Ignácz Rózsa (1991 • 2014)

oldal nyomtatása Share

Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. jan. 25. 1979. szept. 24. Budapest) író, műfordító. Kolozsvárt érettségizett (1928), Budapesten elvégezte a Színművészeti Akadémiát (1931). A Nemzeti Színház tagja (193139), a budapesti Színházi *Magazin párizsi tudósítója (193940), napilapok esszéistája és riportere.

Első írását *Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). Budapesten megjelent regényeiben és útirajzában a moldvai és bukovinai csángók életét eleveníti meg (Anyanyelve magyar, 1937; Született Moldovában, 1940; Keleti magyarok nyomában, 1941), megírja Laborfalvy Róza életregényét (Róza leányasszony, 1942), a színházi világ kérdéseire később is visszatér (Prospero szigetén, 1960). Romániához fűződő mély kapcsolatait fejezik ki műfordításai: Alexandru Toma, George Coşbuc verseit, Caragiale és Sadoveanu novelláit, Alexandru Sahia, Eusebiu Camilar regényeit ülteti át magyarra budapesti kiadók és a Kriterion gyűjteményes kiadványai számára. Mint ifjúsági író meséskönyvekkel és regényekkel (köztük az erdélyi tárgyú Torockói gyász c. történelmi regénnyel, 1959) jelentkezik, útirajzaiban argentínai és afrikai élményeit dolgozza fel, néger és hawaii meséket és mondákat közöl. Anatole France egyik magyar fordítója.



Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. jan. 25. – 1979. szept. 24., Budapest) író, műfordító. Kolozs­várt érettségizett (1928), Budapesten elvégezte a Színművészeti Akadémiát (1931). A Nem­ze­ti Színház tagja (1931−39), a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítója (1939−40), napilapok esszéistája és riportere. A Fővárosi Kiadó lektora (1945–1947), majd a Református Élet szerkesztője.

Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). Budapesten megjelent regényeiben és útirajzában a moldvai és bukovinai csángók életét eleveníti meg (Anyanyelve magyar, 1937; Született Moldovában, 1940; Keleti magyarok nyomában, 1941), megírja Laborfalvy Róza életregényét (Róza leányasszony, 1942), a színházi világ kérdéseire később is visszatér (Prospero szigetén, 1960).

Romániához fűződő mély kapcsolatait fejezik ki műfordításai: Alexandru Toma, George Coşbuc verseit, Caragiale és Sadoveanu novelláit, Alexandru Sa­hia, Eusebiu Camilar regényeit ülteti át magyarra budapesti kiadók és a Kriterion gyűjte­ményes kiadványai számára. Mint ifjúsági író meséskönyvekkel és regényekkel (köztük az erdélyi tárgyú Torockói gyász c. történelmi regénnyel, 1959) jelentkezik, útirajzaiban argen­tí­nai és afrikai élményeit dolgozza fel, néger és hawaii meséket és mondákat közöl. Anatole France egyik magyar fordítója. Ikerpályáimon (1975) címmel megjelent vissza­emlé­ke­zé­seiben fiatal kora emlékeiből hiteles portrékat rajzolt a korabeli erdélyi értelmiség alak­jai­ról.

Életművét a csíkszeredai Pro-Print Kiadó teszi közzé. Kovásznán Ignácz Rózsa Irodalmi Klub alakult, amely emlékére emlékszobát avatott. Vargha Mihály szobrászművész készítette mellszobra 2006 óta a kovásznai központi parkban látható.

