Józsa Béla Athenaeum

oldal nyomtatása Share

Józsa Béla Athenaeum (rövidítve JBA) 1. 1944 októberében, nem sokkal Kolozsvár felszabadulása után az egykori *Munkás Athenaeum folytatásaként alakult közművelődési egyesület. 1945. okt. 1-től az MNSZ közművelődési hálózatának keretében fejtette ki tevékenységét 1948-ban történt megszűnéséig. Elnöke az alakuláskor *Déri-Deheleanu Gyula, titkára Jancsó Elemér, másodtitkára Kéki Béláné, az elnökség tagjai Fodor Balázs, Farkas Magda, *Jordáky Lajos, Nagy István. Programja az 1944. dec. 1-jén nyomtatásban is kiadott körlevél szerint "először Kolozsváron, majd környékén, később egész Erdélyben olyan kultúrát teremteni, amely a társadalmi fejlődést, az egyén nevelését és szórakozását szolgálja". Továbbá "románmagyar nyelven kifejtett tudományos és művészeti tevékenység révén a két nép megértését, megbecsülését [...] elősegíteni". Ezt az általánosságban megfogalmazott programot a tagozatok munkaterülete körvonalazza pontosabban: könyvkiadó, kölcsönkönyvtár, szabad színpad, zenei szakosztály, képzőművészeti szakosztály, magyarszovjetromán kapcsolatok építése, általános kultúra, népszerűsítő kultúra.

Működésének első szakaszában a titkári teendőket Mauthner Tamás (március végéig), majd Déri-Deheleanu Margit látta el, a képzőművészeti szakosztálynak Kovács Zoltán, a zenei szakosztálynak Csíki Endre, a filmszakosztálynak Vajda Béla, könyvüzletének, amely a JBA kiadásában megjelent munkák országos terjesztésével is foglalkozik, Rosenfeld László a vezetője. *Déri-Deheleanu Gyula halála után, az 1945. máj. 18-án megtartott közgyűlés *Szentimrei Jenőt választotta elnökké (alelnökök Wolff Sándor, *Méliusz József, *Jordáky Lajos; titkár Déri-Deheleanu Margit).

A ~ tevékenységi területei közül eleinte főképp a tömegművelődéssel kapcsolatos munkaterületek vannak előtérben: előadásokat tartanak minden szombaton "a haladó szellemű polgárság és a diákság részére" (Benedek István, *Benedek Marcell, Borbély Samu, Dezső Loránd, Imre Lajos atomfizikus, Ludány György, Malek József, Simó Gyula, Szegő Júlia, Teofil Vescan részvételével), az üzemekben és iskolákban faliújság-akciókat és üzemi előadásokat tartanak (Aszódy János, Dán István, Kis Tibor, *Méliusz József, Román Dezső, Steuermann György részvételével), valamint keskenyfilm-bemutatókat is. 1944 őszén már megindul a könyvkiadó és könyvterjesztő munka, egy magánkönyvtár adományozásával kölcsönkönyvtár szervezése. Bevonják a ~ keretébe a Szendrő Ferenc vezetésével Kolozsváron működő *Szabad Színpad ot, vers- és színdarabanyagot gyűjtenek és sokszorosítanak műkedvelő előadások használatára, sőt a filmforgalmazó szakosztály keretében egy filmstúdió létrehozására is gondolnak. A bizonyára *Jordáky Lajostól származó a Janovics-féle régi kezdeményezésekre is visszatekintő tervezet a román és a *magyar nép testvéri együttéléséről, a földreformról, a sármási földgázról szóló témákat javasol, s így indokol: "Mivel az új társadalom rendszere most alakul ki, most lenne a legalkalmasabb időpont is az itteni filmgyártás beindítására, hiszen annak tulajdonképpen akadálya nincs."

Az 1945. máj. 18-i közgyűlés némiképp szűkíti és konkretizálja a tevékenységi területeket, s az egyesületi alapszabályokat módosítva, tudományos és művészeti, színügyi és filmügyi, sajtó és propaganda, valamint testnevelési szakosztály létesítését határozza el. Ezek keretében bontakozik ki a tudományos és irodalmi előadások, művészeti rendezvények, népművészeti iskolák, ének- és zenekarok működtetése, kölcsönkönyvtárak szervezése, a könyvkiadó és könyvterjesztő, a színházi közönségszervezés és a műkedvelő együttesek támogatása, jó színpadi művek és filmek forgalmazása, s új területként sportünnepélyek, versenyek rendezése, a tömegturisztika népszerűsítése. Ebben a tevékenységi keretben működik többek között a ~ könyvkiadója, a népi színművészeti iskola, s vesz részt a ~ több országos kulturális rendezvényen, így az 1945-ös és 1946-os könyvnapokon s a segesvári Petőfi-ünnepségeken. A Filmkölcsönző ebben az időszakban már önálló szervként, a hirdetési osztály pedig a ~mal párhuzamos Bălcescu-Athenaeum keretében tevékenykedik. A fennmaradt jegyzőkönyvek tanúsága szerint a Dalosszövetséggel nem sikerült az együttműködést megvalósítani.

