irodalmi pályázat

oldal nyomtatása Share

irodalmi pályázat intézmények és szerkesztőségek részéről kiadott versenyfelhívás egyes irodalmi tárgykörökben tapasztalt űrök betöltése, a munkakedv serkentése és új lehetőségek felfedezése céljából. A beküldött alkotásokat bírálóbizottsági döntés alapján díjazzák.

1. Közületek, intézmények pályázatkiírásai. A temesvári *Arany János Társaság 1923-ban a Jókai-centenárium tiszteletére és egy *Szabolcska Mihály emlékérem elkészítésére hirdetett irodalmi, költői, zenei és képzőművészeti pályázatot. Ugyancsak 1923-ban zajlott le a kolozsvári Magyar Színház keretében az *Írói Olimpiász, melynek *Janovics Jenő felajánlotta ezüst vándorserlegét Marosvásárhely írói csoportja kapta.

1925-ben a lugosi *Magyar Kisebbség pályázatot írt ki az *erdélyi magyarság történetének megírására, különös tekintettel a *művelődés történetére. A pályadíjat, 25 000 lejt, *Bánffy Ferenc ajánlotta fel, mely összeget egy névtelen mecénás újabb 10 000 lejjel egészített ki. Öt pályázat érkezett be tervezettel és egy-egy kidolgozott fejezettel, ezek közül a Karácsonyi János, *Kelemen Lajos és *Krenner Miklós személyéből álló bírálóbizottság *Király Pál erzsébetvárosi nyugalmazott főgimnáziumi tanárnak ítélte az I. díjat. A tervezett könyv nem készült el, de a pályázatkiírást tartalmas vita követte a sajtóban, melynek végső tanulsága az volt, hogy egy elszigetelő "nemzetiségtörténet" helyett *Erdély egyetemes történetének teljes kapcsolatrendszerét kell kidolgozni. Az *Erdélyi Magyar Irodalmi Társaság ebben az értelemben bízta meg Bíró Vencelt *Erdély történetének megírásával.

1926-ban az *Erdélyi Irodalmi Társaság írt ki pályázatot egyfelvonásos színdarabokra. A 2000 lejes I. díjat *Kibédi Sándor nyerte, Czinczár Miklós, *Krimsky Géza és Nikodémusz Károly 10001000 lej jutalomban részesült. A marosvásárhelyi KZST 1928-ban *Gulácsy Irén adományának felhasználásával versekre, 1930-ban *Agyagási Károly és neje alapítványának kamataiból *erdélyi költők verseinek megzenésítésére írt ki pályázatot. Utóbbi nyertese Zeno Vancea (I. díj), *Trózner József és Bródy Miklós. A bekövetkezett gazdasági válság következtében az alapítvány elértéktelenedett, s kamatai nem fedezték további pályadíjak kiadását.

A Helikon íróközössége az V. marosvécsi találkozón (1930) átfogó magyar irodalomtörténet megírására hirdetett pályázatot. Molter Károly, *Makkai Sándor és Babits Mihály véleményezése alapján a díjat Szerb Antal kapta: a szerző 1933-ban a VIII. marosvécsi találkozón részleteket mutatott be művéből, mely 1934-ben Magyar irodalomtörténet címmel az ESZC kiadásában két kötetben meg is jelent.

Az ESZC és a Kolozsvári Magyar Színház 1936 júliusában a XI. marosvécsi találkozón közösen írt ki drámapályázatot. Nyertes lett *Tamási Áron Tündöklő Jeromos c. drámája; az előadásra alkalmasnak ítélt színpadi alkotások között szerepel Nagy István Özönvíz előtt, *Kakassy Endre A vörös kör, *Nagy Borbála Zeng az erdő és Hegedűs Árpád Játék túl a színpadon c. darabja is.

