Ifjúmunkás

oldal nyomtatása Share

Ifjúmunkás 1. A KISZ Központi Bizottságának magyar nyelvű országos hetilapja. Alapításának éve 1922, első száma az Erdélyi és Bánáti Ifjúmunkás Szövetség hivatalos lapjaként jelent meg 1922. jan. 1-jén Kolozsvárt a Gutenberg-nyomda betűivel. Felelős szerkesztője ekkor Tiron Albani, a România Muncitoare egykori budapesti tudósítója, a KRP alapító tagja, aki a romániai forradalmi ifjúsági mozgalom egységesítésének előkészítésére indított *ifjúsági lapokat irányította. A tényleges szerkesztési munkát Fehér Sándor nyomdászsegéd, majd Orosz Miklós nyomdászmester végezte. A kéthetenként negyedrét ív alakban megjelenő lapot 16 szám kiadása után betiltották, ettől kezdve megszakításokkal, különböző címek alatt, változó kiadási helyeken jelent meg (*illegális mozgalmi sajtó).

2. 1929-ben két ~ c. lap is létezett, az illegális központi lap Marosvásárhelyen, a másik az Egységes Szakszervezetek ifjúsági osztályának kiadványaként Bukarestben (192930). A KISZ időleges felbomlásának körülményei közt (193739) a kommunista *ifjúsági lap kiadása szünetelt. Az ~ I. és II. folyamaira jellemző volt a közvetlen agitatív hang, a munkásfiatalok osztályharcos szellemű tájékoztatásának igénye, az egykorú pártpolitika elvárásaihoz való alkalmazkodás, a közvetlen politizáló írások oktató hangja.

3. Az ~ III. folyama 1948 márciusában indult. Újjászervezésével Sebestyén György építészmérnököt bízták meg, ő lett a lap első főszerkesztője. 1949 tavaszától Majtényi Erik, 1950 őszétől Kántor György irányította a szerkesztőség munkáját. Ebben az időszakban a lap munkatársai közt szerepel Halász Anna, Vajnovszki Kázmér, Blénesi Ernő, Sütő András, Randják József, Molnár Erzsébet, Páskándi Géza, Oroján Sándor, Molnár Vilmos. A 32 000 példányban megjelenő lap az Ifjúmunkás Szövetség kiadványaként a magyar nemzetiségű *fiatalok politikai-ideológiai tájékoztatója, tömeges nevelésük eszköze volt: agitációs és propagandafeladatain túl művelődési, tudománynépszerűsítő, tájékoztatási igényeknek is eleget *tett kora színvonalán. Szervezőként maga köré tömörítette e korszak legérdeklődőbb fiataljait; az akkori önkéntes levelezők névsorában számos mai közéleti személyiség, politikus, író, szerkesztő, műszaki vezető, pedagógus nevét fedezhetjük fel.

4. 1953-tól kezdve az ~ szerepét az *Előre ifjúsági oldala próbálta betölteni. Önálló magyar nyelvű *ifjúsági lap újraindításának szükségessége 1957-ben vetődött fel újra. A lap IV. folyamának első főszerkesztője Domokos Géza, a szerkesztőség tagja ebben az időszakban Zöld Lajos, Kincses József, Vajnovszki Kázmér, Molnár Erzsébet, Balogh József, Lázár László, Kovács Erzsébet, Szekeres Lajos, Bárány Róza, Bodor Tamás, D. Harasztosi Éva; mellettük a lap munkatársaként dolgozott hosszabb-rövidebb ideig Bálint Tibor, Lászlóffy Csaba, Hervay Gizella, Oltyán László. Ezeket az éveket az úttörés nehézségei határozták meg. Első ízben ekkortájt kezdett megfogalmazódni a lapnál az igény arra, hogy az ~ ne csupán felszíni tematikában, külsőségeiben legyen *ifjúsági lap, de mondanivalójának mélyrétegeiben, hangvételében, stílusában, grafikájában is. Jelentősen hozzájárultak ehhez az olyan külső munkatársak, mint Beke György, Marosi Barna, akik elsősorban riportjaikkal hívták fel az olvasók figyelmét az *ifjúsági lap sajátos lehetőségeire. A teljessé válásra pár évvel később, az 1962-ben főszerkesztőnek kinevezett *Dali Sándor irányításával került sor. A fokozatosan megfiatalított szerkesztőség ez idő tájt lett a lap munkatársa a költő *Cseke Gábor, a költőként induló *Elekes Ferenc riporter, a *fiatalok kapcsolatigényére érzékeny, szervező alkatú *Matekovics János 196566 folyamán szakít az elavult beidegződésekkel, s a valóság iránti érzékenységet, az őszinte szót, a keresetlenséget, a *fiatalok érdekeinek védelmét írja programja élére. A hangváltáshoz jelentősen hozzájárulnak azok a fiatal újságírók is, akik a megújhodó ~nál bontják ki közírói személyiségüket: Fejér László, Gálfalvi György, Müller Ferenc, Aradi József, a más lapoktól ideszegődött Kocsis István, Kovács Nemere, Domokos Eszter.

