíksomlyón végzett (1921). Kézdikőváron és Zabolán, majd 1934-től Csernátonban tanító, iskolaigazgató, később körzeti tanfelügyelő nyugdíjazásáig (1966). Összegyűjtötte a faluja múltjára vonatkozó adatokat, régészeti ásatásokon vett részt; gazdag történeti és néprajzi gyűjteményéből megalapította a csernátoni tájmúzeumot 1973-ban, melynek a felsőcsernátoni Bod Péter emlékszobája, valamint Cseh Gusztávnak Erdély hatvan jeleséről készített rézkarca irodalmi múzeum jelleget ad. A múzeum részlegeként irányítása alatt működő fafaragó iskola tanítványai készítették el Bod Péter magyarigeni, Pápai Páriz Ferenc nagyenyedi és Jakabos Ödön kézdivásárhelyi kopjafáját.

Néprajzi és falutörténeti írásait a Megyei Tükör, Aluta, Ifjúmunkás, Falvak Dolgozó Népe, Művelődés, A Hét, Tanügyi Újság és Előre közölte. Csernáton község helyneveiről és neves családjairól készült munkái, a községről írt monográfiája kéziratban. Szénrajzportréját Cseh Gusztáv készítette el (1977); emlékére írta Magyari Lajos Csernátoni merengés c. költeményét (1980).

 

Díjak: 2013-ban a Haszmann Családod Magyar Örökség Díjjal tüntették ki

 

Irodalom

Kovács Nemere: A csernátoni példa. Utunk 1973/28. – Czegő Zoltán: Milyen hát a csernátoni ember? Utunk 1975/36. – Szépréti Lilla: A Haszmann-gyűjtemény. Új Élet 1976/19. – Sylvester Lajos: A Kincstárnok. A Hét 1977/38. – Horváth Arany: Népi faragók tábora Csernátonban. Művelődés 1981/12. – Kántor Lajos: Az udvarház élete. Korunk 1983/10. – D. Haszmann Orsolya: A csernátoni Haszmann Pál Múzeum. Csernáton, 2013 – Szabó Zsolt: Alsócsernáton, a legújabb felsőháromszéki zarándokhely

www.haszmannpalmuzeum.ro