A II. világháború után az MNSZ hirdetett irodalmi tárgyú országos zenepályázatot, melynek I. díját Medgyes Lajos Békeszózat c. versének vegyeskari feldolgozásával *Chilf Miklós nyerte el. Az MNSZ országos közművelődési bizottsága 1948. máj. 1-jén számos tételből álló irodalmi és képzőművészeti pályázatot írt ki. Háromfelvonásos falusi színdarabbal *Sombori Sándor (Árvíz) és *Tomcsa Sándor (Jubileum) szerzett díjat; különösen gazdagnak bizonyultak a népi *demokrácia vértanúinak emlékére kiírt pályatételek. Ocskó Teréz alakját *Gredinár Aurél (Huszonhárom éves volt), Fónagy Jánosét *Szemlér Ferenc (A kelepce) vitte színpadra egyfelvonásos darabban, a vértanúk emlékét idéző versek közül az I. díjat *Horváth Imre Hősnél többek c. verse nyerte, s jutalomban részesült Létay Lajos, Szobotka András és Rózsa Aliz költeménye. A pályanyertes zenei szerzemények közt Eisikovits Miksa egy Horváth István-vers (Törd a jármot) vegyeskari feldolgozásával, Márkos Albert szabadságindulóval, *Jodál Gábor és *Jagamas János mártírokat (Józsa Bélát és Szabó Árpádot) idéző művel szerepelt. A képzőművészeti pályamunkák közül I. díjat kapott *Nagy Albert A vértanú c. festménye Józsa Béláról, díjnyertes lett *Andrásy Zoltán Józsa Béla a bányászok között c. munkája, *Szolnay Sándor *Kovács Katona Jenő mártírhalálát ábrázoló festménye és Gy. Szabó Bélának a népi *demokrácia romániai magyar vértanúira emlékeztető fametszete is. A szobrászok közül *Kós András pályamunkájával I. díjat kapott, elismerés fogadta Benczédi Sándor, Máthé József, Márkos András műalkotásait.

Szentimrei Jenő: Szempontok a megírandó "Erdély történeté"-hez. *Magyar Kisebbség 1925/3. Bíró Vencel: "Erdély történelme" kérdéséhez. *Magyar Kisebbség 1925/5. Puskás Lajos: Még néhány gondolat *Bánffy Ferenc tervéhez. *Magyar Kisebbség 1925/6. Asztalos Miklós: Az *erdélyi tudat kialakulása. *Magyar Kisebbség 1926/25. Balogh Edgár: Vértanúk emléke. Az MNSZ pályázata. *Utunk 1958/20. Az ötödik helikoni találkozó jegyzőkönyve.

HLev. I. 25167. Jelentés a Szépmíves Céh és a Magyar Színház drámapályázatáról. Aláírta Kós Károly, Járosi Andor, Kádár Imre. Hlev II. 1979. 11317. Balázs Sándor: Becsülni és becsültetni. Egy hajdani történetírási vállalkozás tanulságai. *A Hét 1980/47.

2. Folyóiratok és napilapok pályázatkiírásai. A marosvásárhelyi *Zord Idő vers- és novellapályázatán 1920-ban *Tompa László Idegen falusi fogadóban c. versét és *Nyírő József Haldoklik a székely c. novelláját díjazták. Az 1921-ben kiírt újabb pályázat lírai tétele eredménytelen maradt, a "kisnovella" díját *Sipos Domokos Templomrabló c. írása kapta, a "nagynovella" díját megosztották *Sipos Domokos Boldog idők és Sivó Ági Vera Emberek halála c. elbeszélése között.

A *Napkelet (a *Keleti Újsággal karöltve) 1920-ban írt ki irodalmi pályázatot. Az elbeszélés díját *Nagy Dániel Annuska menyasszony lett, *Nyírő József Értelek, virág és Pap József Bobka c. írása között osztották meg. A versdíjat csak 1921-ben adták ki *Bartalis János Varjak c. verséért, *Becsky Andor A vers anarchiája c. írása pedig dicséretben részesült.

A *Keleti Újság 1922-ben kiírt és megújított novellapályázatának eredményét csak 1923-ban hirdették ki: a díjat megosztották Balla Böske Bűn és *Tamási Áron Föld embere c. írása között, miután Tamásinak a pályázatra beküldött első írását (Szász Tamás, a pogány) előzőleg már a lap 1922. júl. 23-i számában közreadták.

Az *Ellenzék 1923-ban történelmi regényre és novellára hirdetett pályázatot. A regénypályázat eredménytelen maradt, a novella díját *Nyírő József Rapsonné rózsája c. írása kapta. 1925-ben a lap másodszor is novellára írt ki pályázatot, s a legjobbnak ítélt elbeszéléseket rendre megjelentette, közölve *Tompa László, Molter Károly, *Benedek Elek és mások kritikai észrevételeit is. A díjat megosztották *Berde Mária Télutó és *Sipos Domokos Vajúdó idők küszöbén c. írása között.