Mintegy négy év alatt a lap felhívja magára a figyelmet, elsősorban közéleti riportjai, a vitaszellem, az igényes újságírói eszközök használata, a lap fiatalos, közvetlen nyelvezete révén. Ugyancsak ezeknek az éveknek az eredménye az Irodalmi Melléklet megindítása (1968): havonta megjelenő négy oldalával a fiatal szerzők számára nyitott első intézményes keret volt hazai sajtónkban. A *Forrás-nemzedék írói-költői szinte kivétel nélkül hasábjain jelentkeztek első közléseikkel, az ~ közvetítésével váltak ismertté.

Az ~ rövidesen népszerűségének tetőpontjára ért. Az 1968-ban főszerkesztővé kinevezett *Cseke Gábor irányítása alatt álló egységes, összeforrott, szakmailag jól képzett szerkesztőség szívesen olvasott, széles közönség előtt tekintélyes lapot szerkeszt, az ~ a kor hazai magyar sajtójának egyik hangadójává válik. Az önmegújítás igénye jegyében a más folyóiratokhoz, lapokhoz szegődött szerkesztők helyét olyan tapasztalt újságírók veszik át, mint Tar Károly, Nits Árpád, Zsehránszky István, Bodó Barna, Mirk László, Molnár H. Lajos; a fiatalítás okán lépnek be a laphoz olyan jó tollú pályakezdők, mint R. László Ferenc, Gergely Tamás. 1979-től a lap főszerkesztője Varga József, a távozó szerkesztők helyét Hadházi Zsuzsa és Nagy L. Róbert veszi át.

A fennállásának 60. évét betöltött ~ jellemzője ma is a hazai valóság érzékeny tükrözése, erőssége a riport, az igényes publicisztika. A lap tematikailag átfogja a fiatalság életének legfontosabb jelenségeit, ifjúságközpontú szemlélettel reagál a művelődési élet különféle jelenségeire, irodalmi melléklete pedig hű a hagyományokhoz. Új jelenség a lapban a fiatal műszaki értelmiségiek tudománynépszerűsítő szerepeltetése, valamint az olvasókkal való sokrétű kapcsolat szorgalmazása, egyebek mellett az *Ifjúmunkás Matiné rendezvényei és az Ifjúmunkás Fogadónapok segítségével. A lap külleme a művészeti szerkesztők Gergely Béla, Bencsik János, az utóbbi évtizedben *Pusztai Péter munkája eredményeképpen a nyomdai lehetőségeknek megfelelően vonzó, fiatalos, igyekszik megfelelni mind az olvasó elvárásainak, mind ízlésnevelő szerepének.

(K. N.)

Beke György: Az I. kispublicisztikája. *Korunk 1966/2. Éltető József: Ötvenéves az I. *Igaz Szó 1972/1. Bodea I. Gheorghe: Magyar nyelvű ifjúkommunista lap. *Korunk Évkönyv 1974. 7985. Veress Pál: Pártsajtó az illegalitásban. *Korunk Évkönyv 1964. 8799. Cseke Péter: Egy valóságfeltáró műfaj teherbírása. *Korunk 1974/4, 5. 60 év eszményeink szolgálatában. Tallózás a 60 éves I.-ból. *Kézirat 1982.