Horosz Béla (1991 • 2016)

oldal nyomtatása Share

Horosz Béla (Kolozsvár, 1909. jan. 22.) újságíró, szerkesztő, sportszakíró. Szülővárosa Kereskedelmi Középiskolájában érettségizett (1927), felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Közgazdaságtudományi Főiskolán kezdte (192830), s az egyetem közgazdasági karán fejezte be (1941).

1930-tól az Ellenzék, 1934-től a *Brassói Lapok belső munkatársa, e lap Gondűző c. mellékletének szerkesztője. 1937-től a *Keleti Újság riportere, közben a Sportkurír c. kolozsvári hetilapot szerkeszti. 1941 és 1945 között a Szövetség Hitelszövetkezeti Központ közlönyét, a Szövetkezeti Értesítőt szerkeszti Kolozsvárt. 1945 után különböző iparvállalatok közgazdásza. Tevékeny szerepet töltött be a kézdivásárhelyi Sportfelszerelési eszközök gyára, a csíkszeredai *Hargita Népművészeti Szövetkezet megszervezésében. 1959-től nyugdíjazásáig műkorcsolyaedző Bukarestben, Kolozsvárt és Temesvárt; tanítványai közül többen országos bajnokságok nyertesei, ő maga Románia hatszoros műkorcsolyabajnoka.

A temesvári Sporttudományi Kutatóközpont munkatársa.

Első írásait a *Jóbarát közölte, itt megjelent cikkei Útilevelek nagybátyámhoz c. alatt önálló kötetben is megjelentek (Kv. 1925). A romániai magyar sportújságírásban ő honosította meg a mérkőzések eseményeit percről percre részletesen leíró helyszíni tudósításokat; az első hazai sport-bélyegalbum szerkesztője. Nagy visszhangot keltett a *Keleti Újság hasábjain 1939 májusában közölt riportsorozata a tűzvész sújtotta bukovinai Józseffalva pusztulásáról, nyomában országos közadakozás indult a károsultak megsegítésére. Gyerünk az olimpiára c. vidám zenés egyvelegét a kolozsvári Magyar Színház Claude Romano (George Sbârcea) zenéjével mutatta be (1934). Visszaemlékezéseiből *A Hét *tett közzé részletet. Sport és informatika c. írása a temesvári *Művelődés és Tudományos Egyetem Kilátó c. évkönyvében jelent meg (Tv. 1982. 12126.).

Kacsó Sándor: Fogy a virág, gyűl az iszap. Önéletrajzi visszaemlékezések. 1974. 52223.



Horosz Béla (Kolozsvár, 1909. jan. 22. – 1997., Temesvár) – újságíró, szerkesztő, sportszakíró. Szülővárosa Kereskedelmi Középiskolájában érettségizett (1927), felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Közgazdaságtudományi Főiskolán kezdte (1928–30), s az egyetem közgazdasági karán fejezte be (1941).

1930-tól az Ellenzék, 1934-től a Brassói Lapok belső munkatársa, e lap Erdélyi Gondűző c. mellékletének szerkesztője. 1937-től a Keleti Újság riportere, közben a Sportkurír c. kolozsvári hetilapot szerkeszti. 1941 és 1945 között a Szövetség Hitelszövetkezeti Központ közlönyét, a Szövetkezeti Értesítőt szerkeszti Kolozsvárt. 1945 után különböző iparvállalatok közgazdásza. Tevékeny szerepet töltött be a kézdivásárhelyi Sportfelszerelési eszközök gyára, a csíkszeredai Hargita Népművészeti Szövetkezet megszervezésében. 1959-től nyugdíjazásáig műkorcsolya edző Bukarestben, Kolozsvárt és Temesvárt; tanítványai közül többen országos bajnokságok nyertesei, ő maga Románia hatszoros műkorcsolya bajnoka.

A temesvári Sporttudományi Kutatóközpont munkatársa.

Első írásait a Jóbarát közölte, itt megjelent cikkei Úti levelek nagybátyámhoz c. alatt önálló kötetben is megjelentek (Kv. 1925). A romániai magyar sportújságírásban ő honosította meg a mérkőzések eseményeit percről percre részletesen leíró helyszíni tudósításokat; az első hazai sport-bélyegalbum szerkesztője. Nagy visszhangot keltett a Keleti Újság hasábjain 1939 májusában közölt riportsorozata a tűzvész sújtotta bukovinai Józseffalva pusztulásáról, nyomában országos közadakozás indult a károsultak megsegítésére. Gyerünk az olimpiára c. vidám zenés egyvelegét a kolozsvári Magyar Színház Claude Romano (George Sbârcea) zenéjével mutatta be (1934).

 

Fontosabb írásai

Turnu-Szeverintől a kolozsvári Mátyás király térig Az Észak-Erdély visszacsatolását megelőző politikai lépésekről. 1940. jún. 26. – aug. 30. Pásztortűz. 1940/8-9. Erdély gazdasági lehetőségei. Hogyan lehet a visszacsatolt erdélyi területek gazdaságát és infrastuktúráját fejleszteni? Kisebbségi Körlevél. 1941/1. Visszaemlékezéseiből A Hét tett közzé részletet. Sport és informatika c. írása a temesvári Műszaki és Tudományegyetem Kilátó c. évkönyvében jelent meg (Tv. 1982. 121–126.)

 

Irodalom

Kacsó Sándor: Fogy a virág, gyűl az iszap. Önéletrajzi visszaemlékezések. 1974. 522-523.