jogi szakirodalom

oldal nyomtatása Share

jogi szakirodalom a jogtudomány elméleti és gyakorlati kérdéseivel, a jogalkotás és jogalkalmazás feladataival, jogismerettel, a jogtudat fejlesztésével foglalkozik. A jogtudomány különböző ágazatainak, valamint a kapcsolódó határtudományoknak megfelelően szakosodik. Beszélünk jogelméleti, jogbölcseleti, jogtörténeti, alkotmányjogi, államigazgatási, gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi jogi, munkajogi, földjogi, szövetkezeti (mezőgazdasági termelőszövetkezeti) jogi, magán-, ill. polgári jogi, ezen belül család-, örökösödési, dologi és egyéb jogi, büntetőjogi, nemzetközi köz- és magánjogi, kisebbségjogi (*kisebbségi kérdés irodalma), polgári és büntető eljárásjogi irodalomról.

A jogtudományok művelése Erdélyben hosszú századokra nyúlik vissza. A magyar nyelvű ~ őse itt Werbőczy Hármaskönyvének a római és a kánonjog, valamint a szokásjog eme ötvözetének Heltai-féle kiadása Kolozsvárt Weress Balázs fordításában (1571). A hagyományos latin nyelvű jogi oktatás helyébe magyar jogi oktatást sürgetett és valósított meg Apáczai (1656), a diákok számára versbe szedve nyomatta ki a Hármaskönyv magyar fordítását Homoródszentpáli Nagy Ferenc (1669). Mária Terézia alatt a kolozsvári Báthori Egyetem jogi karral egészült ki, s a jogi oktatás azután sem szűnt meg, miután II. József az egyetemet Lyceum Academicummá alakította át. Ebben a piarista líceumban került forgalomba 1830-ban Soómezei Vajda László két magyar nyelvű tankönyve: Az erdélyi polgári magános törvények históriája és Az erdélyi polgári törvényekkel való esmeretségek. Az egyes felekezetek kollégiumaiban is megindult a jogi oktatás, a latin helyébe mindenütt az anyanyelv került, így Simion Bărnuţiu 1834-től Balázsfalván románul tartotta jogi előadásait.

A XVIII. század végén felső oktatást adó jogakadémia nyílt Nagyváradon, majd 1836-ban Nagyszebenben és Máramarosszigeten is; a Marosvásárhelyi Református Kollégium 1794 óta működő főiskolai jellegű jogi tanszékének tanára, Dósa Elek Erdélyhoni jogtudomány c. háromkötetes munkájával (Kv. 1861) elnyerte az MTA nagydíját. Új szakaszba lépett a jogtudomány a kolozsvári egyetem megalapításával (1872); a máramarosszigeti jogakadémiát kivéve a felekezeti iskolák jogi oktatása megszűnt, az állami jellegű nagyváradi jogakadémia azonban 1934-ig megőrizte önállóságát, a nagyszebeni jogakadémia beolvadt az új egyetem jogi karába. A jogi kar tanszemélyzete szakirodalmi munkásságával az EME 1906-ban alakult Jog- és Társadalomtudományi Szakosztályában jelentkezett: ez a szervezet 1918-ig nyolc gyűjteményes kötetet adott ki. A szerzők közt szerepel Somló Bódog jogbölcsész A jog alkalmazásáról és A helyes jog elméletéről c. tanulmányaival.