1945. szept. 7-i vezetőségi gyűlésén a ~ vezetőségével tudatják az MNSZ országos közművelődési bizottságának határozatát, mely szerint az addig önálló egyesületként, jogi személyiséggel működő ~t bekapcsolják saját közművelődési rendszerükbe.

(D. Gy.)

2. 1944 októberében alakult meg a JBA kiadóvállalata. Felelős vezetője *Jordáky Lajos, aki 1945-ben felelős kiadóként jegyzi a kiadványok egy részét. Műszaki vezetője az 1945 októberétől üzletvezetőként szerződtetett Tóth Samu.

1944 és 1948 között a ~ kiadásában összesen 67 mű jelent meg: 1944-ben 5, 1945-ben 37, 1946-ban 13, 1947-ben 6, 1948-ban 6 mű, összesen mintegy 6600 lap terjedelemben. A kiadványok példányszámát s az egyes kötetek megjelenésének dátumát nem tüntetik fel rendszeresen, így csak tájékoztatásra alkalmas Nagy István Bérmunkások c. kötetének 7500-as, László Gyula Forradalmak az újkor művészetében c. művének 5000-es, Engels A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig c. művének kötetenként 45000-es példányszáma, valamint az, hogy néhány kiadvány a 2. kiadást is megéri. A ~ kiadványai legnagyobbrészt a Minerva Rt. nyomdájában készülnek, de jelennek meg kötetek a Jordáky-nyomdában (10), továbbá Nagy Jenő (6) és Lengyel Albert (1) könyvnyomdájában, valamint 1948-ban Petőfi Athenaeum Nyomda impresszummal.

A ~ első kiadványa 1944 őszén a Munkások és földművesek naptára 1945, s különlenyomatként Szabó Ervin egy tanulmánya a Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelésről és *Jordáky Lajosé Horea, Cloşca és Crişanról. A következő években a szépirodalom foglal el egyre növekvő helyet a kiadványok sorában, de ezek mellett megjelennek társadalompolitikai, ideológiai, történelmi tárgyú kötetek, fordítások, tudományos és művészeti tárgyú munkák is; a ~ gondozza a Dolgozók Könyvtára (2 kötet), a *Műkedvelők Színpada (6 füzet), a *MarxEngels Könyvtár (6 füzet), a Tudomány és *Haladás (1 kötet), a Népművelési Füzetek (2 füzet) és a *Hasznos Könyvtár (1 kötet) c. sorozatokat.

A ~ könyvkiadói *munkásságában legmaradandóbb hozzájárulása a szépirodalom terén. 1945-től a ~ (időközben változott) emblémával jelennek meg *Asztalos István (A szakáll, Író a hadak útján), *Horváth István (Nehéz szántás), *Jékely Zoltán (A halászok és a halál), *Karácsony Benő (A megnyugvás ösvényein), *Kisbán Miklós (Bűvös éjszaka), *Méliusz József (Sors és jelkép), Nagy István (Ember a jég hátán), *Szemlér Ferenc (Arkangyalok bukása, Tavaszodik), *Szentimrei Jenő (Nyersmérleg) kötetei, továbbá a Móricz Zsigmond összeállította Magvető, József Attila versei (Döntsd a tőkét címmel, *Munkás Athenaeum impresszummal), Kós Károly Budai Nagy Antal c. drámája, Mosonyi József 194445-ös versei (Krónika), Gergely Sándor A dekhánok földjén c. riportja, a Műkedvelő Színpad sorozat keretében pedig A stipendium és a Hét krajcár c. Móricz-novellák s a Móricz átigazította Lúdas Matyi *Asztalos István, ill. *Benedek Marcell színpadi változatában, valamint *Kiss Jenő A fehér ember c. egyfelvonásosa és *Bocskói Viktor Újgazdák c. falusi jelenete.

Az egykorú kiadási körülmények között szerény, de figyelmet érdemlő a ~ kiadásában megjelent néhány *műfordítás is, mindenekelőtt a Szabédi László gyűjtötte báréi csujogatások kétnyelvű kötete (Zöld levél Frunză verde), Victor Eftimiu két színdarabja *Jékely Zoltán fordításában, Ernst Tollertől a Fecskék könyve *Dsida Jenő tolmácsolásában, egy Gorkij- és egy Lavrenyev-kötetke, valamint Ivan Cankar Jernej szolgalegényének Rubin Péter fordította színpadi változata.

