ifjúsági irodalom

oldal nyomtatása Share

ifjúsági irodalom a serdülők és az ifjak életkori sajátosságait figyelembe vevő és irodalmi, információs érdeklődésüket, általában olvasói igényüket kielégítő irodalom.

Akárcsak a *gyermekirodalom, az ~ is az olvasó életkora szerint meghatározott; gyakran együtt is szokták emlegetni, "gyermek- és *ifjúsági irodalom"-ként. Ez elvileg nem kifogásolható, mert meghatározó ismérvük közös: létalapjuk a gyermek- és ifjúkor sajátos olvasói igénye. Ugyancsak gyakori, hogy tágabb értelemben ~nak nevezik az óvodáskor előtti ún. kisdedeknek szóló képeskönyv (leporelló) irodalomtól az érett *ifjúság számára írott regényekig az egész gyermek- és *ifjúsági irodalmat. Vannak, akik esztétizáló álláspontról tagadják az ~ irodalmiságát, szerintük csak az egy és oszthatatlan irodalom létezik, viszont a könyvkiadói gyakorlat, valamint a világ- és nemzeti irodalmak olyan klasszikus alkotásai, amelyeket szerzőik eleve a serdülőknek vagy az ifjaknak szántak s mint ilyenek váltak elismert remekművekké, azt látszanak bizonyítani, hogy az életkori sajátosságok figyelembevétele csak alkotásmódbeli kötöttség, de nem akadálya a teljes értékű irodalmiságnak, még ha a gyermek- és *ifjúsági irodalomban üti is fel fejét leggyakrabban az irodalmiságot megkérdőjelező didakticizmus, a különböző iskolai, mozgalmi, nevelői és oktatói követelmények irodalmi látszatú dilettáns megmódolása.

Mivel a serdülők nemek szerinti életkori sajátossága jelentősen különbözik, az általános, mindkét nem igényeit kielégítő serdülőirodalom mellett kialakult külön a fiúknak szóló ún. "kamaszirodalom" s a serdülő lányok számára írott ún. "csitriirodalom". Ezt a kiadói felismerést tükrözi a serdülőknek szóló sokféle "fiúk...", ill. "lányok könyve". Az érett vagy érettebb *ifjúságnak szóló szépirodalom általában már csak elvétve differenciálódik nemek szerint. Jeléül e korosztályok általános társadalmi érdeklődésének, nem utolsósorban a párkeresés élményének és izgalmainak, az *ifjúságnak szánt szépirodalmi művekben jelentkezik az első vagy az örök szerelem romantikus ábrázolása, de általában is az emberi magatartás eszményítése.

Az ~ szükségességét nem vonhatja kétségbe és a közel két évszázados tapasztalat szerint nem fenyegeti az a tény, hogy az ifjú olvasó vagy a magasabb évjáratú serdülő már az irodalom egészét is olvassa. Az ~ szakadatlanul bővül olyan írásművekkel, amelyeket szerzőjük eredetileg nem is az ifjaknak szánt (például Jókai, Mikszáth, Gárdonyi művei), viszont az ~ úgyszólván szerves része a bestseller-irodalomnak, s mint ilyen az irodalmi műveltség kialakulását gátló ponyvával szemben az egyszerűbb műveltségű olvasó számára "a nagy irodalom előszobája".

Az ~ alkotásai lehetnek prózai, költői, drámai művek, tárgy- vagy témaválasztását semmi sem korlátozza, hősei lehetnek bármilyen korúak vagy korbeliek, mert kizárólag a megírás módja teszi őket azzá, amik. Tartalmilag a *fiatalok tapasztalat- és élményvilágához, ismeretállományukhoz és vágyaikhoz, képzeletükhöz kapcsolódik, amelyek kialakulásában a családnak, iskolának, munkahelynek, a különféle társadalmi szervezeteknek meghatározó szerepe van. Különösen kedvelt *ifjúsági olvasmány a fantázianyitó kaland-, történeti vagy tudományos-fantasztikus irodalom, de ez a tárgykör önmagában még nem, csakis az írásmód teszi *ifjúságivá az írásműveket.

