Hegyi Ilona (1991 • 2016)

oldal nyomtatása Share

Hegyi Ilona, M. Hegyi (Marosvásárhely, 1902. aug. 3. 1944. dec. Auschwitz) író, újságíró. *Metz István orvos, majd Révész Imre költő felesége. A perzsaszőnyegszövő műhelyében dolgozó proletárlányok megismerése mély benyomást kelt benne, megírja Szövőlány c. regényét, melyet a *Brassói Lapok közöl folytatásokban (1932), majd a Faust Kiadó Budapesten könyvalakban is kiad Kandó Gyula címlapjával (1934). Közben a budapesti Új Idők néhány novelláját, a *Bukaresti Lapok és a *Brassói Lapok számos kisebb cikkét közli, utóbbiakban egyre élesebben leplezi le a polgári társadalom visszásságait.

Második regényét (Fábián et Comp.) a *Brassói Lapok adja ki (Brassó 1934). Második férjével Párizsba megy, ahol közösen írt színművüket éppen elfogadja egy párizsi színház, amikor kitör a II. világháború, és a házaspár hazamenekül. Külvárosi kút és angolra is lefordított Öt arany tallér c. regénye, valamint Történet egy képzelt államban és A *gyilkos esküvő c. színdarabja már nem talál kiadóra. Élete utolsó évei mellőzöttségben telnek el. *Tompa László 1950-ben Emlékezés, fogadalom c. versével áldoz emlékének.

A Szövőlány 1961-es újrakiadása *Tompa László előszavával tette lehetővé, hogy a tragikus sorsú írónő emléke ne menjen feledésbe.

(Ma. I.)

Csehi Gyula: A múltból, a múltról a jelennek. *Utunk 1961/51. Polgár István: H. I.: Szövőlány. *Igaz Szó 1962/2. Huszár Ilona: H. I. *Igaz Szó 1973/7.



Hegyi Ilona, M. Hegyi (Marosvásárhely, 1902. aug. 3. – 1944. dec., Auschwitz) – író, újságíró. Metz István orvos, majd Révész Imre költő felesége. A perzsaszőnyegszövő műhelyében dolgozó proletárlányok megismerése mély benyomást kelt benne, megírja Szövőlány c. regényét, melyet a Brassói Lapok közöl folytatásokban (1932), majd a Faust Kiadó Budapesten könyv alakban is kiad Kandó Gyula címlapjával (1934). Közben a budapesti Új Idők néhány novelláját, a Bukaresti Lapok és a Brassói Lapok számos kisebb cikkét közli, utóbbiakban egyre élesebben leplezi le a polgári társadalom visszásságait.

Második regényét (Fábián et Comp.) a Brassói Lapok adja ki (Brassó 1934). Második férjével Párizsba megy, ahol közösen írt színművüket éppen elfogadja egy párizsi színház, amikor kitör a II. világháború, és a házaspár hazamenekül. Külvárosi kút és angolra is lefordított Öt arany tallér c. regénye, valamint Történet egy képzelt államban és A gyilkos esküvő c. színdarabja már nem talál kiadóra. Élete utolsó évei mellőzöttségben telnek el. Tompa László 1950-ben Emlékezés, fogadalom c. versével áldoz emlékének.

A Szövőlány 1961-es újrakiadása Tompa László előszavával tette lehetővé, hogy a tragikus sorsú írónő emléke ne menjen feledésbe.

 

(Ma. I.)

 

Munkái

Szövőlány (Bp., 1934); Fábián et Comp. (Brassó, 1934); Szövőszék (dráma, Dénes Bélával. Bp., 1935); Mit vessek, hogy vessek a kertembe? (Kasza Sándorral. Pécs, 1946);

 

Irodalom

Gereblyés László: Új magyar író. Korunk, 1934/4. – Csehi Gyula: A múltból, a múltról a jelennek. Utunk 1961/51. – Polgár István: H. I.: Szövőlány. Igaz Szó 1962/2. Huszár Ilona: H. I. Igaz Szó 1973/7.