Az I. világháború után a jogtudományok magyar elméleti művelői a *Ferenc József Tudományegyetem Szegedre költözésével erősen megfogyatkoztak. A kisebbségi viszonyok, az akkori gazdasági élet körülményei folyományaképpen a jogtudományok magyar művelőit elsősorban a jogalkalmazás gyakorlati kérdései foglalkoztatták. Gyakorlati szükséglet hívta életre a *törvénymagyarázatok szakirodalmát: a jogélet legkülönbözőbb területeire vonatkozó törvények ismertetését, továbbá a románmagyar és magyarromán jogi szótárakat, amelyek a román jogi nyelvben való tájékozódást s általában a jogi nyelv fejlődését segítették elő. Közülük megemlítjük Traian Popnak, a Ferdinand Egyetem büntetőjogi tanárának 1921-ben megjelent szótárát. Ugyancsak a gyakorlati szükséglet nyomán készültek a középiskolák számára írt jogi tankönyvek ( *tankönyvirodalom ), melyek közül kiemelendő *Bilinszky Lajos nagyszebeni iskolaigazgató Kolozsvárt 1928-ban megjelent két kötete: Közigazgatási jog és Magánjog a felső kereskedelmi iskolák II. osztálya számára.

E korszak önálló szakmunkái: 1921-ben jelent meg Kolozsvárt Békás Győzőnek a trianoni békeszerződést kommentáló munkája; *Kocsán János ugyanakkor megjelent könyvében a választott bírósági eljárásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalta. A történelmi Erdélyben érvényben maradt osztrák polgári törvénykönyv és a más területeken hatályban hagyott magyar magánjog kérdéseivel behatóan foglalkozott Camil Negrea, a kolozsvári Ferdinand Egyetem tanára, akinek idevágó munkái közül magyar nyelven jelent meg 1922-ben az ausztriai általános polgári törvénykönyv örökösödési jogszabályairól és a magyar magánjog örökösödési jogrendszeréről szóló könyv. Gaál Endrének a Csíki Magánjavakkal kapcsolatos, 1923-ban megjelent tanulmánya a székely jogtörténet szempontjából is figyelemre méltó. *Balázs Sándor és Köves Sándor Románmagyar jogi "vademecum" c. tájékoztatót adott ki (Kv. 1926). A székely jogtörténet egyes kérdéseit tárgyalja *Elekes Andor tanulmánya a *Székely Nemzeti Múzeum emlékkönyvében (1929). Hoványi Gyula, a büntetőjog és jogbölcselet tanára 1911 és 1925 közt a nagyváradi Jogakadémián, a craiovai Ramuri hasábjain Revizuirea în Procedura Penală c. szaktanulmányával jelentkezett (1931). Elméleti és gyakorlati tevékenységével egyaránt kitűnt *Balogh Artúr állambölcseleti, de különösképpen kisebbségjogi munkássága. A kisebbségjogi irodalom jelentős művelőiként kell megemlítenünk Jakabffy Elemért és Gyárfás Elemért.

Jelentős szerepet töltöttek be a jogtudat élesztése és fejlesztése, a jogelmélet, a jogalkotás különböző kérdéseinek tisztázása és a jogi ismeretterjesztés terén különféle folyóiratok és lapok jogi rovatai. *Láday István vezette 193233-ban a Kolozsvárt román és magyar nyelven megjelent Consum c. közgazdasági hetilap jogi rovatát. 1937. jan. 1-től 1939. szept. l-ig jelent meg Asztalos Sándor szerkesztésében az *Erdélyi Gazda Jogi Melléklete. 1937 folyamán a *Magyar Kisebbség melléklete volt a *Kisebbségi Jogélet. 1938. máj. 1-től 1940. szept. 30-ig a Brassói Lapoknak volt *Csákány Béla szerkesztette jogi rovata. 1938. jan. 20-tól 1940. aug. 30-ig jelent meg Kolozsvárt a Keleti ÚjságJogi *Kalauz (1940. ápr. 12-től csupán Jogi *Kalauz) előbb Szabó Miklós, 1939-től Röszler Viktor szerkesztésében.

A jogi ismeretek terjesztéséből kivették részüket a többi napilapok (Ellenzék, Magyar Lapok, Új Élet) is, jogi rovata volt a Független Újságnak és a Magyar Népnek, s ilyen rovattal jelent meg a Huszár Kálmán szerkesztette nagyenyedi Szövetkezés, valamint a Kolozsvárt kiadott Szövetkezeti Értesítő.

