iskolai értesítő

oldal nyomtatása Share

iskolai értesítő általában tanévenként kiadott, 50150 lapos füzet, mely teljes képet nyújt egy-egy tanintézet tanárainak és diákjainak az évi munkájáról. Eredete a XVIII. század végéig vezethető vissza. Akkor már kis füzetben adták ki a tanév végi vizsgákon elért érdemsorozatokat, esetleg előzetesen a vizsgák rendjét, a tananyagot, a vizsgáztatók és a vizsgára állók névsorát is. A kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárnál és az Akadémiai Könyvtárnál őrzött gazdag gyűjteményekben a Kolozsvári Katolikus Gimnáziumnak 1814-től, az aradinak, szatmárinak és nagyváradinak 1829-től (Cséplő Péter iskolatörténete szerint Nagyváradon 1787-től adtak ki!), a Marosvásárhelyi Református Kollégiumnak 1845-től kezdve maradtak fenn ilyen kiadványai. A tulajdonképpeni iskolai értesítők (évkönyvek, tudósítványok, évi jelentések, almanachok) kiadását az 185051-ben bevezetett Organisations-Entwurf írta elő. Volt, ahol külön kiadták az évkönyvet és az érdemsorozatot is (így a Kolozsvári Katolikus Főgimnáziumnál 1869-ig). Az 1870-es évek végétől szinte minden tanintézettípus óvoda, elemi és népiskola, polgári iskola, ipariskola, kereskedelmi iskola, tanítóképző, zenekonzervatórium, főiskola, teológia jelentetett meg értesítőt.

Az ~ valamelyik tanár tudományos programértekezésével kezdődött (ez egyben doktori értekezés vagy székfoglaló beszéd is lehetett). Gyakran helyette jubiláló vagy elhunyt tanárok életrajza, ünnepi beszéd, útleírás, könyvtári címjegyzék olvasható. Különösen fontosak a helytörténeti s a főleg új épületek felavatásakor, évfordulókkor közzétett iskolatörténeti összefoglalások. Az 189596-os (millenniumi) és az 194041-es értesítők szinte kivétel nélkül az intézet történetével foglalkoznak, adattárat, statisztikát jelentetnek meg. A tulajdonképpeni értesítő főbb részei: az intézet rövid története, az elmúlt tanév fontosabb eseményei (rendeletek, változások a tantestületben, ellenőrzések, ünnepélyek), az iskola felettes szervei és vezetősége, a tanári kar és beosztása (esetleg órarendje), a tanárok iskolán kívüli működése, az elvégzett tananyag osztályonként, a használt tankönyvek jegyzéke, a diákok fegyelmi és egészségi állapota, köri és sporttevékenysége, jutalmazottak, a tanulók névsora és év végi osztályzata, az érettségi tételek és eredmények, pályaválasztás, statisztikai kimutatások, az iskola felszerelésének gyarapodása, internátus, tájékoztató a következő tanévről. Egyes fejezetek a kisebb iskoláknál kimaradhattak.

Az I. világháborút követő években az ~ terjedelme csökkent, a legfontosabb adatokra korlátozódott, néhány tanintézet két-három évre összevont értesítőt adott ki. 1922-től a 30-as évek végéig kötelező módon minden magyar tannyelvű iskola értesítője kétnyelvű volt: ugyanazt hozta románul és magyarul. Több iskola a 30-as évek második felében lemondott az értesítő kinyomtatásáról. Utoljára 1944-ben jelentek meg az értesítők.

A 60-as évek végétől kezdve újra elszórt kísérletek történtek az ~ megindítására. Többnyire évfordulók alkalmával vagy a diáklapok mellékleteként jelenik meg. Az évfordulós iskolamonográfiák (*iskolatörténet) is tartalmaznak évkönyvi fejezetet. 1968-ban a Székelykeresztúri *Líceum, 1970-ben a Székelyudvarhelyi Pedagógiai *Líceum adott ki kétnyelvű évkönyvet, 196970-ben a marosvásárhelyi Al. Papiu Ilarian, 1969 és 1980 között a nagyváradi Emanuil Gojdu *Líceum jelentetett meg román nyelvű évkönyvet. A legrendszeresebben a sepsiszentgyörgyi MatematikaFizika *Líceum *Gyökerek c. diáklapjának külön évkönyvszámai viszik tovább az értesítők hagyományát (197379), beszámolva az iskolai élet olyan új területeiről is, mint a pionír- és KISZ-munka, a műszaki-termelési gyakorlat, a tantárgyversenyek, a Daciada és a Megéneklünk Románia-fesztivál. Rövid évkönyvi fejezet jelent meg a kolozsvári *Fiatal Szívvel és a *Hajnal néhány számában is.

A felsőoktatási intézetek közül különösen jelentős a kolozsvári egyetem értesítősorozata, mely már 1872-től három részben jelent meg: Acta Universitatis Beszédek, 1940-től 1942-ig Beszámoló (tanévnyitó és -záró, beiktató beszédek, valamint az egyetemi tanárok irodalmi munkásságát és az oklevelet nyert abszolvensek névsorát tartalmazó függelék); Almanach Évkönyv (az egyetem vezetősége, karai, tanárai, intézetei, a hallgatók névsora, statisztika); 1944-ig Tanrend (félévenként, a meghirdetett előadások felsorolása). Különösen értékes az 194041. évi Beszámoló melléklete az egyetem tanárainak 1940 előtti tudományos munkásságáról (szerkesztette Monoki István, Kv. 1944). A Bolyai Tudományegyetem egyes karai kiadásában 1945 és 1947 között jelent meg Tan- és vizsgarend. A BabeşBolyai Egyetem öt alkalommal adott ki Kolozsvárt román, angol, francia, német és orosz nyelvű évkönyvmonográfia jellegű kötetet, amely a magyar diákok és tanárok adatairól is tájékoztat: ez az Universitatea "BabeşBolyai" din Cluj (19591965, 19651970, 1971, 19761977 és 1979). Rendszeresen jelentetett meg értesítőt a kolozsvári Református Teológiai Fakultás és az Unitárius Teológia, majd 1949 és 1951 között az Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet.

Az ~ nélkülözhetetlen adatforrásul szolgál az egyes tanintézetek történetéhez, tájékoztat a volt tanítványok életrajzáról és a tanárok pedagógiai-tudományos tevékenységéről.

(G. Gy.)

Csepreghy András: Egy korszak tükre: az iskola. *A Hét 1982/29, 30, 31.