Ifjú Erdély

oldal nyomtatása Share

Ifjú *Erdély 1. Szépirodalmi, tudományos *ifjúsági folyóirat, az *IKE 1923 januárjától Kolozsvárt megjelenő havilapja. I. évfolyama csak hat számot tartalmaz, azután a tanévhez illeszkedve jelenik meg évi tíz, 1925/26-tól évi tizenkét szám. Az 1937-es csonka évfolyam után 1938-tól a naptári év szerinti szerkesztésre tértek át. Utolsó számuk 1944 szeptemberében jelent meg. (Közben 193637-ben címe csak Ifjú.) A lap főszerkesztője 1940-ig Imre Lajos, majd Nagy András. Felelős (*ifjúsági) szerkesztője eleinte Kovács Sándor, 1925-től M. Nagy Ottó, 1927-től Borbáth Dániel, 1928-tól Nagy József, 1933-tól Farkas Jenő, 1935-től Szigethy Béla, 1936-tól Mester István, 1938-tól *Juhász István (Lőrinczi László, ifj. Nagy Géza és Nagy Ödön főmunkatársakkal), 1940-től Sárközy Endre (Nagy Géza, Nagy István, Makkay Endre, Máthé András, Molter-Marosi Péter főmunkatársakkal). A lap erkölcsi és ismeretterjesztő cikkek, szépirodalmi alkotások, zenei és színházi szemle, pályázatok, rejtvények segítségével szolgálta az *ifjúság nevelését. 1946-ban kísérlet történt az ~ újbóli megindítására, néhány szám jelent meg a régi formátumban Gálfy Zoltán szerkesztésében.

Első évfolyamai a középiskolás diákokhoz szólnak s a legrangosabb *erdélyi magyar írókat, költőket, tudósokat sorolják a munkatársak közé, csupán a *Járosi Andor vezette "Somvirág" rovatot tartják fenn a diákmunkatársak részére. Itt jelentkezik Buday György (írással és metszettel), Kováts József, Wass Albert, Gagyi László, Varró Dezső, Képes Géza. 1924-től *László Dezső és korosztálya fokozatosan átveszi a lap szellemi irányítását, egyre inkább egyetemi és főiskolai hallgatók írják cikkeit. A VII. évfolyamban *Jancsó Elemér a magyar irodalomról, *Bíró Sándor az *erdélyi fejedelemségről indít cikksorozatot, a számokat *Debreczeni László rajzai illusztrálják. A következő évfolyamból a Bethlen Gábor- és Ady-emlékszám tűnik ki, valamint az *erdélyi gondolatról indított körkérdés. A XI. évfolyamban *Jancsó Elemér tanulmányát az *erdélyi magyar líráról, a XII. évfolyamban pedig *Debreczy Sándor Kőrösi Csoma-életrajzát közlik folytatólagosan. A 30-as évek közepén az önismeret kerül előtérbe. Sikeresek 1935-ben az iskola-számok: a kolozsvári, marosvásárhelyi, zilahi kollégiumok, az udvarhelyi tanítónőképző, a kolozsvári leánygimnázium tanárai és tanítványai mutatják be tanintézetüket, számolnak be emlékeikről. 1937-ben József Attilától búcsúznak. 1938-cal kezdődően egyre inkább az *erdélyi magyar *ifjúság sorsára, jövőjére irányul figyelmük. Főiskolai tájékoztatót közölnek, felsorolva a kolozsvári és bukaresti felsőoktatási intézeteket, s jelezve, hogy milyen eséllyel jelentkezhetik ott egy magyar diák. Ezt a korosztályt Szabó Dezső (1939-ben a 67. számot neki dedikálják), *Nyírő József és *Tamási Áron prózája, Bartók és Kodály zenéje foglalkoztatja (1938 májusában BartókKodály hangversenyt rendeznek).

A lap 1926 és 1942 között 33 kötetből álló sorozatot jelentetett meg Élő Könyvek címen, "Ifjú *Erdély kiadása" megjelöléssel. Ezek közt találjuk *László Dezső Bethlen Gáborról, *Mózes András és Kese Attila a magyarok történetéről, valamint Dávid György és Nagy Zoltán a Kárpátokon túli magyarokról szóló munkáit.

A 40-es években a lap elveszti addigi fontos szerepét; bár olvasótábora nő, hatása megcsappan. 1943-ban megünneplik alapításának 20. évfordulóját, 1944-ben Kossuth Lajos-emlékszámot adnak ki.

Az *ifjúság önálló alkotómunkára való nevelésében jelentős szerepe volt az 1924-től megrendezett öt "diákolimpiász"-nak, majd az 1937-től meghirdetett hét munkatábornak, melyek anyaga a lap évfolyamaiban megtalálható, valamint a tantárgyanként és művészeti áganként kiírt pályázatoknak; ezeken belül külön tételeket adtak ki a főiskolás, az alsó, ill. felső középiskolás, valamint az iparos és kereskedő ifjaknak. A beérkezett írásokat bizottság bírálta meg, a legjobbakat közölték, a díjazottak később a lap munkatársai lettek. 1924-ben Grandpierre Emil, Bányai-Baumgarten László, Szabédi Székely László, Bordi András, 1930-ban Miszti László, Nagy Géza, *Juhász István, Makkai László, 1934-ben Márton Gyula, 1939-ben Csetri Elek, Nagy Olga, Köpeczi Béla, Marosi-Molter Péter, 1943-ban Benkő András, *Kallós Zoltán és Móra Bernát nyert jutalmat pályázatával. Hosszabb-rövidebb ideig az ~ munkatársa volt Brüll Emánuel, Szabó T. Attila, Kacsó Sándor, Méliusz József, Szemlér Ferenc, Gunda Béla, Vita Zsigmond, Szotyori Nagy Géza, Kiss Jenő, Jékely Zoltán, Hegyi Mózes, *Dáné Tibor, Asztalos István, Szenczei László, *Gellért Sándor és László Tihamér.

Nagy József: Az I. E. *Erdélyi Fiatalok 1930/4. L. D. [László Dezső]: Az I. E. BartókKodály hangversenye. *Kiáltó Szó 1938/6. Marosi Péter: Húsz év... Ifjú *Erdély 1943/1, 2.

2. A Szocialista Ifjak Szövetsége (SZISZ) szemléje. Egyetlen száma jelent meg 1946 könyvnapjára Ludasi M. György és Jánosházy György szerkesztésében, címlapján az SZDP választási plakátjával. Lapjain a szerkesztők versein, prózai írásain és fordításain kívül többek közt Anton Manea, a SZISZ főtitkára, *Dáné Tibor (Az *erdélyi magyar diákság mai arca), Halka József (Az *ifjúság a munkásmozgalomban), Inován Sándor, Marton Lili, Heintz Dezső írásait, Salamon László, Nina Cassian, Raffay István verseit is olvashatjuk. Céljuk a dolgozó rétegek küzdelmes életének tükrözése, a nemzetközi barátkozás fokozásával szolgálni a szocializmus, a *szabadság és a béke ügyét.

(G. Gy.)