A II. világháború időszakában Kolozsvárt a jogterületek tudományos szakművelői közül kitűnt Balázs P. Elemér (polgári eljárásjog), Bónis György (jogtörténet), *Buza László (nemzetközi jog), Csekey István (közjog, közigazgatási jog), Heller Erik (büntetőjog, büntetőeljárás-jog), *Horváth Barna (jogbölcselet), *Martonyi János (közigazgatási, pénzügyi jog), *Mikó Imre (nemzetiségi jog), Nagy Lajos (kisebbségi jog), Sövényházy Ferenc (kereskedelmi és váltójog), Szászy István (magánjog), Személyi Kálmán (római jog), Tury Sándor Kornél (kereskedelmi és váltójog).

A háború után a népi demokratikus, majd a szocialista fejlődés s az ennek során létrejött egyetemi és tudományos intézeti keretek, elsősorban a Bolyai Tudományegyetem, majd 1959-től a BabeşBolyai Egyetem jogtudományi kara, új lehetőséget nyújtottak a magyar nyelvű jogtudományi irodalom fejlődésének mind a maguk kebelében, mind a jogélet más terein. Ismertebb művelői: Asztalos Sándor (munkajog és polgári jog), Balogh András (államjog, államigazgatási jog), *Bíró Lajos (büntetőjog, büntető eljárási jog), *Csákány Béla (államigazgatási, pénzügyi jog), *Dáné Tibor (kriminalisztika, törvényszéki orvostan), Deák Ferenc (polgári jog), *Demeter János (alkotmányjog, jogbölcselet), Fekete György (szövetkezeti, polgári jog), *Fogarasi József (pénzügyi jog, jogtörténet), Gergely Jenő (büntetőjog), *Hegedűs Sándor (polgári jog), *Kerekes Jenő (munkajog, mezőgazdasági termelőszövetkezeti jog), *Király Ernő (jogelmélet, nemzetiségi jog), *Kiss Géza (római jog, polgári jog), *Kovács Edit (gazdasági jog), Lőrincz László (államjog, jogszociológia), *Lupán Ernő (mezőgazdasági termelőszövetkezeti jog, polgári jog), *Mócsy László (büntetőjog, kriminalisztika), Nemes István (polgári jog), *Pásztai Géza (munkajog), *Román Dezső (római jog, büntetőeljárási jog), *Szabó Pál Endre (polgári eljárási jog, nemzetközi magán- és kereskedelmi jog), *Takács Lajos (nemzetközi jog).

A Bukarestben megjelenő román nyelvű szakfolyóiratokon kívül, mint amilyen a Justiţia Nouă és a Studii şi Cercetări Juridice, jogi tanulmányokat közöl magyar szerzőktől a Kolozsvári V. Babeş és Bolyai Egyetemek Közleményei Társadalomtudományi Sorozat (195657), majd folytatólag, részben magyarul is, a Studia Universitatum Babeş et Bolyai (1958), ill. 1959-től a *Studia Universitatis BabeşBolyai .

A jogászképzés és jogalkalmazás sajátságaiból következőleg a jogtudományi munkák legnagyobb részét a romániai magyar jogász-szerzők román nyelven közölték, míg magyar nyelven a 40-es és 50-es években főképpen a jogtudományi *sorozatok pótolták a szükségleteket. Ilyenek voltak részben vagy egészükben: az EME Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályának Értekezései (193945), a *Jogtörténeti és Népi Jogi Tanulmányok (194447), a *Jog és Közgazdaságtudományi Értekezések (194647) és a *Népbírák Könyvtára (194849). Ismeretterjesztő jellegű volt a *Jogi Kis Könyvtár (195659).

Hozzájárult az élő magyar jogi nyelv műveléséhez és fejlesztéséhez a Kolozsvári Ítélőtábla mellett az Igazságügyminisztérium irányításával 194850-ben működött Jogi Iskola magyar tagozata, élén Linzmayer Károly táblai tanácselnökkel.