Munkái: Rézpénz. Bp. 1937; Anyanyelve magyar. 4. kiad. Bp. 1937);  Róza leányasszony. Bp. 1942.; A bujdosó. Bp. 1942; Családi mondakör: karcolatok, anekdóták életemből. Bp. 1942; Hivatalnok Berta. 194?; Született Moldovában. Bp. 1942;  Levelek Erdélyből. Bp. 1942; Két élet.  Bp, 1943; Urak, úrfiak... Bp. 1946; Mámoros malom. Bp. 1947; Tegnapelőtt (elbeszélések, Bp. 1957.); Mindenki levele. Bp. 1958; Az utolsó daru. Bp. 1959; Tóparti ismerősök (kisregények, novellák, Bp. 1961.); Csutka.  Bp. 1962; Orsika. Bp. 1963; Torockói gyász. Bp. 1964; Titánia ébredése (regény Bp. 1964.); Papírmalom (regény; ill. Iszák József;  Bp. 1967.); Zebradob-híradó: kelet-afrikai útinapló (Bp. 1968.); Szavannatűz (elbeszélések; ill. Kass János; Bp. 1970.); Argentína viharszünetben (csehszlovák–magyar közös kiadás, Pozsony – Bp. 1972); Hajdanában Zambiában (mese; Würtz Ádám rajzaival; Bp. 1973.); A hegyen-völgyön szánkázó diófa. Bp.  1974; Tűzistennő Hawaiiban egykor és mos .  Bp. 1974; Ikerpályáimon (Visszaemlékezések) Bp. 1975; Névben él csak. Bp. 1977; Hazájából kire­kesztve. Pozsony–Budapest 1980; Utazások emlékkönyve. Bp. 1980; Kóborló kisfiú kalandjai. Bp. 1980; Urak, úrfiak  2. bőv. kiad., Bp. 1985; Ünnepi férfiú: Szent László király regénye (Kodolányi János levelével, előszó Makkai Ádám – Csíksz. 2005.); A vádlott (regény, bev. Makkai Ádám – Csíksz. 2005.); A születésnap körül: Krúdy Gyula szellemének: vázlat egy letűnt korszakról (Makkai Ádám előszavával Csíksz. 2005.); Keleti magyarok nyomában ( regényes útirajz, Csíksz. 2009.); Hazájából kirekesztve (Csíksz. 2010.)

Fordításkötetei: Maria Rovan: Atyafiak (Bp. 1952.); Alexandru Sahia: Júniusi eső (elbe­szé­lé­sek, ford. Bartha Lászlóval, Buk. 1955.); Mihail Sadoveanu: Örvény felett (elbeszélések; vál. és szerk. Domokos János; ill. Bartha László; Buk. 1956.);  Az igazi Ibrinkó (tündérmesék, cso­dás történetek; ill. Sóti Klára, Endrődi István;  Bp. 1956.) Alexandru Sahia: Az élő üzem (novellák Buk. 1960.); Anatole France: Virágzó élet  (az utószót írta Lakits Pál; jegyz. ell. Lontay László, Bp. 1960.); Eusebiu Camilar: A betyárok völgye (regény; Buk. 1962.);  Anatole France: A sovány kandúr ( Szini Gyulával; utószó Lakits Pál; jegyz. Lontay László; Bp. 1962); A cápaisten (Hawaii mesék és mondák, [Vámos Magda]; Bp. 1963); Fereydoun Hoveyda: Vesztegzár (regény,  Bp. 1964.); A kaméleon és az isten felesége (kelet-afrikai népmesék; Bp. 1969.); I. L. Caragiale: Ötórai tea (novellák, cikkek, jelenetek; [ford. et al.]; Buk. 1972.); Szegény ember okos leánya (román népmesék, ford. Bözödi Györggyel és Jékely Zoltánnal; utószó, jegyz. Kovács Ágnes; Bp. 1974.); Mihail Sadoveanu: Kisvárosi csend (válogatott elbeszélések; másokkal; Bp. 1980); Világ Szépe és Világ Gyönyörűje. Magyarországi román népmesék (Purdi Mihály meséi; Hocopán Sándor gyűjtése; Bp. 1982.); Fukar Marok lakomája (Észak-Amerika nyugati partvidékének indián mítoszai és meséi; Bp. 1983.).

Szerkesztés: Barabás Gyula [et al.]: Erdély lelke: a hazatért Erdély nagy, képes emlékalbu­ma.  Bp. 1940); Erdős I. Pál : Ceruzával a toll mestereinél: Herczeg Ferencz, Móricz Zsigmond stb. [arcképeinek gyűjteménye] (bev. – Budapest 1941.)

         

Irodalom

Ignácz Rózsa (1909–1979). Emlékkönyv. (Csíkszereda, 2009) – Kántor Lajos: I. R. helyzetrajzai és az irodalomtörténet-írás. Kortárs 1999/12. – Makkai Ádám: I. R. helye a ma­gyar irodalomban. Korunk, 2004/12.