Fejlett kiadói és irodalompolitikai körülmények között nemzetközi tapasztalat szerint az ~ felét vagy még annál is többet a sajátos megírásmódbeli követelményeknek megfelelő *ismeretterjesztő irodalomnak kell kitennie. A természettudományos és műszaki ismereteket közvetítő irodalom mellett ide tartoznak az ideológiai, történeti, társadalmi, egészségügyi tartalmú munkák és az erkölcsi nevelés szempontjából e korosztályoknál annyira hangsúlyos érdeklődési körre: a nemi életre, párválasztásra, családalapításra és -kialakításra vonatkozó írások.

Bár az *ifjúság oktatását, nevelését is szolgálják, nem tekintendők az ~ részének a tankönyvek, példatárak vagy azok a klasszikus, világ- és nemzeti irodalmi kiadványok, amelyeket a tanulóifjúság számára elő- vagy utószóval, életrajzi adatokkal, szómagyarázatokkal látnak el (nálunk a *Tanulók Könyvtára sorozat). Ezek részben a *pedagógiai irodalom, részben a *tankönyvirodalom kategóriájába sorolandók.

Romániában 1948 és 1969 között az *Ifjúsági Könyvkiadó publikált magyar nyelven *ifjúsági könyveket; 1970 óta a magyar *ifjúsági könyvkiadás az *Albatros Könyvkiadó hatáskörébe került. Gyermekkiadónk, a *Creangă Könyvkiadó is ad ki egy-egy magyar nyelvű kötetet a serdülők számára, úgyszintén a Kriterion Bukarestben és a *Dacia Kolozsvárt több kötettel járul hozzá évente a magyar nyelvű ~ban mutatkozó hézagok pótlásához. A serdülők számára kiadott *Pionír heti folyóiratot felváltotta a *Jóbarát, *ifjúsági folyóiratunk pedig az illegális múltra visszatekintő *Ifjúmunkás. Ezek mellett napilapjainkban bukkannak fel hosszabb-rövidebb ideig megjelenő *ifjúsági oldalak és rovatok.

*Ifjúsági kiadóinknál s *ifjúsági lapjainkban kimondottan a serdülőknek szánt írásaikkal, műveikkel a két világháború közt Benedek Elek, Csűrös Emília, a földrajztudós Tulogdi János, A kállói kapitány c. történelmi regényével Gulácsy Irén, majd 1944 után Asztalos István, Fodor Sándor, Dáné Tibor, Gagyi László, Horváth István, *Korda István (A nagy út c. Kőrösi Csoma-életregénnyel), Majtényi Erik, Marton Lili, Méhes György (a népszerű Szikra Ferkóval), Nagy István (az Ácsék tábort vernek c. *ifjúsági regénnyel) szerepeltek, de tudott szólni a *fiatalokhoz szép- és tudományos irodalmunk számos más jeles egyénisége is, köztük Sütő András, Székely János, Szemlér Ferenc. Ez az irodalom a fiatalság figyelmét a népi problémák felé fordította, s a kor haladó eszméi iránt tette fogékonnyá, elültetve a fiatal lelkekben a szülőföld és a néptestvériség szeretetét; alapvetően háborúellenes volt, s ugyanakkor olvasóit a nemzeti értékek továbbfejlesztésére lelkesítette.

(D. T.)

Dáné Tibor: Irodalmibb *ifjúsági irodalmat. III. *Korunk 1962/1, 2; uő: Szemben a tényekkel. *Korunk 1962/78; uő: Bevezető tanulmány a Farkasűző furulya c. válogatáshoz a hazai magyar *ifjúsági prózából. Kv. 1973. Izsák József: Példák és eszmék. Hozzászólás az *ifjúsági irodalom kérdéséhez. *Korunk 1962/3. Nagy István: A kollektív erőfeszítés kamasz hőseiért. *Korunk 1962/5. Fodor Katalin: Az életkori sajátosságokról. *Korunk 1962/6. A *Korunk szerkesztősége: Vita után a gyermek- és *ifjúsági irodalomról. *korunk 1962/11. Dávid Gyula: Ifjúsági és gyermekkönyvkiadásunk hetvenes éveiről. *Korunk 1982/9. Murvai László: Egy hasznos kézikönyv kapcsán. *Előre 1983. nov. 23.

ÁVDolg: Jakab Gyöngyvér: A romániai magyar *ifjúsági regény- és elbeszélésirodalom. 1959.