*Jordáky Lajos és Szabó Ervin 1944-es a Munkások és földművesek naptárából vett különlenyomatainak kezdeményezését folytatva, a ~ teret nyitott az irodalmi és történelmi publicisztikának is, amely az akkori körülmények között a forradalmi hagyományok felelevenítésével a közvetlen tudatformálás és agitáció feladatát is betöltötte. E kiadványtípusban érdemes kiemelnünk *Balogh Edgár (Az igazi 1848), *Jordáky Lajos (A márciusi *ifjúság; A tudományos szocializmus Franciaországban), *Józsa Béla (Petőfi és az 184849-es szabadságharc, 2. kiadás), Nagy István (Bérmunkások; József Attila új népe), Révai József (Kossuth Lajos) köteteit, valamint A márciusi *ifjúság a márciusi gondolatról c. gyűjteményt *Jordáky Lajos gondozásában.

Ebben a funkciókörben is számos fordítás jelenik meg az eredeti művek mellett. A MarxEngels Könyvtár keretében a KRP Kolozs Tartományi Bizottságának közreműködésével és két kiadásban is megjelenik a Kommunista Kiáltvány, a Bér, ár, profit, a Bérmunka és tőke, A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig s egy kötet Marx és Engels a magyar forradalomról címmel, a Bolyai Tudományegyetem Társadalomtudományi és Társadalompolitikai Intézetének gondozásában Max Beer ötkötetes munkája, A szocializmus és a társadalmi pártharcok története (mindezek a 20-as30-as évekből ismert fordítások revideálásával), Henri Barbusse Sztálinról írott könyve (Szenczei László fordításában) s jó néhány, a Szovjetuniót, annak társadalmi berendezkedését, államszervezetét, a család és benne a nő szerepét, a szovjet üzemek életét, a vallás és az egyház helyzetét bemutató munka, nyilvánvaló feladattal a letűnt korszak szovjetellenes propagandájának ellensúlyozására, bár sokszor nem haladva meg a szemináriumi ismeretterjesztés színvonalát.

A ~ programjába beletartozott a tudományos szintű és igényű ismeretterjesztés, amelyet kiadója is igyekezett a maga módján szolgálni. Kiadványai sorában három kötetet kell kiemelnünk: László Gyula Forradalmak az újkori művészetben c. könyvét, amely a XX. századi képzőművészetbe vezeti be az érdeklődőt, továbbá *Benedek Marcell Az irodalmi műveltség könyve és Imre Lajos Anyag és kultúra c. kötetét, amelynek tartalmát és jellegét alcíme ("A bölcsek kövétől az atombombáig") érzékelteti. Külön értéket képvisel Kós Károly újabb építészeti tájékozódást tanúsító kötete, a Falusi építészet, s a *munkásművelődés vonalába eső Munkásdalok (két kiadásban: 1945, 1948).

A ~ könyvkiadói tevékenysége az őt patronáló egyesületéhez hasonlóan működésének évei alatt nyilvánvalóan módosult. Tevékenységének csúcsa mennyiségileg az 1945-ös esztendő, amikor profilja is a legnyitottabb, a romániai magyar irodalom szempontjából viszont minőségileg az 194647-es évek.

A ~ kiadványainak műszaki és grafikai kivitelezésében 1945. nov. 1-től a *Méhkas Diákszövetkezet, majd a *Móricz Zsigmond Kollégium könyvkiadását irányító Tóth Samunak van meghatározó szerepe. A háború utáni papír- és választékhiány miatti egyszerű címlapmegoldások 1946-tól igényesebb, kartonkötésű, de rajzos védőborítóval ellátott kiadványoknak adják át a helyüket. A grafikai kivitelezésben *Gy. Szabó Béla (Móricz: Magvető; TollerDsida: Fecskék könyve; A márciusi *ifjúság a márciusi gondolatról), László Gyula (Asztalos: Író a hadak útján) s a keresztnevének eltévesztésével szereplő Keszi-Harmath András (Jékely: A halász és a halál) a műszaki szerkesztő ismert munkatársai.

A feladatot "a demokratikus gondolatot hordozó irodalom tömegekhez juttatását" s ezen keresztül egy új ízlésű közönség formálásának igényét a ~ úgy teljesítette, hogy méltán illeszkedik be a maradandó örökségbe.

(D. Gy.)

Benedek Marcell: Nagyobb igényeket! *Világosság 1946. jan. 10. Kós Károly: Indul az új Hasznos Könyvtár. *Világosság 1946. máj. 20. Hegyi Endre: Az 1946-os esztendő mérlege az erdélyi magyar irodalomban. *Világosság 1946. dec. 25. A JBA kiadványainak jegyzéke. Kv. 1947. Lukácsy Sándor: Erdélyi irodalom halinakötés nélkül. Nagyvilág, Bp. 1948/2. Huszonöt év irodalma. *Igaz Szó 1969/8.