Holló Ernő

oldal nyomtatása Share

Holló Ernő (Gyergyószentmiklós, 1910. jan. 5. 1983. jan. 21. Sepsiszentgyörgy) költő, újságíró. Középiskolai tanulmányait Hajdúböszörményben, Gödöllőn és Aszódon végezte (1928), majd újságíró lett. 1929-től a Kis Újság, 1930-tól az Új Idők belső munkatársa Budapesten, írásait közli a Válasz és Vigilia, Erdélyben a *Pásztortűz és Vasárnap. 1941-től Sepsiszentgyörgyön a Székely Nép állandó munkatársa, 194445-ben ugyanott a *Szabadság szerkesztője, később a *Népi Egység munkatársa 1949-ig. Versei, elbeszélései, jegyzetei az *Igaz Szó, *Utunk, Művelődés, Dolgozó Nő, Megyei Tükör, Előre, *Hargita és több más heti- vagy napilap hasábjain jelentek meg.

Hol elégikus, hol balladás verseiben a társadalom és természet mindennapos megfigyelései mintegy életrajzszerűen tükröződnek. Több verseskötete magyarországi éveiben Budapesten jelent meg (Estéli utazás, 1930; Mindent meglátni benned, lélek, 1933; Tűz a tóparton, 1935; Férfiének, 1939; Versek, 1941). Több költeményét megzenésítették, így Kleopátra halála c. versét Kazacsay Tibor (1942). Szerepel a Kapuállítás c. antológiákban (Sepsiszentgyörgy 1971, 1982). Arcképét megfestette Bara Árpád.

Hazai verskötetei: Tisztítótűz (Csíkszereda 1946); Téli készülődés (1966).

Tompa László: Egy székelyföldi költő. *Utunk 1946/6. Vári Attila: Hosszú készülődés. *Igaz Szó 1970/1. Bardócz Gergely: "A fák szótlanul utána karoltak." H. E. sírjára. *Utunk 1983/8.