Újabb jelentőségre a lapok pályázatai csak a 60-as években emelkedtek. Az *Utunk 1962-ben olyan írók számára írt ki pályázatot elbeszélésre, novellára, karcolatra, akik kötettel még nem jelentkeztek. A beküldött írásokat folyamatosan közölték, s 1963-ban az I. díjat Szilágyi Istvánnak adták, a II.-at Szabó Zoltán, a III.-at Szíves Sándor kapta. 1967-ben a köztársaság kikiáltásának 20. évfordulójára Vallomás a szülőföldről címen hirdetett pályázatot az *Utunk, s a beérkező anyagból állította össze az Utunk Évkönyv 68 c. kötetet, megnyitva új vállalkozása, az évkönyvek sorozatát.

A *Művelődés pályázataiból már 1958-ban kiemelkedett egy népdalgyűjtési pályázat, melyet a kolozsvári Folklórintézet javaslatára a marosvásárhelyi Népi Alkotások Házával karöltve hirdettek meg olyan helységek népdalkincsének feltárására, ahol még nem volt rendszeres gyűjtés. 1971-ben az RKP fél évszázados fennállásának tiszteletére írtak ki pályázatot, melynek díjazottjai közt *Gáll Ernő szociológus, Kovács Zoltán festőművész, valamint *Gergely István és Vida Géza szobrászok szerepeltek.

*A Hét szerkesztősége részéről kitűzött Berde Áron-díj 1972 és 1975 között négy ízben került meghirdetésre azzal a céllal, hogy fellendítsék a romániai magyar nyelvű tudományismertető közírást. Összesen 12 szakírót jutalmaztak, így 1975-ben *Fey László tanárt pedagógiai népszerűsítő cikkeiért és *Vasas Samu tanárt főleg bionikai tárgyú ismertetéseiért. A folyóirat Könyvtár-melléklete is pályázatot írt ki Találkozásom a könyvvel címmel, az 1981-ben zárult első szakasz legsikerültebb munkáit a nyertes szerzők nevére készített művészi ex librissel jutalmazta a bírálóbizottság.

A *Korunk 1980-ban kiírt Változó valóság c. szociológiai, szociográfiai és társadalomnéprajzi pályázatára 20 munka érkezett; a szerkesztőség nem állított fel rangsort, hanem valamennyi dolgozatot dicséretben részesítette, s azokat *Metamorphosis Transylvaniae címet viselő 1982-es évkönyvében közzétette. A folyóirat 1982-es újabb pályázata Sors és emlékezet címen "egy nemzetiség folytonosságának még megszólaltatható emlékeit" kívánja rögzíteni. A pályázat 1983. dec. 31-én zárul.

3. Pályázatok középiskolások és egyetemi hallgatók számára. Az *Erdélyi Helikon 1929-ben hirdette meg pályázatát a végzős középiskolások kiemelkedő magyar irodalmi ismereteinek jutalmazására. A Kolozsvári Református Kollégiumban tartott versenyen csak a II. és IV. díjat adták ki az Él-e Arany? pályatétel kidolgozására. A pályázatot 1930-ban megismételték A magyar falu XIX. századi irodalmunkban c. tétellel.

A KZST 1932-ben Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola székfoglalója emlékére 4000 lejes alapítványt *tett felsőbb osztályos középiskolai tanulók részére történelmi tárgyú szünidei dolgozatok jutalmazására. A szatmári Kölcsey Kör 1936-ban két pályatételt tűzött ki: Kölcsey és a nyelvújítás címmel középiskolások, A mai *erdélyi magyar regényirodalom általános kritikai ismertetése címmel egyetemi hallgatók számára.

A felszabadulást követő időszak legjelentősebb ifjúsági pályázata az évről évre ismétlődő *tantárgyolimpia . Szervezéséről a Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium, a Filológiai Tudományok Társasága és a KISZ Központi Bizottsága gondoskodik; a középiskolások magyar irodalomtörténeti eredményeit rendszeresen közli az *Utunk.

Régi hagyomány elevenedett fel azzal a szokással, hogy a hozzátartozók iskolai alapítványt tesznek elhunyt családtagjuk emlékére. A kolozsvári Brassai Sámuel Ipari *Líceumban Juhász Máté-jutalomban részesül évente egy jó előmenetelű tanuló, országos körút költségeinek fedezésével. A kolozsvári 3. számú MatematikaFizika *Líceum Fodor Éva-díjat oszt évente ajándékkönyvek formájában.

Az 1982-ben elhunyt nép- és iparművésznő végakarata értelmében 10 000 lejes pénzhagyatékából Csulak Magda-díj létesült annak a Kovászna megyei középiskolás diáknak a jutalmazására, aki "különösebb érdemeket szerzett a népművészet terén".

(K. K.M. H.)