Horizont

oldal nyomtatása Share

Horizont 1. a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó magyar osztálya által 1965 júniusában indított s 1970-től a Kriterion Könyvkiadó gondozásában folytatott világirodalmi könyvsorozat. Az első kötetek szerzőinek névsora (Thomas Mann, Hemingway, Camus, Lampedusa és Isaak Babel mellett a jugoszláv Ivo Andrić, az ausztráliai Dymphna Cusack, a spanyol emigránsból francia íróvá lett Jorge Semprun) már jelezte a sorozat akkori koncepcióját: az előző évek meglehetősen leszűkített szemléletű kiadópolitikája után elsősorban a XX. századi világirodalom megismerésében kíván jelentős szerepet játszani. Ebben a törekvésben ugyan a 70-es évek folyamán főképp a XIX. századi, olykor régebbi klasszikus prózai alkotásoknak a sorozatba emelésével történt némi módosulás, a szerzők túlnyomó része azonban még így is *századunk világirodalmából kerül ki: a 149 szerzőből 8 a XVIII. századi vagy annál korábbi, 23 a XIX. századi és 118 a XX. századi.

A sorozattal együtt egész könyvkiadásunkban jelentkező világirodalmi nyitás természetesen elsősorban a "nagy" irodalmak értékeivel való kapcsolatot jelentette: a francia irodalmat 28, az angol és amerikai irodalmat 1818, a német irodalmat 15, az orosz és szovjet irodalmat 13, az olasz irodalmat 9 szerző képviseli, további 29 szerző 20 nemzeti irodalom (spanyol, kínai, japán, ír, ausztráliai, kanadai, osztrák, arab, argentínai, kubai, kolumbiai, perui, iráni, török, finn, svéd, dán, lengyel, jugoszláv, görög) között oszlik meg. Ezeken kívül a kiadó egyéb sorozatai (*Magyar Klasszikusok, *Román Írók) mellett évente a ~ sorozatban is megjelentek a kortárs román és magyar irodalom reprezentatív alkotásai (összesen 19 szerző).

Ezt a jelentős világirodalmi kitekintést természetesen nem lehetett csak hazai műfordítókra építve megoldani, sőt a romániai magyar műfordító gárda hozzájárulása a sorozatba illesztett román irodalmi műveket leszámítva csak igen szerénynek mondható: az 1965 és 1981 között megjelent 181 mű közül mindössze 12-t fordítottak hazai műfordítók, a többi mű korábban magyarul már megjelent fordítások átvétele.

Közel két évtizedes története folyamán a ~ kiadásának nagy szerepe volt a románmagyar közös könyvkiadási megállapodás keretében hatékonyan működő kiadóközi kapcsolatokban. A megjelent művek túlnyomó részének fordítási jogát a budapesti Európa Könyvkiadó adta át, az Irodalmi Könyvkiadó, majd a Kriterion könyvexportjának jelentős részét az Európával egyeztetett sorozatterv alapján megjelent kötetek sok tízezres példányszáma *tette ki.

A ~ megindulását követő években az akkori gazda, az Irodalmi Könyvkiadó magyar osztálya *Domokos Géza és *Bodor Pál fáradozásai nyomán kezdeményező lépéseket *tett romániai magyar műfordítók fokozottabb bevonására, átmenetileg biztató sikerrel. Az említett 12 szerző művei közül 11 kötet 1967 és 1971 között jelent meg: Sommerset Maugham és Aldous Huxley *Látó Anna, Robert Graves Szemlér Ferenc, René Fallet *Szilágyi Júlia, Erich Maria Remarque Majtényi Erik, Pierre Boulle Halász Anna, Martti Larni Nagy Kálmán, Friedrich Dürrenmatt Bors Gizella, Vaszilij Akszjonov *Domokos Géza, Edmonde Charles-Roux Oláh Tibor fordításában; a kiadó azonban ezekkel valójában nemcsak szerkesztői feladatot vállalt, hanem a pangás évtizedei után új műfordító nemzedék nevelését is, ami olykor a fordítások minősége, az ellenőrzés szintén nyelvismeretet igénylő feladata miatt áthidalhatatlan nehézséget okozott. Ennek következtében az utóbbi évtizedben a sorozat keretében szinte teljesen háttérbe szorult az eredeti hazai műfordítói hozzájárulás. A második évtized egyetlen hazai műhelyben készült fordítása Veszjolij Artyom regénye volt 1979-ben *Balogh József tolmácsolásában; néhány novella az argentínai Luis Jorge Borges kötetében (1978) Jánosházy György fordításában jelent meg, s természetesen a román regényeknek és elbeszélésköteteknek hazai fordítóik voltak Lőrinczi László, Papp Ferenc, Szász Béla és *Veress Zoltán személyében.

