Jánosi János

oldal nyomtatása Share

Jánosi János, Ion Ianoşi (Brassó, 1923. máj. 1.) esztéta, irodalomtörténész. *Látó Anna fia. Szülővárosában érettségizett (1947), a Bolyai Tudományegyetemen filozófiai tanulmányokat végzett (1949), majd Leningrádban tanult, ahol doktorátust szerzett (1955). Instruktor az RKP Központi Bizottsága mellett, a bukaresti Színművészeti Intézet lektora, majd az esztétika előadótanára a bukaresti egyetemen, 1968-tól egyetemi tanár. Két nyelven ír, mind a román, mind a magyar irodalom értékeit egyetemes világirodalmi összefüggésekben és mércék szerint elemzi. Az *Utunk hasábjain esztétikai jegyzetekkel, a marxista humanizmus módszeréről, *demokrácia és *művészet kapcsolatáról szóló írásokkal jelentkezett; az *Igaz Szóban megjelent tanulmányai Leonov és a modern regény, Fagyejev esztétikai nézetei és a nyugati realizmus kérdéskörébe világítanak, Thomas Mann és a mitologikus gondolkodás c. eszmefuttatása pedig Mann és Goethe közt von párhuzamot és egy harcos humanizmus indítékait fedi fel a József-tetralógiában. A *Korunknak az új folyam indulása óta munkatársa: jegyzetet ír a tragikumról (1957), feldolgozza Tolsztoj tárgyilagos történelemszemléletét (1960), Dosztojevszkij hősének lázadását és kudarcát elemzi (1964), filozófia és *művészet testvéri viszonyáról értekezik (1974), Marx "reális humanizmusa" foglalkoztatja (1977).

Irodalomszemléletének körképe román nyelven megjelent műveiben válik teljessé. Kiemelendő Romanul monumental şi secolul XX. c. kötete (1963), melynek első fejezete a *Kritikai Kiskönyvtár I. köteteként magyarul is megjelent. Ugyancsak jelentős Romanul unui oraş: Petersburg-Petrograd-Leningrad c. városregénye (1972), valamint az Alegerea lui Iona c. etikai-filozófiai esszéje (1974), mely külön fejezetet szentel Babits Jónás könyve c. humanista főművének. A Schiţă pentru o estetică posibilă (1975) magyarul is megjelent. Az Umanism viziunea şi întruchipare c. kötet (1978) akadémiai, a Secolul nostru cel de toate zilele (1980) írószövetségi díjat nyert. *Művészet és nem-művészet közt húz határvonalat Neartă artă c. munkája (1982).

A népszerű Biblioteca Pentru Toţi sorozatban antológiákat bocsátott közre Marx, Engels, Lenin (197478), Hegel (1979) és Kant (1981) munkáiból válogatott művészi és irodalmi szemelvényekből. Előszóval látta el Madách Az ember tragédiája (1978), *Sütő András Három dráma (1979) és Déry Tibor A kiközösítő (1981) c. munkáinak román nyelvű kiadását.

Magyarul megjelent kötetei: A regényeposz (Kritikai Kiskönyvtár 1962); Tanulmányok (Kritikai Kiskönyvtár 1966); Szépség és *művészet (Bp. 1978).

Kovács Albert: A regényeposz esztétikája. *Korunk 1963/10. Vera Călin: Egy értékes irodalomesztétikai tanulmány. *Igaz Szó 1964/6. Szász János: Régi dolgok? *A Hét 1974/22. Marian Popa: Dicţionar de literatura română contemporană. 1977. 26869. Kántor Lajos: Helyzet és választás. *Utunk 1981/18.