Új lendületet kapott a romániai magyar ~ A Román Népköztársaság alkotmánya c. tanulmánygyűjtemény (1957) megjelenésével. A *Takács Lajos, *Demeter János és *Román Dezső szerkesztette munka a Bolyai Tudományegyetem nyolc tanárának jogtudományi írásait közölte az állam társadalmi rendszeréről, a köztársaság jellegéről, az államhatalom és államigazgatás szerveiről, az állampolgárok alapvető jogairól és kötelezettségeiről, valamint a választási rendszerről. Az *Előre Kiskönyvtárában látott napvilágot Szepessy Tibor kétkötetes Kis jogi tanácsadó c. munkája (1973). A Kriterion Kézikönyvek sorozatában jelent meg *Hegedűs Sándor, Kiss András és Nemes István szerkesztésében a Románmagyar jogi szótár (1978). *Kovács Edit Ion Albuval közösen a polgári és örökösödési jog szókincsét felölelő románmagyar kézikönyvet állított össze (Îndrumări de terminologie juridică româno-maghiară. Drept civil, succesiune, 1979), *Lupán Ernő a polgári jog általános részének személyekre vonatkozó szakkifejezéseit foglalta hasonló kézikönyvbe (Îndrumar de terminologia juridică româno-maghiară. Drept civil. Partea generală. Persoanele. Kv. 1981).

Középiskolai használatra készült, de általános érdeklődésre tarthatott számot a Románia Szocialista Köztársaság Alkotmánya c. VII. osztályos tankönyv I. Filipescu bukaresti egyetemi tanár és szerzőtársai szerkesztésében, *Hadházy Jolán és *Vita László fordításában (1977). Számos más, eredetileg románul megjelent jogi ismeretterjesztő munkát is lefordítottak magyar nyelvre, ezekkel kapcsolatban a magyar jogi nyelv helyességéért, tisztaságáért sokat *tett Asztalos Sándor, *Bíró Lajos és *Szabó Pál Endre. A jog gyakorlati alkalmazásában jelentős szerepe van a napilapok jogi szakértőinek, akik az általános ismeretnyújtáson kívül konkrét esetekben is a közönség segítségére vannak.

Kiemelkedő e téren az *Előre oldalain Szepessy Tibor, az Igazságban 1960-tól máig *Podhradszky László jogi munkatárs tevékenysége. A Román *Televízió magyar adásában ismétlődően szerepel a "Paragrafus" c. ciklus, Egeressy László temesvári államügyész jogi ismertető és tanácsadó rovata.

Magyar nyelvű jogi szakmunkákat is forgalomba hozott a *Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (195357).

A magyar jogi nyelv hivatalos elismerését jelenti, hogy az ország *hivatalos közlönye egészében vagy egyes részeiben 1950. nov. 20-tól magyar nyelven is megjelenik, az 1971. évi 468. számú törvényerejű rendelet pedig a néptanácsok kötelességévé *tette, hogy azokban a megyékben, ahol nemzetiségek élnek, ezek nyelvén is ismertessék az állampolgárok jogait és kötelességeit.

(Cs. B.)

Mikó Imre: Jogász a közéletben; Lőrincz László: A Kovászna megyei jogszociológiai felmérés tanulságai; *Csákány Béla: Jogi szaknyelv jogi köznyelv; Kiss András: Románmagyar jogi szótár; Balogh András: Törvényesség az államigazgatásban; Nemes István: Jogi oktatásunk múltja az egyetem létrehozásáig; *Podhradszky László: Jogi tanácsadás két kolozsvári lapban. Jogtudományi cikkgyűjtemény, *Korunk 1972/10. *Király Ernő: Nemzetiségi jog nemzeti tulajdon. Jogtudományi Közlöny, Bp. 1983/1.