Alkalmas műfordító gárda s ami ezzel összefügg: közvetlen világirodalmi kitekintés híján, de szerkesztéspolitikai előírások következtében is a 70-es évek elejétől állottak be változások a ~ belső felépítésében: 1972-től lényegesen nagyobb a sorozatban a klasszikussá vált művek aránya, s lényegesen kisebb azoké, amelyek ha a fordításátvételből adódó néhány éves késéssel is lényegében a kortárs világirodalom áramába kapcsolták be a romániai magyar olvasóközönséget, még ha voltak olyan mai művek is, amelyeket romániai műfordítók szólaltattak meg először magyarul. Természetesen ez a változás arra is visszavezethető, hogy 1974-ben a Kriterion Könyvkiadónál elindult a *Lektúra sorozat, ugyancsak világirodalmi (fokozottabban kortárs prózai) profillal, s így a ~ "klasszicizálódása" érthetőbb.

A ~ köteteihez kezdetben, majd 1973-tól újra utószavak is csatlakoznak. (Közben csak a védőborító első, majd hátsó oldalán elhelyezett olykor a kötet végén olvasható rövid életrajzi jegyzet tájékoztatta esetlegesen az olvasót a szerző kilétéről.) Ezek szerzőiből az idők folyamán, főképp az utóbbi évtizedben olyan esszéíró és kritikus gárda alakult ki, amely ezekben az utószavakban teret kapott klasszikus és kortárs világirodalmi értékekhez kötődő mondandója számára. 1965 és 1967 között Bácski György, Beke György, Dimény István, *Domokos Géza, Földes László, Halász Anna, Jánosházy György, Majtényi Erik, Molnár Tibor, Szász János, Szekernyés László, Szemlér Ferenc, *Szilágyi Júlia és Szőcs István, az utóbbi időben (1975-től) a sorozat szerkesztésében tanácsadóként is közreműködő Deák Tamás, *Horváth Andor és Lőrinczi László mellett Ágoston Vilmos, Tamás Gáspár Miklós, *Veress Dániel hozzájárulása is jelentős volt, de jelent meg kötet *Balogh József, Bernád Ágoston, Csehi Gyula, Éltető József, Kántor Lajos, *Kászoni Zoltán István, Molnár Gusztáv, Szász János, Szőcs Géza, *Zirkuli Péter tollából is.

A ~ kötetei kezdetben (1967-ig) csak fűzve, Szathmáry Sándor sorozatborítójával, majd fűzve és kötve jelentek meg, védőborítóval, Deák Ferenc sorozatterveibe illesztve ismert romániai magyar grafikusművészek rajzait, kollázsait s a védőborító hátsó oldalára a szerző fényképét.

A sorozat az első évek után hamarosan meghódította az olvasókat, s 1965-től 1980-ig összesen 3 millió 600 ezer példányban jelent meg. Az első év 8000-es átlagpéldányszáma 1971-re elérte a 20 000-et s a 70-es években a 3545 000-et is. Az évente megjelent kötetek száma 421 között ingadozott. A belföldi példányszámon kívül jelentős tételekben készültek a ~ kötetei exportra a Magyar Népköztársaságba s 1967-ben (Victor Hugo, H. G. Wells és R. Kipling műveiből) Jugoszláviába is.

Beke György: Új sorozat: a H. Interjú *Domokos Gézával. *Előre 1965. márc. 31.

2. A marosvásárhelyi Metalotehnica Vállalat román és magyar nyelven kiadott üzemi lapja. 1982 nyarán indult, negyedévenként tájékoztatja olvasóit a vállalat gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális, valamint sporttevékenységéről. Szatirikus rovata, a "Szemfüles" karikatúrái és humoros írásai az üzemi élet visszásságait ostorozzák.